Itt a blogom az elmúlt hónapokban több ízben is megemlítettem, hogy az Önkéntes Nyugdíjpénztári rendszer haldoklik és már csak idő kérdése, hogy megszűnjön az identitása. Mióta felröppentek a hírek, hogy a Cafeteria rendszerünket vizsgálja az EU, azóta már tényleg csak a végítéletre vártunk. Hogy mi a közös nevezeő ebben a látszólag két eltérő dologban? A cikkben erre próbálok meg közérthető választ adni, aminek nem célja a pánikkeltés. Csak közös szeretnék veletek gondolkodni. Az elején leszögezem, hogy ez a cikk jelenleg egy alternatíva, egy kitaláció, egy fikció. Jelenleg még semmit nem jelentettek be ezekből (kivéve a 2017-es Cafeteria rendszer átalakítását). Számoljunk egy szerintem logikusnak látott várható jövőképpel!
Újra kell gondolni a cafeteria-rendszert - mondta Orbán Viktor. 2016 júniusáig át kell gondolnunk a cafeteria-rendszert, mivel az unió ezt úgysem engedi. Jelentős változásra kell számítani, sok egyeztetés lesz erről, hogy hogyan tudjuk majd ezt a fizetésekbe beépíteni.
Az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer eredetileg a magánnyugdíj pénztári rendszerrel együtt lett kiépítve. Ennek az óriásnak több, mint a fél lábát vették vissza, amikor az MNYP-t beolvasztották a közösbe. Maradt egy féllábú óriás, aminek a teljes működési költségeit az ÖNYP tagoknak kellett és kell azóta is finanszíroznia. A hírekkel ellentétben a rendszer alapjaiban rezeg és hosszú távon nem fenntartható. Főleg, ha figyelembe vesszük a tagi hozzájárulások "minőségét". Brutális számadat, hogy a tagi befizetések több, mint 2/3-ad része a Cafeteria keretein belül érkezik munkáltatói hozzájárulás jogcímen.
És itt ér össze a két pont...
Ugyanis onnantól kezdve, hogy a Cafeteria elemei közül kiveszik az ÖNYP adókedvezményét maga a rendszer összeomlik. Ehhez nem kell különösebb képzelőerő, hiszen az amúgy is "szűkös" befizetések jelentős része nem fog többé megérkezni ezekre a számlákra, mivel a munkáltatónak nem éri meg, a munkavállalók pedig maguktól ezidáig sem rohantak önként az önkéntes pénztárakba. Hiába maradnak meg a tagok és vállalják a díjfizetést, a munkáltató hozzájárulása nagyon fájni fog. A gyakorlat általában az 50-50%-os befizetés volt. Nehezen elképzelhető, hogy a tagok többsége átvállalja/át tudja vállalni a munkáltató részét és megduplázza az önköltséges befizetéseket.
A rendszer ezen a ponton összeomlik.
De természetesen nem kell megijedni, hiszen az Állam/magyar kormány lehetőséget fog biztosítani a vagyon megmentésére és valamilyen formában/jogcímen a kincsátárba való áthelyezésére.
Ezt érdemes perspektívába állítanunk egyébként:
Az önkéntes nyugdíjpénztárban felhalmozott vagyon ugyanolyan magánrésznek minősül, mint a folyószámládon levő pénz. Ebből a szempontból a magánnyugdíjpénztári vagyon soha nem volt a mi pénzünk. Egyszerűen játék volt a szavakkal és a köteles részt az állami nyugdíj helyett átirányították a magánnyugdíj pénztárakba. De ettől ezek felett még mindig az Állam rendelkezhetett, hszen a köteles nyugdíjrendszer részét képezték. Jogi mambojambo, de attól még így van. Az önkéntes részt viszont nem olvaszthatja magába az Állam. Helyette maximum lehetőséget biztosíthat arra, hogy a csalódott és menekülő pénztári tagok ahelyett, hogy kivennék a pénzt (SZJA és EHO megfizetése mellett), adómentesen átveszi a kezelését a kincstár.
Érted ennek a lehetséges jövőképnek a trükkjét?
forrás:http://www.penztar-szovetseg.hu
A kezelt vagyon a pénztárszövetség adatai alapján 1200 milliárd forintra tehető. Ez már jelentős pénzmennyiség, amit érdemes kincstári kezelés alá helyezni.
Persze ez csak egy lehetséges opció, amit jelenleg még nem látunk. Annyit tudhatunk, hogy a jelenleg ismert Cafeteria rendszer megszűnik létezni, helyét pedig valami egészen más veszi át. Az egyértelműnek tűnik, hogy a kormányzat egy erőteljes kincstári vagyonkezelési rendszert akar kiépíteni. Másik "izgalmas" ágazat a rendkívül jól működő lakástakarékpénztári rendszer, aminek alternatívájaként a kormány még idén tervezi bevezetni a kincstár által kezelt Otthonteremtési Közösség rendszerét. Itt sem volt nehéz megjósolnom, hogy ebben a programban szintén lesz 30% állami támogatás, amivel alapvetően nem tudnának versenyezni a lakástakarékok népszerűségével (bizalom hiánya az állami dolgok iránt). Ezért valószínűleg ebben a szegmensben egy erőteljes állami támogatás csökkentés várható (30-ról mondjuk 15-re), amivel a lakáscélú megtakarítokat "önként" irányíthatják át a lakástakarékokból a kincstári vagyonkezelés alá.
forrás: http://www.penztar-szovetseg.hu/#!Önkéntes%20nyugdjpénztári%20taglétszám/zoom/mainPage/dataItem-ikebcfku
Számoljunk!
Önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak kezelt vagyona: 1200 milliárd forint
Lakástakarékpénztárak kezelt vagyona: 600 milliárd forint
Összesen 1800 milliárd forint magánvagyont kezelnek ezek az intézmények!
A magánynyugdíjpénztári vagyon közel 3200 mrd forint volt (forrás)
56,25%-a a múltkori beolvasztásnak a most megcélzott vagyon
Ez természetesen fikció, és "semmilyen jel" nem mutat arra, hogy a közeljövőben érkezne a nemzeti önkéntes és egységesített nyugdíjpénztári, egészségpénztári és lakástakarékpénztári (otthonteremtési közösség) rendszer, amit a Kincstár kezel, és aminek vagyonkezeléséről mostanában írnak olyasmit, hogy törvényileg ellenőrizhetetlenné akarják tenni a pénzmozgást (MNB törvény)...
első kép forrása: http://www.origo.hu/itthon/percrolpercre/20160310-reggeli-hirek.html
Ha kérdésed van, akkor írj emailt:
szarvas.norbert@iflgroup.hu
Ha segítségre van szükséged, akkor jelentkezz:
www.iflgroup.hu
Ha követnél minket Facebookon, akkor nyomj egy: