Naponta frissülő tartalommal, ami gondolkodásra késztet

IFL Gazdaság

6 pontos antimotiváció, azaz hogyan legyél sikeres?

2015. január 18. - Szarvas Norbert

unknown.jpegNeked is volt már olyan érzésed, hogy az emberek saját magukat áltatják a Facebookon? A hírfolyamodat (nem csak a tiedet) elárasztják a motiválóbbnál motiválóbb, hangzatosabbnál hangaztosabb jútyúb videókkal, coelho-i magasságokat csapkodó idézetekkel. A vicc az egészben, hogy pontosan ismered a posztoló személyét, aki az életben nem lesz sikeres, mert nincsen meg benne valami, amit én mojo-nak hívok  (Austin Powers után szabadon). Nézegetem ezeket a motivátorokat, néha megkönnyezem, máskor pedig annyira felpörget, hogy legszívesebben szétcsapnám duzzadó erőmben a legelső szemetest, ami hátráltat a sikeremben. A legtöbben mégsem lesznek sikeresek, pedig  még a 3-7-10 pontos motiváció bibliákat is pontról pontra bevetik, követik. Persze általában ezek a motivációs blokkok mindig egy világmegváltó ötlettel kezdődnek. És itt máris a társadalom lefagyott, hiszen kényszeredetten a semmiből nem lesz világmegváltó ötleted. Nézzük az saját antimotivátor pontjaimat, amit követve akár sikeresebb is lehetsz, mint most a motivációs blokkok vágyától fűtve otthon a sötét szobádban a gép elött. 

Ha már kötelező pontokba szednem, akkor nézzük:

1. Semmilyen világmegváltó ötlet nem kell

Szerintem a feltörekvő generációk legnagyobb hibája a tudatosságuknak nevezett tudatlanság. A Facebook forradalom elérte kívánt hatását, és mára egyre többen akarnak kitörni a helyzetükből. Emiatt pedig úgy érzik, hogy nem szabad elpazarolni egy másodpercet sem. Energiájukat kizárólag a tuti, világmegváltó ötletre szentelik. Ha pedig ez eltart 5 évig vagy sokáig, az teljesen mindegy. Addig is élvezik a Mama Hotel vendégszeretetét és alibiznek a felsőoktatásban. 

Én személy szerint imádom a jó ötleteket, szeretem az egyedi látásmódot. De ettől függetlenül a legfontosabb a siker útján, hogy kezdjünk magunkal valamit. Nem szabad inaktívvá válni, parkolópájára helyezni saját életünket és álmodozni. Szinte teljesen mindegy, hogy mit kezdesz el dolgozni. A lényeg, hogy kezdjél bele és legyél kitartó. Minél jobban koncentrálsz a pillanatnyi "szar" munkád minőségére és hatékonyságára, annál több értékes élettapasztalattal leszel gazdagabb, bónuszként pedig akár felfedezhetnek. De legrosszabb esetben is saját magadat fedezed fel, megtudod mire vagy képes a valódi munkaerőpiacon és az álomvilág helyett a valóságból táplálkozva előbb vagy utóbb kiderül számodra, hogy milyen irányba lépjél tovább.

Sokat olvasok önéletrajzi könyveket. Bármilyen fura, de a Forma 1 királya aka. Bernie Ecclestone nem multimilliomos Forma 1 mogulként kezdte. Ha a szobájában munka helyett arra várt volna, hogy majd egyszer megjön a nagy ötlet, akkor bizony hoppon maradt volna. Helyette elkezdett idejekorán dolgozni, azt csinálni, amit éppen megtud és szépen lépkedett fel a ranglétrán. Bernie volt piti üzletember vagy éppen autókereskedő. 

2. Ne kötözködj mindig, de kérdőjelez meg mindent

Nagy probléma, hogy félrevezettek minket. Azt hisszük, hogy mi mindent megkérdőjelezzük, holott mindenről megmagyarázzuk a negatívumot. A kettő nem egy és ugyanaz. Ugyanis megkérdőjelezni mindent (akár egy munkahelyen) alapvetően jó dolog, pozitív töltettel, hiszen ez egyértelműen a fejlődés irányába visz minket. Mindenről beállítani a negatívumot pedig szöges ellentéte annak, amit Facebook-on el akarsz hitetni magaddal és a másokkal ezekkel a motivációs dolgokkal. A való életben az a szürke igazság, hogy mindig mindenben a rosszat akarod kényszeredetten látni, megmagyarázni, hogy miért nem éri meg belevágni, megcsinálni.

