Hogyan jelenthetném ki azon olvasók előtt, hogy a komplett magyar oktatási rendszer idejemúlt, felesleges, korlátolt és egy letűnt korra emlékeztető, mikor mindannyiunkat ebben a (tév)hitben dekódoltak? Tényleg meg lehet magyarázni valakinek, hogy az amibe addig kapaszkodott ("mert ez az általános műveltség része") az nem más, mint egy romantikus ábrándozás, egy szürke fátyol, amely elfedi a valóságot? Nem akarok senkit belátni, de kérem belátásotokat. Kérem, hogy egyetlen másodpercig képzelje el mindenki, hogy létezik az a világ, amit leírok, a világban pedig léteznek olyan értelmetlen dolgok, amiről beszélni fogok. A másodperc töredékéig hidd el, hogy akár igazam is lehet. Hidd el, hogy...
Miről szól az óvoda, általános iskola, középiskola és felsőoktatás?
Számomra nagyon nagy hatással volt pár éve, amikor végighallgattam ezt az előadást. Úgy gondoltam, hogy gyorsan hangulatba hozlak, mielőtt saját formabontó gondolataimat megismertetem veled.
Szerintem a magyar komplett gyermekfejlesztési program (kódnevén: oktatás) egy végtelenül lebutított, elnyújtott és unalmas folyamat, amiben nem a tehetség kidomborítása, felfedése a lényeg, hanem az "essünk túl rajta" féle hozzáállás. Miért jársz iskolába? Mert kell. Ahogyan én látom, a gyerekek, fiatal felnőttek, tinik egyáltalán nem hülyék! Sőt! Az internetnek köszönhetően egyre fiatalabb korban egyre több mindent tudnak meg a világról. Mindenben az értelmet és a logikát keresik. Gyakorlatilag egy mai fiatalt a "csak mert muszállyal" még egy tányér elrakására sem lehet buzdítani. A tekintélyelvűség kora leáldozott, helyét pedig átvette az indoklások időszaka.
Azt mondjuk a gyerekek, hogy azért menj iskolába, mert meg kell tanulnia olvasni és számolni. Ezt már általános iskola alsó tagozatában teljesítik a gyerekek. Utána már megszokásból járnak? Mi értelme lesz a következő 10 évüknek? Kinek magyarázták el a tanárjai a "mert csak így volt mindig is"-en kívül, hogy mire fog felkészíteni ténylegesen a következő hosszú időszak? Egyáltalán mi értelme van az egésznek, miért tanulunk ennyi mindent és pontosan mi a célja? Miért tanulunk kémiát, fizikát, biológiát? Miért magyarázzák el nekünk irodalomórán, hogy mit kell és szabad gondolnunk egy versről, amit évszázadokkal ezelőtt írt valaki valamilyen lelki állapotban? Miért teszik ezt úgy, mintha a tanár személyesen ismerte volna a költőt?
Miért a lexikális tudás a legfontosabb, és nem kerül soha előtérbe a mögöttes tartalom, a mozgatórugó, az átfogó értelmezés? Mitől fontosabb a víz képlete (H2O), mint élettani hatása a különféle felhasználások során? Miért tanítják meg nekünk a Pitagorasz tételt, ha a legtöbb átlagos gyereknek az átlagos matek tanár nem magyarázta el, hogy azt az életben mire tudja használni? Miért kellett vizsgázni a fluxuskondenzátorból, ahelyett, hogy valaki megmutatta volna, hogy az én átlagos életemben ennek milyen szerepe lenne? Miért kell mindenkinek ugyanazokat a verseket megtanulni valakinek az egyéni értelmezése alapján, ahelyett, hogy megpróbálnák kideríteni, hogy számunkra mit jelent az adott vers. Egyáltalán mik azok a versek, amik az egyént megmozgatják?
Miért akarnak egy konfekciót ráerőltetni az egyénre? Mi értelme van akadémistákat kiképezni, miközben az élet teljesen másról szól? Miért nincsen semmilyen átmenet az oktatás és a valóság között? Mi értelme az elméletnek ha közben az embereket bele lehet hajszolni mindenféle rossz hitelbe, mert senki nem tanította meg nekik a felelős hitelezés alaptörvényeit és összefüggéseit?
Megtanítani vagy megmutatni?
"A jó tanár megmutatja, hová nézz, de nem mondja meg, hogy mit láss."
