Lehet velem van a probléma, de a mai napig érzem a "levegőben" azt a szenvedős-balsorsos magyar életérzést, ami az egész eddigi életem társadalmi jelenlétei során (óvoda, iskola, stb...) jellemzőek voltak. A történelem feljogosít minket, hogy egy jó Himnusszal megerősítve beállítsuk magunkat a meg nem értett zseninek? A magyar általában tényleg a legjobbak, legszebbek, legzseniálisabbak, csak valamiért sosem jön ki ez a dolog? És akkor mindenki életében eljön a pillanat amikor választania kell: külső körülmények vagy realitás? Orbán nyilatkozott, hogy "Magyarország abban a helyzetben van ma, amit 25 éve kívánt". Szerintem megint bevisz minket a zsákutcába a dolog, bármennyire igaz vagy sem.

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarország Barátai Alapítvány második világtalálkozóján szombaton arról is beszélt, hogy a világgazdaság központja egyre inkább keletre tevődik át.

 Tulajdonképpen ez egy elképesztően popularista alátámasztása és önigazolása az elmúlt évek kormányzati kommunikációjának. A valóságban érdemes meglesnünk ezeket a világgazdasági gócpontokat. Lehet, hogy az átlagos olvasó egyből az USA-ra és Nyugat-Európa országaira gondol, de ez korántsem volt jellemző az elmúlt évtizedekre sem. Már első nekifutásra beláthatjuk Oroszország kortalan gazdasági szerepét. A Közel-Kelet gazdasági szerepéről pedig azt gondolom, hogy eddig sem a levegőből csordogált az olaj... Kína és Japán (főleg) gazdasági szerepe már régóta nem elhanyagolható, mégha ezt hivatalosan sokáig nem akarták forszírozni a gazdasági szakértők. Ami most történik, az nem más, mint a keleti országok nevesített térnyerése és függetlenedése (gondolj a kínai szuperbank megalakulására) a nyugati országoktól. 

És akkor most "jó segget nyalunk"? Magyarország a történelme során híresen "jól" választott oldalt bármiféle konfliktus során. Még mielőtt nyeregben éreznéd magad a betonbiztos ázsiai orbanisztikus kapcsolataink miatt, emlékeztetnélek téged arra, hogy már Szijjártó is lezárt a napokban a keleti nyitást. Ráadásul nem szabad elfelejteni a kultúrális diszharmóniát sem. Számtalan számunkra megemészthetetlen és felfoghatatlan eltérés mutatkozik a társadalmak között. Míg mi európai bürökráciával építettünk fel magunkat (építettek fel minket), addig az ázsiai országok hiearchiában gondolkodnak. Tudod mi a különbség?

A kormányfő kitért arra is, hogy 25 évvel ezelőtt, amikor Magyarország visszaszerezte az önrendelkezését, nem gondolta, hogy ez a pillanat egy 20 éves huzavona kezdetét jelenti, s nem lesz elég akarat és erő véghezvinni azokat a szükséges, hatalmas és mélyreható változásokat, amelyekkel Magyarország a kommunizmus után ismét erős, büszke, keresztény, nyugati és polgári berendezkedésű országgá válhat.

Pont a napokban beszélgettem egy rendkívül értelmes (sokdiplomás) volt állami szolgával, aki felhívta figyelmemet arra, hogy Orbán Viktor 93-ban lenyilatkozta:

"Nekem nem a rendszerrel volt a bajom, hanem a rendszer irányítóival"

Ebből a megvilágításból máris értelmet nyerhet Simicska mostani nyilatkozata:

"Az én szövetkezésem Orbánnal abból indult ki, hogy le akartuk bontani a diktatúrát és a posztkommunista rendszert. De az kurvára nem volt benne ebben a szövetkezésben, hogy felépítünk helyette egy másik diktatúrát."