Amikor belevetettem magam a munka világába, akkor annyira pozitív voltam, hogy az már szinte hihetetlen. Ugyan átlagos anyagi helyzetű családból jöttem, de mégsem a pénz volt számomra a legfontosabb. Helyette az első éveimben a tapasztalatszerzésre és fejlődésre akartam a hangsúlyt helyezni. Amikor elkezdtem jelenlegi munkahelyemen dolgozni, akkor nagyon hamar felmértem, hogy itt annyit fejlődhetek, ismeretséget szerezhetek, amiért már megérné fizetni is. Persze nem kellett fizetnem, hogy dolgozhassak, de ha ők sem fizettek volna, akkor sem hagytam volna ott. Nem hiszem, hogy mindig mindennek a pénzről kellene szólni. Viszont mindig mindent meg kellene kérdőjelezni. Én legalábbis ezt teszem, megpróbálok minden mögé látni, de nem azért, hogy megmagyarázzam, hanem hogy fejlesszem a dolgokat. 

3. Még ne azt csináld, amit szeretsz

A legtöbb szerencsevadász valójában tényleg a szerencséjében bízik és nem hajlandó a végső céltól alantasabb dologgal lendületbe jönni. Pedig az életben a legfontosabb szerintem a lendület. Ha a pályád elején vagy, nem legyenek királyi elvárásaid. Ugye a motivációs cuccok alapja, hogy azt csináld, amit szeretsz, a többit szard le. Hát az a baj, hogy ezt komolyan is veszed. Közben pedig nem veszed észre, hogy átvertek. Először senki nem tudja, hogy mit fog igazán szeretni. Annyit tud, hogy egy terület érdekli. Kezdj el bármit, és törekedj arra, hogy folyamatosan magadat fejlesztve egy idő után már tényleg olyat csinálj, amit élvezel is.

 

4. Törekedj arra, hogy minél többször bukj el

Mindenki arra tanított eddig, hogy tilos elbukni. Legyél tökéletes, legyen szerencséd és akkor sikeres leszel. A valóság viszont az, hogy a lehető legtöbbször kell elbuknod, kudarcot vallanod, hogy végre elérj valamit. Ugyanis a bukásnak a közhiedelemmel ellentétben vagy egy nagyon erős pozitív töltete. Csak magunkon múlik, hogy ezt felfogjuk e vagy sem. A bukás azt jelenti, hogy találtunk egy módot, amit nem szabad folytatnunk. Tehát közelebb kerültünk a megoldáshoz. Saját életemből merítve a legtöbbet a bukásaimból fejlődtem. Erősebb lettem lelkileg, tudatosabb és mondhatni, okosabb. Minden észrevett hibámból tudtam valamit tanulni. Viszont nehogy egy bukásban gondolkodj. Szerintem a siker nem más, mint bukások sorozata. Minél többször buksz el ugyanabban a dologban, annál sikeresebb lehetsz a végén. 

Nyílván a környezeted majd megpróbál lebeszélni téged, elmagyarázni, hogy neked az a dolog nem megy, hiszen sokszor elbuktál benne. Úgy nem fog menni, ha mindig új dologba akarsz kezdeni és nem vagy kitartó! És ez a legfontosabb! A bukás ne eltántorítson, hanem erősítsen meg egy dologban, amit azért kezdtél el, mert szeretted.

5. Ne a félelmeid irányítsanak

Van mindenkiben egyfajta megfelelési kényszer. Meg akarunk felelni a családnak, a haveroknak. Be akarunk olvadni a környezetünkbe. Ezért gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy pontosan olyan döntést hozunk, amit a környezetünk elvár. Ez azért necces, mert hiába szereti a haverod a spenótot, ha te utálod. Márpedig gyakorlatilag a döntéseiddel gyakran benyomod a spenótot, mert a másik is azt tenné. Ha pedig felülemelkedsz a többieken, akkor jön egy belső hang, ami folyamatosan le akar beszélni téged mindenről. Félsz attól, hogy nem fix a meló, félsz a jutaléktól, félsz a minimálbértől, félsz az építőipartól, félsz mindentől. Miközben félsz, addig nem csinálsz semmit maximális minőségben. A maximális minőség nélkül pedig örök álmodozó maradsz, aki egyszer az életében eljut arra a pontra, amikor feladja. 

6. Hagyd már a motivátorokat a fenébe!

A legnagyobb motivátor saját életünkben mi magunk vagyunk. Nincsen szükséged arra, hogy saját magadat erősítgesd meg mindenféle jútyúb videóval. Ezt csak azért teszed, mert félsz. Félsz attól, hogy önmagadtól beleugorjál valamibe, önmagadtól mindig a legminőségibb énedet hozd. Félsz a kudarctól és attól, hogy a legjobb minőséged sem lesz elég. Helyette hagyod, hogy mindenféle idézet és videó irányítsa az életedet. Ha megnézed, akkor felbátorodsz, ha pedig elmúlt a hatás, akkor abbahagyod. Ha rászánod magad, hogy lendületbe hozod a saját életedet, akkor teljesen mindegy hogy mit fogsz csinálni, mikor, hol, mennyiért. Csak az a fontos, hogy valamit csinálsz, hogy lendületbe akarod magad hozni, fejlődni akarsz, el akarsz bukni, félelmeidtől meg akarsz szabadulni.

mindenki bajnok akar lenni, erről álmodozik, erről posztolgat tuti bölcseleteket! Közben a bajnok felkel es elmegy dolgozni...

U.i.: Ezt a cikket azoknak ajánlom, akikből merítettem. Azoknak az ismerőseimnek, akikkel az életben már volt valamilyen munkakapcsolatom, de nem zárult valami fényesen, mivel az alapvető munkanormákat nem sikerült betartaniuk. Ezek azok az emberek, akik végig a sikerről, a gazdagságról, a csillogásról álmodoztak nekem, de a legelső buktatónál feladták és inkább visszavonultak a Facebook-ra motivációs videókat lövöldözgetni. Ők azok, akik felvették a Facebook-on a láthatatlanság búrája mögé bújva a motivátor szerepét, amivel saját magukat önigazolják, elhitetik magukkal és másokkal, hogy ők bizony máshogyan gondolkodnak, mint az átlag. 

U.i. 2.: Kérdőjelezd meg a rendkívülit, a sikerest. Gondolj a dolgok mögé. Lásd meg a valóságot, hogy abszolút szerencse nem létezik abban a formában, ahogy te szeretnéd, ahogyan elhitették veled! A lottónyertes nem lenne szerencsés, ha nem ment volna el a lottózóba kitölteni a szelvényt. Steve Jobs nem alkotta volna meg a ma ismert Apple-t, ha az azt megelőző harminc évben nem dobták volna ki a saját cégétől, nem halmozott volna bukást bukásra. Messi nem lenne focista, ha nem járt volna le minden nap edzésre és fejlesztette volna saját magát. A legfontosabb antimotivációs motivátor:

HOZD LENDÜLETBEN SAJÁT MAGAD BÁRHOGYAN és AZONNAL!

 

Tetszik a performance? Ez Like:

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://iflgazdasag.blog.hu/api/trackback/id/tr987084997

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lófüle elemér 2015.01.18. 21:18:44

7. Olvasgasd hozzád hasonló lúzerek észosztását arról, hogy hogyan legyél sikeres. Ha ismered, könnyű dolgod van, tudod, hogy ő is pontosan olyan lúzer, mint te vagy.

mobilus 2015.01.18. 21:23:22

Vettem a bátorságot, és megpróbáltam volna átfutni a cikket (posztot). Nem sikerült, mert magyartalansága, nyelvtani hibáktól hemzsegő pongyolasága elvette az elolvasásától a kedvem. Szóval mit is akartál itten mondani, vazze?!

WebZ 2015.01.18. 21:33:21

Én is csatlakoznék az előttem szólókhoz. Beleolvastam, de körülbelül a második helyesírási hiba után azt mondtam magamban, hogy "Na elmész te a 'csába" :D

gizmo266 2015.01.18. 21:57:18

Ha ezt megosztom facebook-on, akkor én is azok a hülyék közé fogok tartozni, akik magukat áltatják facebook-on?

Szarvas Norbert 2015.01.18. 22:03:52

@gizmo266:

ezen én is elgondolkoztam:) jó kérdés!

Szarvas Norbert 2015.01.18. 22:22:59

@mobilus:

egyébként a 'vazze' nem létezik a magyar nyelven... legközelebb a magyartalanságról ne magyartalanul akarjál kritizálni.

Amúgy értem a kritikát, sosem tagadtam, hogy nem írok helyesen, viszont árnyalja a képet az egyedi közlésmódom, ami nem tradícionális magyar. Erre speciel törekszem is, hogy ne sablonos mondatokat puffogtassak, ezért lehetséges, hogy nem érted. Viszont nem célközönségem az, akinek fontosabb ez, mint a tartalom, sorry

Számtalan blog létezik akadémikus szintű magyarságba csomagolt sablonisztikával, ami nem fog gondolkodásra késztetni, csak bólogat.