Elhitették veled, hogy a világon csak egyfajta igazság létezik. A világ fekete és fehér. Vannak a jók és vannak a gonoszak. A történelemet pedig a győztesek írják (és ez igaz is). Azt kapásból meg tudod mondani, hogy Németország és Oroszország a 20. nagy gonoszai, hogy Magyarországot mindig kényszerítették és elnyomták. De miért tudod ezt? Mert megtanítottak veled 500 random évszámot, amihez valamilyen címszót rendeltek? Címszavakból megérthetsz egy több száz oldalas könyvet? Meg tudod pontosan indokolni, hogy milyen események vezettek Németország "megromlásához"? Mitől volt gonosz Németország? Tudtad, hogy amíg mindenki nagy ellensége, Hitler 17 millió ember haláláért felelős, addig Mao Ce-tung 50-80 millió emberért volt felelős? Nem történelmi értékítéletet akarok mondani, de miért tűnik az iskolás történelemkönyvekből bagatell dolognak a gyarmatosítás (szinte hősies esemény), amikor népek leigázásával, kiírtásával járt? Ha őszinte vagy magadhoz, akkor belátod, hogy a történelmet nem megmutatják nekünk, hanem megmagyarázzák. És ez csak egy típuspélda a sok-sok tantárgyból.
Készség vagy lexika?
Irodám előtt (Bazilikánál) gyakran látom, ahogyan a helyi középiskolából a diákok testnevelésóra címszóval életuntan futkorásznak körbe-körbe az Erzsébet tér körül. Látni a céltalanságot a szemükben. Egyszerűen nincsenek motiválva az órára. Persze természetes ígénye az embernek, hogy mozogjon egy kicsit. Én ilyen értelemben szerencsés gimnáziumban jártam, ahol az atlétikacsapat tagjaként az atlétika edző-testnevelőtanár kezei alatt olyan órákon vehettem részt, ahol tényleg minimalizáltuk a kötelező elemeket és helyette olyan dolgokat csináltunk, ami mindenkit érdekelt (foci, kosár, kézilabda). Nem irónikus egy kicsit, hogy a legtöbb középiskolás diákot nem lehet rávenni az ingyenes órai testmozgásra, de akár suli után, de legkésőbb felnőttként tízezreket fizetnek ki havonta ugyanerre a lehetőségre? Tudod mi az oka? Az egyiket tesinek hívják a másikat pedig jógának, flabelosnak, kondinak, edzésnek, alakformálásnak... Mennyivel motiváltabb lenne a diáksereg, ha emberként tekintene rájuk az oktatási rendszer és a kötelező rendelkezésre álló időt értelmesen próbálná megszervezni? Mire gondol az oktatási minisztérium? Abban a heti pár óra testnevelésben majd komoly fizikai alapot fognak megszerezni a gyerekek minden áron? Miért nem arra törekszenek központi szinten is, hogy a mozgást szerettessék meg izgalmas és élvezhető órákkal? Mitől hasznosabb az ötösért felmászni a kötélen, mint mondjuk eltalálni a kézilabdával a kaput 20 méterről?
Az nyílt titok, hogy a lexikális tudás valamiért a legfontosabb az oktatási rendszerben. A világ viszont már tovább fejlődött. Ha életszerűek akarunk lenni, akkor bátran állítom, hogy évszámokban bárkit bucira verek! BÁRKIT! Ennek mi az oka? Hát nem az, hogy mindent megtanultam, hanem pontosan tudom, hol keressem az információt (internet). Megtanultam jól szortírozni, emiatt pedig nincsen szükségem az áhított lexikalitásra. Hibás feltevés szerintem, hogy még mindig ezen az úton halad a felfogás. Sokkal fontosabb lenne a semmitmondó lexikalitásra építő akadémistaképző rendszer helyett, ha a készségfejlesztésre, logikafejlesztésre és életszerűségre helyeznék a hangsúlyt. Mondok egy hétköznapi példát! Megtanítottak velünk háromezer féle savat, kovalenskötést meg ki tudja még mit. Ezt megtanultuk a dolgozatra és gyorsan áthelyeztük a tudást agyunk legmélyebb zugába. Ha lemegyek a Tesco-ba akkor mégis látom, hogy az emberek általában (én sem) nem képesek a felhalmozott tudást az életben hasznosítani. Nézed, hogy miket vásárolnak étel, ital címszóval és megérted amit mondani akarok.
A mindenféle kémiai kötés helyett mi lett volna, ha azt tanítják meg neked azon az órán, hogy milyen anyagoknak mi az élettani hatása a környezetre és az emberre? Mi az, amire egy sima bevásárlásnál figyelj. Miért fontos minden élelmiszernek az összetevőit végignyálazni? Egyáltalán azt tanították volna meg nekünk, hogy az összetevőket legalább alapszinten fel tudjuk fogni és rangsorolni! Mi lett volna, ha a biólógia címen elkövetett élőlény kartonizálás helyett (ez az állat ebbe a csoportba tartozik, az a növény meg amolyan makkos bizbasz...) azt mutatták volna meg, hogy az országunkban jellemző növények mit jelentenek, mikre használhatjuk őket, hogyan nevelhetjük őket (pl.: paradicsom)? Van érteme még példákat hozni? Szerintem neked is eszedbe jutott néhány óra és alternatív megoldása.
Összegezve: Nem látom értelmét, hogy az iskola megtanítsa nekem azt, amit a számítógépekkel is meg tudok tanulni, el tudok érni. Annak lenne értelme, hogy az iskola megmutassa, mihhez kezdjünk egy gépek nélküli világban...
Itt a nyelvtannáci
Megragadnám az alkalmat az önbeismerésre újfent. Bizonyára a ma aktuell helyesírási szabályok szerint tömegmészárlást követtem el ebben a cikkben is. Majd kapni is fogom az ívet, hiszen illene helyesen írnom. Én azt gondolom, hogy a lényeg esetemben (is) nem egy-egy szó helyes leírása, hanem a gondolataim helyes közlése. Ráadásul jót fogok röhögni magamban, hiszen hamarosan érkezik az új helyesírás szabályzat. Belekukkantottam egy két új dologban, amik igazából az eddig megvezetett hibáimat legalizálják (nem mindet, de lesz olyan is...). Akkor ez most hogy lesz? Jön a nyelvtannáci, aki előző héten lebunkózott a helyesírásom miatt, köv. hónapban pedig megdícsér ugyanazon "hiba" miatt, mert már valakik szerint az a helyes?
Gyakran ragaszkodunk felesleges dolgokhoz. Megérten a nyelvtannácikat is, hiszen éveken keresztül verték a fejünkbe a nyelvtan órákon, hogy mit illik és mit nem. Szerintem ez megint az oktatási rendszer hátránya, hogy még mindig nem volt képes reagálni az új korszakra. A social media (facebook...stb.) felpörgött világában egyre kevesebb helye és ideje lesz a "helyesek" gondolt nyelvtanra. Az emberek megértetni akarják magukat. Ez a lényeg. Nagyon vicces találkozni amerikaiakkal vagy németekkel. Belém is azt nevelték a tanulmányaim során, hogy mindig mindenből a toppon kell lenni és nem szabad hibázni. Amikor félve és szégyenkezve tolom a magyar angolom vagy németem, akkor pont a német vagy amerikai ismerős nyugat meg, hogy Relax! Ugyanis ő telibe ..... a helyes nyelvtanomat! Örül, hogy a nyelvén beszélek és nagyjából érti, amit akarok közölni. A világ már régen megváltozott. A nyelvtannácik is el fognak veszni. Ehhez viszont mire van szükséged? Belátársa vagy arra, hogy valaki megmondja neked?: Mától az a helyes, ha nem figyelsz a tökéletességre, hanem megpróbálod dekódolni a kapott infót?
Nem lehet a rendszert megváltoztatni
Hirtelen átalakítani a rendszert értelmetlen lenne. Hiszen egy átnevezett rendszerben ugyanazok az arcok oktatnának. A negyven éve pályán levő akadémista stílusú tanárnak senki nem fogja beadni a változás szelét. Számára az internet egy értéktelen fertő lesz az oktatás szempontjából. Emlékszem, hogy tizen éve az én éppen nyugdíjba vonuló történelem tanárom megtiltotta az internetes hivatkozásokat az óráján, és kizárólag a köynveknek hitt. Nem érdekelte, hogy volt olyan könyvbeli adat, ami bizonyos szempontból idejemúlt volt. Azóta annyi történt, hogy már a diplomamunkákban is elfogadják az internetes hivatkozásokat. Na pontosan így változik a világ. Van, aki elfogadja, amit mondanak neki és van aki előre néz és gondolkozik.
Nagy problémának látom, hogy az újonnan diplomázó tanárok sem készek alapvetően a feladatra. Általában még a 23-25 éves friss "tanárnéni" is egy gyerek nulla élettapasztalattal, akinek az lenne a feladata, hogy felkészítse a gyerekeket az életre. Másrészről hogyan várható el az oktatástól, hogy pénzügyi tudatosságra neveljen, amikor a tanárok sem képesek javarészt erre a fajta tudatosságra (hiszen nekik sem tanították meg a modern pénzügyeket és folyamatokat)?
Hosszú távon kizárólag úgy lehet változni, ha a társadalom és a rendszer "beengedi" az újdonságokat, hajlandó azonnal reagálni a változásokra és átalakítani a mentalitását. Nagy luxus minden ember fiatalkorának a felét elvenni és elpazarolni "csak mert". Ha már elvesszük tanulság kódnéven ezeket az éveket, akkor illene olyan dolgokat tanítani, ami az élethez, a társadalomhoz szükséges lesz. Illene valóban felkészíteni a gyerekeket és nem csak kibekkeltetni velük ezeket a munka szempontjából passzív éveket. Vitatkozni szabad, kommentben találkozunk.
:::
Múltkor volt egy felmérésünk, aminek eredményeként azt jelölték meg a legtöbben, hogy fontos a gyermek előgondoskodás! Klikk , ha a véleményemre, segítségemre van szükséged!
Az utolsó 100 komment: