A BREXIT, azaz a 21. század leghatalmasabb öngólja után felerősödtek a popularista megélhetési politikusok hangjai, akik belecsimpaszkodnak a sztoriba és ezáltal akarnak mégelőbbre jutni, bebetonozni a helyüket. Persze, hogy vevő erre a nép Magyarországon is, hiszen végre lehet megint valakit okolni azért, mert minden szar. Az EU a nagy gonosz, és persze mellette elsikkad a magyar politikai elit napi nokiásdobozos procedúrája, ahogyan talicskával tolják ki minden áldott nap a közpént. Szóval mibe nem gondol bele a nép, amikor erősödnek a hangok? HUXIT? Lépjünk ki mi is?

Azért a maga perverzitásában szerintem nagyon izgalmas és történelmi időszaknak lehetünk tanúi. Az elmúlt években folyamatosan kénytelenek vagyunk olyan eseményeket átélni, amiről biztosan tudhatjuk, hogy akár már az unokáink történelemkönyvében benne lesz. Most itt a hangzatos nevű BREXIT, ami azon kivül, hogy az angolok lassan a saját fővárosukat is elvesztik példaértékű lehet több szempontból és elindíthat vagy megakadályozhatja a lavinát. Az európai politika folyamatosan "játszik" az EU in or out témakörrel kénye kedve szerint. A BREXIT után jön a HUXIT és a TöbbXIT? Vagy ez a megosztottság és politikai harakiri (lásd: Cameron) végre megváltoztat mindent? 

Tök szuper a magyar csapat, pezseg a gatyám a sztoritól, de mégis állítsák már le magukat a magyar focit amúgy totál kisajátító, stadionban balhézó gennyek, akik szurkolóknak nevezik magukat, közben szimpla huligánok, akik az otthoni stresszt a szurkolás indokával vezetik le. Hát kanapédrukkerként elárulom, hogy kurvára nem vagyunk rátok kiváncsiak, ahogyan képesek vagytok a fába belekötni, a meccset csak elvétve nézitek, mindig mással foglalkoztok és ráadásul ti hoztok ránk (arra az elhanyagolható pár tízezer emberre, szurkolók 90%-a) szégyent. Mert van annál sokkal rosszabb, ha nem ordítozunk 90 percen keresztül a kivetítő előtt, de összefossuk a bokánk, ha Dzsudzsi csavar egy hatalmasat...

Gyerünk anya, hajrá apa! Megvolt ezen a héten az a mennyiségű Facebook fotó a gyerekről, amivel már sikerült begyűjtened a 13. és 14. lájkot is? Ez olyan jó érzés, nem? A lájk az, ami igazán éltet. Addig pakolod ki a gyereked előre megtervezett mozzanatait, amíg nem fogod úgy érezni, hogy most mindenki téged figyel és mennyire sok Facebook öri-barid van. Lehet szídni a Berkit vagy a többi celebet, akik saját gyermekük életét pakolják ki az első sorba. Őket bezzeg mindenki meg tudja támadni, hogy ilyet nem lehet csinálni. Közben anya, közben apa is ugyanezt csinálja, csak annyi különbséggel, hogy ők nem tudnak ebből pénzt kreálni.

Amikor nekifutottunk az évnek, akkor az egész ország lázba került, hiszen a kormány bejelentette, majd egy hónapig a csapból is keményen nyomatta a Propagandát, miszerint minden magyar család, aki képes min. 3 gyereket összehozni valamikor az elkövetkezendő 10 évben, kapni fog 10M állami támogatást és még további 10M forint húde kedvezményes hitelt. Persze, hogy mindenki előkapta a kalkulátort az új családpolitikai csodafegyver hallatán. Ment a matek, miközben az első hónapokban a bankrendszernek lövése nem volt az egészről. Eltelt fél év és megnézzük, hogy mi változott gyakorlati szemmel. Egyben értékelni fogjuk a CSOK féléves bizonyítványát különböző fontos szempontok alapján. (Az értékelés abszolút szubjektív)

Nagyon nehéz megfogni és helyén kezelni 1-1 sporteredmény értékét. Mégis mit jelent egy földi halandó számára, ha olvassa a játékoskeretek értékét, egyes játékosok piaci értékét? Szinte súlytalan az egész, hiszen könnyű olyan számokat kimondani amiket nem értünk, mégkönnyebb dobálózni ezzel. Most be szeretném nektek tipikus IFL-es módra mutatni, hogy mekkora sikert ért el eddig a magyar válogatott és ez mit jelent a te életedre levetítve?

Valamelyik nap találkoztam egy szakmai csoportban ezzel a cikkel, aminek a lényege: Hogyan lehet 22.750 olvasód,90 perc alatt? Gondolom kezded sejteni, hogy blogolásról lesz szó, és a tanulmányt készítő emberünk is blog által, rácsatlakozva az index olvasottságot jelentő csöcsére próbálta meg bebizonyítani a lényeget. Sok hozzáfűzni valóm támadt és néhány tanácsom azoknak, akik sikereket szeretnének elérni a blogolással, esetleg az értékesítés oldalukat megerősíteni. Most nem feltétlenül kritizálni szeretnék, csak picit más szemszögből megközelíteni a dolgokat. Aztán majd te összefésülöd, és akkor biztosan jó lesz!

A meccs napján már éreztem, hogy itt valami nagy dolog történhet. Szinte biztos voltam benne, hogy itt dől el az EB szereplésünk, hiszen Izland talán egy fokkal egyszerűbb ellenfél lehet, a Portugálok pedig sokkal erősebbek. Nekünk Ausztriát kell legyőzni ahhoz, hogy továbbmenjünk (számításaim szerint 6 pontunk lesz). Már bánom, hogy nem mentem nagykivetítős ösznépi meccsnézésre, de az elmúlt 20 év minden csalódása felgyülemlett bennem és emlékeztetett. Otthon néztem egyedül és bizony nagyon megbántam. Megbántam, hiszen ezen a napon azt a magyar csapatot láttuk, akire 20-30 éve vágyunk. Egy rendkívül technikás, harcias és jól passzoló csapatot. Minden egyes 3. perc 1 évnyi kárpótlás volt számunkra. 

Előre figyelmeztetlek, hogy most elgurult nálam a gyógyszer és a szövegben súlyos megállapításokat fogok tenni nem egyszer nyomdafestéket nem tűrő alpári stílusban. Számomra itt ért véget az akadémista díszmaszlag és a mindenhez ultraliberális megmagyarázósdi-belemagyarázósdi. Ha nem tetszik, akkor most kivételesen erre a cikkre vonatkoztatva tehetsz egy szívességet. Itt most nincsen helye a finomkodásnak és szimpátiagyűjtő majomkodásnak. Itt most kő kemény indulatok munkálkodnak bennem és még abban a sok százezer jóérzésű emberben, akiknek leszakadt a pofája, amikor megtudták, hogy a magyar bíróság szinte kitüntette a 14 éves kislányt molesztáló, megalázó fiú csoportot!

Nem hittétek el igazándiból, hogy ilyesmi megtörténhet. Helyette mindenki a legközelebbi problémára fókuszál (mit vegyek a boltban vacsira? miből fizessem ki a számlát?...). Pedig a probléma sokkal nagyobb, mint azt elsőre hinnétek. Azt sem lehet mondani, hogy nem kaptunk volna figyelmeztetéseket. Itt a vég! Az Állam magára hagyja a nyugdíjasokat. Azokat a nyugdíjasokat, akik szavazásokat döntenek el, azokat a nyugdíjasokat, akik 2030-ra többen lesznek, mint az aktív keresők. A 2000-es évek eleje óta egyre hangosabban mondják, mondjuk. Akik 2000-ben születtek, azok pont a harmincas éveikbe lépnek, amik beköszönt a nyugdíj bomba és robban. De még mekkorát... Most megszavazták, hogy...