Naponta frissülő tartalommal, ami gondolkodásra késztet

IFL Gazdaság

5 pont a GARANTÁLT sikerhez!

2015. június 01. - Szarvas Norbert

Csak óvatosan a mai divattal! Belövöd a Facebookon valaki másnak az amúgy másolt önmegvalósító gondolatát, teszed ezt naponta és hirtelen máris bebikáztad saját motivációkért felelős részedet? Annyira felpörögtél egy együtt síros-szenvedős-igazságot megosztó youtube videótól, hogy akár már holnap el is kezdenéd a sikerhez vezető utat? Ma még erőt gyűjtesz, de majd holnap? Vagy holnapután? Esetleg ezerszer jutottál már el erre a pontra, azaz a youtube kinyilatkoztatáshoz? Mi ez a motivációs bullshit? Mintha egyfajta agylágyító drogot használna mindenki! Beveszi (meglátja az interneten), felpörög (bemotiválódik), bevon másokat (megosztja), és letargiába esik (túl fáradt a cselekvéshez)-elmúlt a motiváció. Mintha ez tévút lenne! Igazából kell egy papír, egy tükör, egy íróeszköz és 20-30 perc. Leülsz, átgondolod, megrajzolod/megszerkezted és minden nap megnézed. Ez a céllap, az igazi motivátor, amikor nem egy vadidegen kockahasától pörögsz fel vagy valakinek a nyaralásos fotóitól, hanem a saját életedtől és fejlődési potenciáljától. 5 melós pontot szedtem össze neked, amit ha végigcsinálsz, akkor garantáltan sikeres leszel. Na nem olyan Hugh Hefner stílusban, hanem a saját életed stílusában. Érdekel?

Cél


tgabor11.jpg
Szerintem te is eltévedtél. Ne aggódj, én is évekig azt hittem, hogy a cél egyenesen előttem van, csak el kell indulnom. Elhatározom magam és menni fog, hiszen annyira tehetséges, okos és ügyes vagyok. Szóval minden csak az elhatározáson múlik. Aztán koppantam párszor. Néha elértem a célomhoz és máskor pedig máshova jutottam. Végül rájöttem, hogy a célhoz vezető út a lényeg és nem a cél (értelmet nyert számomra a " nem az út vége, hanem a megtett út számít" féle mondás). Közben minden változik (még én is). Néha előre kell haladnom, máskor kacifántosan és van amikor újra kell tervezni. Meg kell tanulni elfogadni, hogy a jutalom nem a célunk elérése lesz, hanem mindaz, amit a célunkért megtettünk. A fejlődés számít és nem az eredmény. Bármerre indulunk el, biztosan nem leszünk kevesebbek. Érettebbek leszünk, tapasztaltabbak, lehet, hogy egy rosszul megválasztott út során szegényebbek, de biztosan nem kevesebbek. Én immár harmadik féléves céllapomat készítettem el az elöttünk álló félévre vonatkozóan. Ebbe a céllapba azokat a számomra fontos és elérendő dolgokat írom fel és nyomatékosítom képpel, amiknek elérésével az év végén sikeresnek érezhetem magam. Ezt a lapot nem mutatom meg senkinek, csak magamnak szól. Nem azért csinálom, hogy hogy mást bemotiváljak. Nem is nagyon beszéltem az elmúlt 1 évben a két féléves céllapom elért eredményeivel kapcsolatban. Nem ez a lényeg. A céllap egy iránytű a nehéz napokra, egy vállveregető a sikeresebb időszakokra, ami végül egy sikeres emlékképpé fog átalakulni. Azt tapasztaltam az előző két céllapom esetében, hogy voltak rajta dolgok amiket teljesítettem (pipa), voltak amiket részben értem el és voltak olyan dolgok, amik aktualitásukat vesztették és helyettük más dolgokat értem el. Visszagondolva nem azért lettem sikeres az elmúlt egy évben, mert mindent elértem, amit akartam. Azért lettem sikeres mert voltak olyan céljaim, amiket következetesen véghezvittem. Ez magamnak szól, és senki másnak. Itt jegyezném meg, hogy nem árt, ha néha sikeresnek érzed magad. Tök jó dolog időnként leülni, átgondolni az elmúlt időszakot és legalább egy pipát elhelyezni a céllapodon. A célok bármik lehetnek, amik számodra fontosak. Nekem a céljaim között volt egy új autó, nyaralás, felhalmozott megtakarítás, karrierlépés, blog és bizonyos családi aspektusok is. Ne hidd el, hogy létezik egy általános céllap. Mindenkit más motivál, mindenkinek mások a vágyai és céljai. Neked a feladatod, hogy függetlenítsd magad másoktól és a saját dolgaidat vesd le egy papírra. Jah, és maradj valamilyen szinten a fejlődés és folyamatosság táptalaján. Direkt nem a realitást írtam, hiszen a realitásban nem érzem a továbblépés és fejlődés lehetőségét. Márpedig az élet a fejlődésről szól. Te akarsz lenni Richard Branson? Célokat teljesíts és ne az legyen a féléves célod, hogy megnyitsz 140 céget... Érted?

Feladat

i_mukodes_rajz.jpgGyakran és sokan esnek abba a hibába, hogy kitűzik a céljaikat és az eredményt készpénznek veszik. Nem értik miért nem érték el a célt, hiszen megvolt, leírták és tettek is érte. Ha meg van a cél, akkor fel kell tenni a kérdést: Mit kell csinálnom ahhoz, hogy elérjem? 

Mondok egy példát a szakmámból, ami egyébként egy gyakori "ügyfél betegség".

"Lakást akarok 4-6 év múlva. Minden hónapban teszek félre pénzt a számlámon, havi 20-30 ezer forintot"- és ez a típusügyfél nem érti, miért nem lesz lakása 4-6 év múlva. Egyrészt 5 évig havi 20.000 forintból összejön 1,2M forint, ami nem lesz elég az önerőhöz. Másrészt az emberi fegyelmezetlenség miatt a következő 5 évben biztosan történik valami, ami miatt ebből a pénzből el kell majd venni azzal az ígérettel, hogy pótolva lesz. 

Érdemes konkretizálni a célt és a célállomásokat. Ha biztosan félre akarok tenni, akkor miért ne tenné egy lakáskasszában állami támogatásért cserébe? Így máris 1,2M helyett 1,5M forint fog összejönni. Ha pedig jobban belegondolunk, akkor ma is látható, hogy ennyi pénzből nem lesz önerő (mert számoljuk hozzá az illetéket illetve hitel esetén a banki költségeket is illetve az ügyvédi díjat). Tehát meg kell tervezni, hogy mennyi pénz kell, ahhoz pedig mit kell tenni. Például az év végi prémiumot is elkülöníteni a lakáscélra. Lényeg a lényeg:

A cél önmagában nem más, mint egy üzemanyag nélküli sportkocsi. Szép, szép csak semmi értelme. A célod hajtóanyaga a feladatlistád. Minél részletesebb, annál több esélyt kapsz magadtól.

Munka

can-stock-photo_csp6739620.jpgMeggyőződéssel állítom, hogy könnyebb tervezni, mint megvalósítani. Az álmodozás ingyen van, a valóságért pedig tenni kell. A legtöbben szerintem itt bukjál el a dolgot, hiszen az alapvető késztetés hiányzik a céljaink eléréséhez. Nagyon kedves barátom jut mostanában erről eszembe. Amikor a céljait kell bemutatni, akkor  hatalmas lelkesedéssel és tenni akarással vág bele a közepébe. Még talán a feladat rublika is pipa lehet nála, hiszen pontosan tudja, mit kellene tenni minden nap a dologért. Viszont, amikor már melózni kéne érte, akkor jönnek azok a bizonyos "körülmények", amik egyszerűen összefogtak ellene és nem engedik a kiteljesedést. Mivel gyakran beszélünk, ezért szinte naprakészen követem az eseményeit. Hadd mutassak be néhány (számodra biztosan ismeretlen) olyan körülményt, amit lehetetlen leküzdeni és amivel még soha senki nem szembesült:

1. Jhajj, bevan borulva. Rossz a hangulatom és biztosan mindenki másnak is. 

2. Jhajj, az exemmel összevesztünk, nincs kedvem semmihez.

3. Jhajj, későn keltem és elment a nap (mindezt 13-14 körül). Majd holnap. (ebből lesz a következő hét, és még csak hétfőt-keddet írtunk).

4. Jhajj, tegnap edzettem, és baromi izomlázam van. (Itt jegyzem meg, hogy ez a barátom vállalkozó és szellemi munkát végez)

5. Jhajj, az első leendő ügyfelem nemet mondott. Ez rossz jel, inkább ma már senkivel nem beszélek.

Számoltad, hogy ez eddig 5 kifogás? A poén, hogy a héten is 5 munkanap van és ezek a kifogások majdnem minden héten más-más napokon feltűnnek. Már ezerszer megmondtam ennek a barátomnak, hogy igazából arról van szó, hogy a fejében levő "kicsi én, kis hang" irányítja az életét. Ezt a "kicsi ént, kis hangot" onnan ismered meg, hogy baromi lusta és mindenről le akar beszélni, ami nem kellemes.