Orbán idézet mondataiból kitűnik, hogy végre elérkeztünk a vélunkhoz, minden a legnagyobb rendben van. A magyar társadalommal mindig elhitették, hogy valamerre halad, megérkezése pedig a kánaánt fogja jelenteni. Gyakorlatilag ezzel az eszmével lehetett mindig motiválni az embereket, hogy hallgassanak és tűrjenek. Bizakodjanak és fizessenek. De tényleg vége van? Azt aláírom, hogy erős és büszke nemzetté lettünk. Bár ha engem kérdezel, akkor nem a nemzetünk erős és büszke, hanem Orbán Viktor és a társai. Lehet velük azonosulni, de attól még te nem leszel sem erős, sem büszke. Kereszténységet célként meghatározni elég veszélyes dolog a "százvallás világában". Ez egyben bizalmaskodó és diszkriminatív kijelentés. Nyugati és polgári berendezkedésű országot említ Orbán, miközben elhatárolódik a nyugattól és a keleti gazdasági-társadalmi sikereket említi követendő példának. Keleten még véletlenül sincsen polgári berendezkedés. Ez megint egy olyan kultúrális sokk, amit nem árt előre tisztázni, még mielőtt mindenki elhiszi, hogy a Kelet a mi utunk.

Kifejtette: 1800 nap alatt leküzdötték a gazdasági válságot, megteremtették a pénzügyi stabilitás feltételeit, csökkentették az államadósságot, új alaptörvényt hoztak, megerősítették a magyarok összetartozását, több 100 ezer embert mentettek ki az adósrabszolgaságból.

Tényleg leküzdöttük a gazdasági világválságot? Ez egy nagyon izgalmas kérdés, hiszen véleményem szerint nagyon komoly fáziskéséssel indultunk el a fejlődés útján régiótársainkhoz képest. Persze nem mindegy, hogy kihez hasonlítjuk magunkat. Ha Görögország vagy Ukrajna a mérce, akkor rendkívól sikeres ország vagyunk. Ha Szlovákia vagy Csehország a mérce, akkor kiderül, hogy egyre jobban lemaradunk mindenből, ráadásul a válságsokkból később ébredtünk fel.

Államadósságcsökkentés történt vagy könyvelési trükközés? Tulajdonképpen hol tartana most az államadósság, ha nem vették volna el több tízezer mai fiatal nyugdíjas éveinek a negyedét-felét (Mnyp vagyon elvétel)? Egyáltalán milyen áron csökkent bármi is?

Azzal nem vitatkoznék, hogy megerősítették a magyarok összetartozását. Az más kérdés, hogy előbb szét kellett osztani az országot, és a különböző csoportokat megerősíteni. Mára odáig jutottunk, hogy valaki vagy fideszes hazafi vagy a rendszer ellensége. Az érdekes az, hogy kétharmados többsége mellett is azt tapasztalom, hogy 10-ből 7-8 ember egyértelműen a Fidesz leváltását követeli a kényelmes karosszékéből. Nem tudom, hogy akkor hol van az összetartó nemzet? 

Az adósrabszolgaság egy nagyon popularista és hatásvadász kijelentés. amivel szavazókat lehet nyerni. Már az első árfolyamgát idején "megénekeltem" , majd az elmúlt másfél évben a blogon is megírtam mekkora parasztvakításról van szó devizahitelmentés címszóval. Sajnos az idő engem igazolt. Közben az emberek nagy része most kezd a fejéhez kapni, amint megkapták a forint elszámoló levelet és rájönnek, hogy baromira átverték őket. Addig játszottak az árfolyamokkal hogy gyakorlatilag a bankrendszer a kormány segítségével megalkotta az évezred legnagyobb opciós devizalehívását. Az emberek azt hiszik, hogy nyertek, a bankok sírnak vélt veszteségeik miatt, a kormány veri a mellét, mint adósrabszolgafelszabadító. A valóságban a politika kiegyezett a bankrendszerrel és eladta az embereket, miközben kommunikációja ennek ellentétes volt. Bárcsak ne mentett volna ki a kormány senkit az adósrabszolgaságnak titulált állapotból. Bármilyen fura, de a ti érdeket (is) az lett volna, ha maradhattok devizában, mert így forinterősödéssel a tőketartozás csökken. Forintosítás után viszont fix, hogy baromi sokat kell visszafizetnetek változatlan törlesztővel változatlan tartozással. 

És kössük össze a két pontot! Magyarországon megteremtették a pénzügyi stabilitás feltételeit és több 100 ezer embert mentettek ki az adósrabszolgaságból. Első kérdésként az merült fel bennem:

Ha a gazdaságunk valóban erősödő pályán van, annak nem kellene erősítenie a forintot? Erős forint mellett pedig a frank árfolyama nem csökkenne? Ha csökkenne a frank árfolyama, akkor nem csökkenne forintban nevesített devizatartozás?

A segítség nem az, hogy a 200 CHF árfolyamon megkapott országot legyengítjük 270-290CHF-re, majd ebből a helyzetből megkenyelmezve 256-on elengedjük az emberek kezét... Legalábbis nekem ez úgy tűnik, mintha fegyvert fogtak volna a fejemhez. Neked ez hogy fest?

Az a baj, hogy megtévesztenek

Számodra a legnagyobb baj makroszinten, hogy az országgal megint elakarják hitetni, hogy minden úgy működik, ahogyan a nagy könyvben meg van írva. Te elhiszed és így éled az életedet. Majd egyszer becsönget hozzád Mr. Valóság és olyan keményen arconcsap, hogy abból nem fogsz tudni kijózanodni. Ilyen esetben pedig vagy bedilizel vagy megint (mint oly sokszor) gyártasz (gyártatnak) magadnak (veled) egy ellenségképet, aki a felelős a magyar idill elleni támadásért. IGazából ugyanaz a lemez forog körbe folyamatosan. Ritkán hallani olyan önértékelést, amikor valaki a tipikus szenvedős monológ helyett tényekkel alátámasztva elismeri, hogy valójában sosem voltunk okosabbak, szebbek, ügyesebbek más országoknál. Ha pedig nem vagyunk jobbak, akkor miért élnénk jobban kis országként? 

Hogy mit tehetsz ez ellen?

Nyílván nem fogsz tudni holnap berontani a főnökhöz, hogy fizetést emeljen (legalább a magyarok azon felső 5%-ához tartozz fizetés terén, akik Nyugaton az alsó rétegben helyezkednének el a mi "top" összegünkkel). Itt olyan mértékű társadalmi rohadás történik évtizedek óta, amit nem fogunk tudni egy perc alatt megoldani. Egyszerűen ezt a szenvedős gondolkodást ki kell gyökerestől írtani az emberekből. Biztosan nem fogod tudni megváltoztatni a legtöbb 50-60 évest, akik ebben éltek. Ha elfogadod, hogy igazam van, akkor a legtöbb amit tehetsz, hogy a saját életedbe bevezeted a felelős gondolkodást és az ok-okozat mindenható elvét.

Vagyis be kell látnod és alkalmaznod kell, hogy mindenért az életben te vagy a felelős és csak te tehetsz ellene vagy érte. Nem várhatod, hogy az Állam vagy bárki más megoldja a te életedet és megvalósítsa a vágyaidat! Vége annak a világnak. Mindenki a maga ura és kifogásoknak nincsen helye. Nem szabad leragadni egy szinten. Folyamatosan fejlődnöd kell és fejlesztened magadat emberileg és szakmailag is. Nem engedheted meg magadnak, hogy a 10 éve szerzett tudást alkalmazd ma is, hiszen a világ percről percre változik. A magyar társadalom jelentős részének munkaereje azért ér kevesebbet, mint más országoké, mert nálunk nem alakult ki az önfejlesztés kultúrája és a jobbra törekvés. A társadalmi beállítottság és elvárás, hogy a tudást legkésőbb a felsőoktatásban szerezd meg, onnantól kezdve pedig rutinszerűen fog menni minden. 

Most lehet, hogy nem pont rólad írtam, téged jellemeztelek! Viszont egyezzünk meg abban, hogy nálunk ez a jellemzőbb hozzáállás!

Na pont ezért életveszélyesek az Orbán féle nyilatkozatok, amik elhitetik velünk, hogy minden rendben van, növekszünk, fejlődünk és alakul a szociális védőháló...

A keretes részek a napi.hu írásából vannak

 Ha kérdésed van elérsz: Klikk  vagy szarvas.norbert@iflgroup.hu