Kitartás

Azt hiszem,sikerült széllel szembe pisálnom. Éppen a motiváló youtube videók függőségéről beszéltem az imént, és most én is vizualizálom egy youtube-al a gondolatvilágomat. Mondjuk elég nagy probléma, de hátha ez a video jobban fog rád hatni, mint egy kép. 

Beszélgetek emberekkel és olyan érzésem van, mintha a kudarcot nem kalkulálnák bele az életükbe. A kudarcot olyan mostohagyerekként tekintik, amit illő elkerülni. Ha viszont ez a kudarc megkopogtatja a vállunkat, akkor azonnal halottnak kell tettetni magunkat, három miatyánkat elmormolni és belekezdeni az önsajnálatba. Jó kis kilátás mi? Közben elfelejtjük, hogy amikor járni tanultunk, akkor elég sok kudarc ért minket. Amikor elkezdtünk az iskolában olvasni, akkor sem ment egyből. Amikor megpróbáltuk felszedni az első csajt.... na nem is folytatom tovább. Mondjuk úgy, hogy a kudarcok végigkísérték az életünket, ezekből tanultunk, ezektől fejlődünk és még mindig sokan félnek tőlük. Ha nem kalkulálod bele a kudarcodat a céljaid eléréséhez vezető úton, akkor igazából elengeded magad és a szerencsére bízod a dolgot. Vagy bejön vagy nem. Sok volt vállalkozót ismerek, akik állítják, hogy a vállalkozás a legrosszabb dolog, ami történhetett velük. Egy bedőcsölt vállalkozásból lehet tanulni vagy meg lehet sértődni. Az biztos, hogy a legtöbb kezdő és csődbe ment vállalkozó nem volt elég kitartó és nem volt hajlandó a kudarcokat belekalkulálni a dologba. 

(Egy kis megjegyzés: Mielőtt elkezdtem megírni a cikket a sikerről, kaptam emailt egy potenciális ügyfelemtől, amiben visszavonulót fújt egy alibi dumával. Ezen a bulin "buktam" 3-400.000 forintot. Holnap meg mennék megvenni az autómat. Szerinted mit éreztem? Bevallom férfiasan, hogy fél órára komoly önsajnálatba kezdtem, aztán beláttam, hogy megint válaszúthoz érkeztem: vagy leszarom és küzdök tovább a céljaimért, folytatom a tervem vagy hagyom, hogy valaki más irányítsa a saját döntéseivel az én életemet. Döntöttem. Egyébként nem emiatt írtam ezt a cikket, ez már tervben volt. Csak így jött össze:)

Cél

start-up-wwtu.jpgNem ittam sokat. Szándékosan tettem be a finish helyett a start képet. Tudod miért? Azt gondolom, hogy félrevezetőek ezek a motivációs direktívák, amik behálózzák az életedet. Mindenki egy végcélról, a nagy végjátékról beszél. Hajlamosak ezek a motiváló emberkék elhitettni, hogy egy dologogra tegyél fel mindent, egy lövésed van, egy célod lehet. Mondta már neked valaki, hogy az élet folyamatos és a folyamatos fejlődésről szól? Ha jobban belegondolsz, akkor látnod kell a lényeget. Azzal, hogy eléred a kitűzött célodat, igazából megnyomod a start gombot a következő etapra. Új célokat tűzöl ki, új kihívásokat keresel. Vagyis kellene keresned és kellene lendületben maradnod. Minden a lendületről szól. Ha leállsz és megelégszel magaddal, akkor nagyon gyorsan "mélyrepülésbe" válthatsz át. Nem létezik az életben olyan, mint stagnálni. A természet sem ismeri a stagnálás jelentését. Még egy kőszikla sem stagnál, hanem fejlődik és változik. Ami, aki a természetben megáll az elpusztul. Az ember pedig a természet része. Talán ez az egyik magyarázata a lottó milliomosok mélyrepüléseinek is, akik nem saját lendületüktől lettek milliomosok. Mivel nem volt lendületük a milliomos élethez, ezért nem volt mit folytatni, fejleszteni. Nem tudnak mit kezdeni a helyzettel és megpróbálnak stagnálni (a pénzből egy statikus élethelyzetet kialakítani az autóval, lakásokkal, kölcsönökkel stb...). De mivel semmi sem állandó, ezért végül összeomlik a kártyaváruk. 

Az én célom ezek alapján sosem lehet más, mint teljesíteni a részcélt (a nagy egészben (életemben)amik a részfeladatok (az időleges céljaim). Félreértesz, ha most a taposómalomról kezdesz nekem kommentelni. Itt nem a napi rutinról van szó, hanem a te saját céljaidról, amiket időnként újra kell fogalmazni. Nagyon sajnálom azokat a valójában elkeseredett embereket, akiknek egyetlen céljuk a meggazdagodás. Teljesen mindegy, hogy mivel, de csak ez számít. MLM rendszerek netto erre építenek, hogy egy tévképzetet adnak az embereknek az "örök nyugdíjaslét" víziójával. De mi értelme elérned valamit bármilyen rendszerben és munkában, ha az a célod, hogy utána ne csinálj semmit? Semmit igazából most is csinálhatsz és nem leszel hátrányban a csitrilliárdos jövőbeli éneddel szemben, aki már annyira gazdag, hogy nem kell semmit sem csinálnia.  Furán gondolkodik az ember.

Én két dolog miatt akarom a céljaimat elérni:

1. Hogy időnként a tükörben saját magamat megdícsérhessem és büszkén álljak magammal szemben

2. Hogy új célt találjak az életben. Nem a megfutamodás miatt (nem értem el a másik célom), hanem a siker miatt (elértem az előző célom).

tgabor31.jpg

:::

Ha kérdésed van, szeretnél valamit megosztani velem: szarvas.norbert@iflgroup.hu vagy klikk

Az iskola idejemúlt. Van értelme?

Hogyan jelenthetném ki azon olvasók előtt, hogy a komplett magyar oktatási rendszer idejemúlt, felesleges, korlátolt és egy letűnt korra emlékeztető, mikor mindannyiunkat ebben a (tév)hitben dekódoltak? Tényleg meg lehet magyarázni valakinek, hogy az amibe addig kapaszkodott ("mert ez az általános műveltség része") az nem más, mint egy romantikus ábrándozás, egy szürke fátyol, amely elfedi a valóságot? Nem akarok senkit belátni, de kérem belátásotokat. Kérem, hogy egyetlen másodpercig képzelje el mindenki, hogy létezik az a világ, amit leírok, a világban pedig léteznek olyan értelmetlen dolgok, amiről beszélni fogok. A másodperc töredékéig hidd el, hogy akár igazam is lehet. Hidd el, hogy...

Tovább

Mit csináltak veled devizahiteles ügyben?

eurhuf7-20141110.jpgMára "elméletben" mindenkihez megérkezett az elszámoló levél, aminek a hivatalos politikai álláspont szerint feltétlenül örülni kéne. Számtalan megkeresést kaptam már ezidáig is tőletek ezzel kapcsolatban. A valóság sajnos az, amit több régebbi cikkemben sejteni véltem. Ennek sírás lesz a vége. Egyre többen kerültetek kilátástalan és kétségbeesett állapotba, hiszen legkésőbb mostanáig már realizálódott mindenkiben az a hatalmas kaki, ami kerültek a legtöbben. Számtalan olyan kérdés fogalmazódott meg, amire a legtöbb újságban valódi választ nem lehet olvasni. Általában vagy a kormány popsikáját fényezik vagy minden racionalitást kikerülve mennek vele szembe. Számodra viszont ez a dolog nem politikai, hanem megélhetési kérdés. Az életedről van szó, és nem az éppen aktuális kiskirályról a szemétdombon. Ők jönnek-mennek, de te maradsz a hiteleddel együtt még jó sokáig...

Tovább

Most akkor szoptatni bárhol lehet?

8492375_c326e87103e5f08e1ddd3c04cbc239c5_wm.jpgSzokták mondani, hogy baromi nagy az isten állatkertje, és minden állat benne a rivaldafényre vágyik. Gyakorlatilag a Jól-Lét Alapítvány gyorsan felépített egy passzív-agresszív marketing hadjáratot a látszólag ártalmatlan, ámde "tahó"? szituációra. Devizahitelek ide, alaptörvény oda, Orbán kisvasútja Felcsútra, de ott szoptatunk, ahol akarunk! Ezt nem adjuk semmi áron. Ha szükséges, akkor a tarsolyban van a különleges azonnali reagálású special force alakulat, amelyik 1 órán belül a város bármelyik pontján képes összehangolt szoptatásba kezdeni. Ma a párom megkérdezte, hogy mit gondolok a helyzetről, zavar e a public szoptatás? Engem spec. annyira zavar az ízléstelen szoptatás, mint Pride parádén a kakadúnak öltözött díszbuzi. Vagyis társadalmi normákról beszéljünk és ne kategóriákról. 

Tovább

Hogyan vegyek használtautót?

background.jpgŐszintén bevallom, hogy halvány f.ngom sincsen. Igazából már hónapok óta autóvásárlás előtt állok, de még mindig nincsen meg az áldozat. Viszont menet közben sok-sok emberrel beszéltem, utána olvastam dolgoknak, megfigyeltem embereket, és rájöttem, hogy nagyon komoly társadalom szintű kérdést feszeget a dolog, ami  sok ezer család életében megtörténik majd valamikor. Ne számíts tőlem a tuti receptre, ami alapján racionális és jó döntést fogsz hozni. Úgy írom a cikket, hogy nem vagyok autó szakértő, viszont gazdasági szemmel pontosan körbe tudom határolni az ésszerűséget a megalomániától (ami eluralkodott rajtunk). Na nézzük...

Tovább

Nincsen értelme diplomát szerezned

free-120x120.jpgA félreértések elkerülése végett nem a diploma intézménye ellen akarok szólni. Bár szerintem nem a diploma a lényeg, hanem az ahhoz vezető úton szerzett tudás és tapasztalat. A diploma egy igazolás arról, hogy te tudsz valamit. A rendszerváltás előtt akinek volt diplomája, annak garantált volt a zsíros állás és a jó élet. De pont ezért (is) nem mindenki számára volt elérhető ez a lehetőség. Azzal nem számolnak a családok, hogy a diploma értéke inflálódott és már az sem mindegy, hogy milyen szakon és intézményben diplomázik a gyerekünk! Most gondoljatok bele! Egész életetekben azt mondják nektek, hogy tanulj és szerezz diplomá(ka)t, mert akkor jó és garantált életed lesz. Megcsinálod, 25-30 éves korodra már 2-3 diplomával rendelkezel és gyakorlatilag nem keresel többet, mint egy mekis diákmunkás. Hol itt az igazság? 

Tovább

Inkább hitelt veszel fel, mint öngondoskodsz

images_14.jpegMost egy nagyon aktuális pénzügyi paradoxonra fogom felhívni a figyelmedet. Talán tudatosan még nem is foglamaztad meg magadban, környezetedben ezt a dolgot, de ha belegondolsz, elfogadod az érveim, akkor belátod, hogy valóban torzul a téridő a magyar pénzügyi kultúrában! Azért komoly dolog a mai devizahiteles helyzetben, hogy te előbb kötöd meg a következő hiteledet, mint kezded el az öngondoskodást. Hogyan tudnám egy mondatban jellemezni a kettő közötti hasonlóságot és különbséget?

Tovább

Az IBS főiskola terrorizálja a hallgatóit!

ibs.jpgValami olyan mértékű disznóság történt a hazai felsőoktatásban, amit most bizony meg fogok veletek osztani. Persze, ha azt mondjuk, hogy a felsőoktatásnak az életre kell nevelnie, akkor ÁVF (Általános Vállalkozási Főiskola) olvasatában most végezték a legtökéletesebb munkát az elmúlt évtizedben. Hiszen az élet igazságtalan, a pénz dominál és az írott szerződésnek sincsen semmi érvényesítő ereje, ha veled szemben egy intézmény áll. Az ÁVF gyakorlatilag zsákutcába futott és odaadta magát (tanulóit, na és épületét) az IBS méltán híres nemzetközi főiskolának. Az IBS baromi drága, nagyon exkluzív és hihetetlenül minőségi. Aztán hamar kiderült, hogy nem minden arany, ami fénylik!

Tovább

Az a baj, hogy Orbán szavai megtévesztenek

5374895e514a5.jpgLehet velem van a probléma, de a mai napig érzem a "levegőben" azt a szenvedős-balsorsos magyar életérzést, ami az egész eddigi életem társadalmi jelenlétei során (óvoda, iskola, stb...) jellemzőek voltak. A történelem feljogosít minket, hogy egy jó Himnusszal megerősítve beállítsuk magunkat a meg nem értett zseninek? A magyar általában tényleg a legjobbak, legszebbek, legzseniálisabbak, csak valamiért sosem jön ki ez a dolog? És akkor mindenki életében eljön a pillanat amikor választania kell: külső körülmények vagy realitás? Orbán nyilatkozott, hogy "Magyarország abban a helyzetben van ma, amit 25 éve kívánt". Szerintem megint bevisz minket a zsákutcába a dolog, bármennyire igaz vagy sem.

Tovább

Alkosd meg a saját nyugdíjrendszered!

unknown_5.jpegSzerintem mindenkinek van egy kialakult véleménye a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban! Természetesen mindenkinek az ötlete egy csöppet saját élethelyzetéből és egzisztenciális válságából indul ki. Ha egy gazdagabb embert kérdezel, akkor bizony a magánnyugdíjra adná a pénzét, míg a szegényebb réteg vélhetően az állami nyugdíjrendszerért harcolna. Persze mindezt egy olyan tökéletes egyensúlyi állapotban tennék, ahol biztosított lenne az állami nyugdíj, és nem lenne politikai kockázat sem. Szóval árnyékolva a képet a jelen Magyarországára vetítve, be kell látnunk, hogy egyre hangosabbak azok a hangok, akik minél inkább elszakadnának az állami kontrolltol és nyugdíjrendszertől. Ennek mi az oka? A bizalmatlanság! Nézzük meg, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül te hogyan állítanád fel a "jobb" nyugdíjrendszert?

Hozott anyagból dolgozunk

Az 1997. évi LXXXI törvénnyel határozták meg a Magánnyugdíjrendszert. Ez egy rendkívül fontos időpont a magyar  modernkori nyugdíjrendszer életében, hiszen a törvényhozás megalkotta a kötelező érvényű jogi hátterét a több pillérből álló magyar nyugdíjrendszernek, aminek legfontosabb elemeként a jövő nyugdíjasai számára a magánbefizetéseket-magánszámlákat hangsúlyozta. Az ország az ezt követő 15 évben egy olyan hibrid rendszert működtetett, amiben az adózóknak a jelenlegi nyugdíjasokat (TB nyugdíj) és a saját nyugdíjukat (Mnyp és önkéntes befizetések) egyszerre két külön módozatban kellett finanszírozni. Alapvetően ez inkább egy gyenge próbálkozása volt a rendszer átalakításának, hiszen érdemi lépés nem történt. Annyit értek el, hogy az ezen időszak alatt befizető aktív dolgozók nyugdíjhozzájárulását felosztották a régi és az új rendszer között. Ezáltal az új rendszerbe nem került az egyéni számlákra annyi pénz (mint amennyit a nyugdíj összefoglaló jogcímen elvontak), másrészről az aktuális nyugdíjasok finanszírozására is lényegesen kevesebb vagyon jutott. A végcél az állami nyugdíj visszaszorítása, minimalzálása és a magánszámlák erősítése. Ha ez megtörtént volna, akkor gyakorlatilag a 97-2012 közötti állami nyugdíjba való befizetéseket soha senki nem írta volna jóvá a befizetőnek. Magyarul amíg az elmúlt évtizedekben Mari néni fizette a nyugdíj hozzájárulását, hogy nyugdíjasként legyen nyugdíja a befizetés arányába, mértékében, addig az Istvánok ezen időszak alatti befizetéseinek egy részét soha semmilyen formában nem kapták volna vissza. Ebből fordult vissza a kormány és próbálta az Mnyp rendszer teljes vagyonát visszavinni az állami rendszerben (ahonnan már már teljesen elfogyott ez a pár ezer milliárd forint)...

A mai rendszer alapját megint az állami nyugdíjrendszer adja. Ide kell adózni, és állítólag innen kapunk majd vissza nyugdíjat. Mellette az Állam lehetőséget ad adójóváírással bemotivált nyugdíjcélú öngondoskodási programokat indítani, amikben viszont ténylegesen a befizetéseink szerepelnek egyénekre bontva.

nyugd_jrendszer_2011_1.png

Mik a lehetőségeid, ha öngondoskodni szeretnél?

Nyesz- Nyugdíjelőtakarékossági számla

Alapvetően ez egy államilag támogatott befektetési lehetőség. Egy számla, aminek lejárata a nyugdíjbavonuláshoz kötött. Mivel most nem termékcsoportokat akarok bemutatni, ezért csak egy rövid véleményt összegeznék neked.

A Nyesz egy eleve halva született ötlet volt a hangzatos neve ellenére is. Alapvető ígénye az embereknek, hogy nyissanak egy nyugdíjcélú számlát, ahova befizetik a pénzt, az önműködően termel és a nyugdíjba lépés idején rendelkezésre áll. Ez a termék pont nem ezt az "élményt" adja neked. Ha nem rendelkezel megfelelő pénzügyi és tőkepiaci ismeretekkel, aktualitásokkal és nincsen időd folyamatosan felügyelni a számlát, akkor komoly meglepetések érhetnek téged. Megvan a terméknek a maga előnye, de a behatárolt anyagi lehetőségekkel rendelkező átlagos magyar embernek nincsen "több lövési lehetősége", hogy minden nyugdíjcélú terméket kipróbáljon.

Önyp- Önkéntes nyugdíjpénztár

Ezt a lehetőséget alapvetően az elmúlt években az Mnyp rendszer kistesójaként kezelték. Egy lehetőség, amin keresztül (akár) ugyanabba a pénztárba plusz befizetést lehet eszközölni. Az Önyp rendszer leginkább a cafeteria-nak köszönhetően terjedt el. Az ügyfelek jelentős része munkáltató által került legelőször kapcsolatba bármelyik Önyp-vel, amit azután saját befizetésekkel tartott fenn a munkáltatói hozzájárulás felett. A rendszernek jelenleg nagyon komoly politikai kockázata van, hiszen semmi nem garantálja az állami behatolást (hasonlóan az Mnyp rendszerhez). Szerintem nem feltétlenül a politika jelenleg a legnagyobb problémája az amúgy folyamatosan egymásba olvadó pénztáraknak. Be kell látni, hogy a pénztárak igazi bevétele a kötelező Mnyp befizetésekből származott. Így az Önyp tekinthető a második pillérnek a pénztári rendszerben. Ma már csak ez a pillér létezik és a tagi befizetésekből igyekszik magát fenntartani. Kérdés, hogy az Önyp pénztárak piaca meddig szűkül tovább, képesek e növelni a díjbevételeiket és képesek e az Mnyp pillér nélkül fenntarthatóan működni? Ha pedig ez nem elég, akkor ideje megemlíteni a Honvéd Önyp-t, amelyik a vagyonát a Buda-Cash botrányban érintett DRB bankcsoportnál vezette. A mai napig nem tudni, hogy az itt "elvesztett, ellopott" tőkét milyen arányban fogják a tagok visszakapni?

Nyugdíjbiztosítás

Az önkéntességen alapuló nyugdíjrendszeri pillér legfrissebb tagja. 2014-ben adta meg a törvényhozás a lehetőséget, hogy a nyugdíjra öngondoskodó egyén biztosítón keresztül vezetett biztosításban gyűjtsön nyugdíjas korára adójóváírással megtoldva. Jelen gazdasági és politikai helyzetben ezt a megoldást gondolom a három lehetőség közül a legéletképesebbnek és legbiztonságosabbnak. Legfontosabb indokom a biztosítókat "terhelő" elképesztően szigorú felügyeleti kontroll és jelentési kötelezettség. Gyakorlatilag elképzelhetetlen a Quaestor-hoz vagy a BC-hez hasonló esemény, minek következtében az ügyfél elbukná a befizetéseinek egy részét. Másrészről pedig az európai jog által "bevédett" biztosítóktól egyetlen magyar kormány sem tudná "beolvasztani" a kezelt nyugdíjvagyont. Innentől kezdve az ügyfél "már csak" a piaci hatásoknak és a termékeknek van kitéve. Ez a lehetőség a legdrágább a három közül.  Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mi a fontos számára!

Akkor alkossunk!

Finanszírozás szerint

Szolgáltatás- meghatározott

A rendszer azt tekinti elsődleges céljának, hogy egy biztosítási közösséget létrehozva a befizetések által finanszírozva az előre definiált szolgáltatásokat akarja teljesíteni. Tehát ez a rendszer nyugdíjat akar mindenkinek és mindenáron szolgáltatni. Nem kezeli az egyének számláját. Ami számít, az a keresetek és a szolgáltai idők. Nyugdíjformulával rendelkezik, tehát egy meghatározott képlet szerint számítja ki az adható nyugdíjat. A környezet változásával a rendszer paraméterei is változnak. Például ha a társadalom elöregedni látszik (belátható időn belül kevesebb adófizetőre több nyugdíjas jut), akkor lehetősége van a rendszernek változtatni, és például nyugdíjkorhatárt emelni. Ezzel eléri a rendszer, hogy kevesebb ember éri el a nyugdíjkorhatárt, többen maradnak aktív státuszban. 

Befizetés- meghatározott rendszer

Az ellátást kizárólag a befizetések arányában vállalja a rendszer. Mindenkinek külön kezeli a befizetéseit, erről pontos nyílvántartást vezet. Nincsen benne nyugdíjformula, tehát nem számítja ki egy képlet alapján az adható nyugdíjat. A rendszert nem változtatja, viszont a környezet változásával változik az ellátás nagysága. Magyarul mindenki annyit kap amennyit befizetett (plusz hozam, ha van). Ha sokat fizetsz be (magasabb jövedelm után), akkor több pénz gyűlik össze, ha kevesebbett, akkor pedig kevesebb pénzed lesz. Itt nem alkotnak biztosítási közösséget a tagok, nem történik újraelosztás. A jelenlegi tagoknak nem kell finanszíroznia a jelenlegi nyugdíjasokat, hiszen a jelenlegi nyugdíjasok a saját összegyűjtött pénzükből "élnek".

 

" Kenyeret és vizet adok nektek, a többiről gondoskodjatok magatok" Bismarck, a ma ismert nyugdíjrendszerek 70%-ának  a megalkotója

Nézőpont

Nagyon nehéz kérdés egyébként a nyugdíjrendszert megalkotni. Az biztos, hogy soha nem lesz mindenki elégedett vele. Mondhatni életszínvonal függő a döntés. Minél jelentősebb az adott országban a középosztály szerepe és tömege, annál erősebbek a hangok, amik az egyéni számlákat akarja. Viszont olyan országban, ahol az amúgy elöregedő társadalom jelentős része a minimum környékén él, ott leginkább az állami nyugdíjrendszert és a biztosítási közösségeket forszírozzák. Az utóbbival a probléma a következő (ami miatt ez a rendszer mindenhol meg fog bukni):

A rendszer tagjai azt várják el, hogy fizetésük egy részének elvonásával a nyugdíjas éveikben az aktív kori jövedelmük jelentős részét megkapják minden hónapban. Itt egyáltalán nem mindegy, hogy a 5 évig vagy nyugdíjban vagy átlagosan 20 évig. És ez a rendszer legnagyobb veszélye, hiszen az átlagos élettartam folyamatosan növekszik, amit természeténél fogva (politikai öngyilkosság, merénylet a társadalom ellen) az állami nyugdíjrendszer nem tud lekövetni. 

kepernyofoto_2015-05-08_14_02_15.png

 

A diagramm egy nagyon alapvető tényt akar közölni. Azt mutatja meg, hogy az adófizető 40-en éven keresztül havi átlag 20.000 forintot fizetett be (jelenértéken számolva) az állami nyugdíjrendszerbe, majd amikor nyugdíjba megy, akkor összesen a rendszer a várható nyugdíjas évek számának arányában mennyit fizet vissza. Ebből látható, hogy nem mindegy az Államnak és a költségvetésnek, hogy 5-15 vagy 20 évig tartózkodnak az emberek átlagban nyugdíjban. A számítást szerint havi 60.000 forint nyugdíjjal számoltam. Nagyon fontos viszont, hogy a különbség sokkal durvább, mint amit leírtam, hiszen nem számoltam azzal, hogy az infláció miatt a nyugdíjakat folyamatosan növelik illetve azzal sem, hogy a 20.000 forintos jelenérték szépíti a számokat, hiszen a tényleges befizetések nem érték el az 5M forintot sem ebben a példában (gondolj arra, hogy mennyi volt a fizetésed 20 évvel ezelőtt és mennyi ma. Mennyit fizettél anno a nyugdíjra és mennyit ma). 

 

Lehet az is nézőpont, hogy legyen minimum nyugdíjszint vagy ne legyen? Egyáltalán mi a minimum nyugdíjszint? Hol húzzuk meg a határt? Csak azért legyen, hogy szavazzanak ránk vagy védjen az öregkori elszegényedés ellen (ami újabb problémákat vet fel a költségvetés szempontjából- egészségügy...stb.). Ha pedig nincsen nyugdíjszint, akkor képes a társadalom elviselni a következményeket? Nem akarnak majd segíteni azonak a nyugdíjasoknak, akik egész életükben nem adóztak (feketén dolgoztak) és nyugdíjasként éheznek? Ugyanis a jelenlegi nyugdíjrendszer és társadalmi ökoszisztéma alapja, hogy annak is segíteni kell, aki saját hibájából került egy bizonyos szituációba (hangya és a tücsök esete). 

Büntető vagy jutalmazó nyugdíjrendszer szeretnél? Jelenleg ugyanis a becsületes befizetőket bünteti és a becsteleneket jutalmazza (minimum nyugdíj például) a rendszer. Abból induljunk ki, hogy mindenkinek jár a nyugdíj vagy csak annak járjon, aki tesz is érte? Hol húzzuk meg a határt? Te akarod fizetni a másik nyugdíját, vagy pedig mindenki saját magáért feleljen? 

Számos kérdés. Bonyolult helyzet. Neked milyen a "jobb" nyugdíjrendszer? Hogyan alkotnád meg? Mik lennének a főbb ismérvei, elvei?

:::::

Ha szükséged van nyugdíjkonzultációra, szeretnél kérdezni vagy csak megoldást keresel, akkor írj bátran:

szarvas.norbert@iflgroup.hu vagy itt

 

süti beállítások módosítása