Papp Levente 2015.01.18. 22:31:59

motviálóbbnál, hangaztosabb, elött, tudatosságuknaknak, kitőrni, soháig, magunkal, emgtudod, félrevezttek, megkérdőjelezük, cuccokal, arcpiritó. eékezdtem, ismerettséget, emgpróbálok, tényeg, ésmondhatni, olvadi, felülemelkedzs,

Kedves Norbert! Ez nem helyesírási probléma, csak szimpla igénytelenség. Ahelyett, hogy ekézed a kommentelőket, ennyi erővel kijavíthattad volna a posztot. Ha még elnézést is kértél volna, az mutatott volna a jellemedből valami fontosat.

huracan1 2015.01.18. 22:40:52

Aki tudja, csinálja. Aki nem tudja, tanítja. ;)

kukikaa1986 2015.01.18. 23:15:21

Van igazság abban, hogy teljesen mindegy mit dolgozunk, csak hozzon lendületbe minket (hiszen akkor már egyúttal szeretjük is, mert ki ne szeretne lendületben lenni?)

Szarvas Norbert 2015.01.18. 23:40:08

@Papp Levente:

Azt gondolom, hogy nyugodtan kezdj el írni blogot, amiben lényeges dolgokat akarsz közölni másokkal úgy, hogy közben nem keresel ezzel semmit, csak hobbiból csinálod és eléggé limitált az időd. Lehet nálam jobban is csinálni.

Másrészről miért nem arról írsz, hogy 1-2 kommentelő egyből olyan suttyó stílusban támad be, ahogyan csak lehet? Nyílván erre reagálok. Amikor normálisan jelzik a hibákat, egyből javítom lehetőség szerint, és megköszönöm. Az építő jellegű kritikának, segítségnek mindig örülök, így köszönöm a hozzászólásodat, a hibákat javítottam.

Szarvas Norbert 2015.01.18. 23:42:06

@Szarvas Norbert:

u.i.: falra tudok mászni attól, hogy van egy közlés, egy modnanivaló, amivel lehetegyet érteni vagy ellenkezni. Ezzel szemben néhány nyelvtannáci legfontosabb indikátora maga a nyelvhelyesség a közlés helyett. A tartalmi lényeget felülírja ez az áltatatosság. Nagyon örülök, hogy az országban ennyi ember tud okos lenni, de nem hiszem, hogy egy nonprofit amatőr blogon a témát erre kéne elvinni a lényegi kommunikáció helyett. De ez az én magánvéleményem.

Szarvas Norbert 2015.01.18. 23:43:00

és tudom....

modnanivaló helyett mondanivaló

lehetegyet helyett lehet egyet

stb...

Xlendon 2015.01.18. 23:57:41

Nekem tetszett a poszt!

Egyébként a poszt 2. pontja, hogy ne kötözködj mindig, erre mit csinálnak az olvasók :)

Daily Shark · http://dailyshark.blog.hu/ 2015.01.19. 00:01:33

Mondjuk nem ártott volna tisztázni az elején, mit tekintesz a sikeresség definíciójának. :)
Meggazdagodást? Önmegvalósítást? Karriert? Tisztes polgári létet?

Egyébként meg mennyiben különböznek ezek a blogon közölt jótanácsok a Facebookon keringő egyéb életbölcsességektől? Ha ott sütnéd el őket, szép kis háttérrel, kerettel, formás betűkkel, kitűnne tartalmilag közülük? :)

marczy 2015.01.19. 00:03:01

A gond ezekkel a nagy szövegekkel az, hogy csak a Lajtán túl működnek, ott, ahol félre tudsz tenni pénzt a nehezebb időkre, és a havi rendszeres kiadások nem emésztik fel a fizetésed jelentős részét (a lakásbérletet kivéve). Ez nálunk elképzelhetetlen.
A nagy önfejlesztés közben meg családot akarsz, gyereket akarsz (evidens, ez az élet rendje), de nem megy, mert nem fix a meló, mert semmire sincs időd, mert ha kirúgnak, mehetsz az utcára a gyerekeiddel együtt...

Erre elmegy egy csomó idő, aztán elmúlik az életed java része. Mintha az élet nem szólna másról, csak erről... Persze, hogy mindenki türelmetlen, egyből a legjobbat akarja... Kint nem gond, ott a szar melódért is kapsz annyi pénzt, hogy félreteszel belőle a nehezebb időkre, közben keresed az újat...

Nálunk nem szabad elbukni, mert mehetsz egyből az utcára a lakáshiteleddel, meg egyből büntetnek, ha nem fizeted a villanyszámlát, az állam sem segít (örülhetsz, ha nem rúgnak beléd még egyet...), normális országokkal ellentétben.

Németországban bérleti rendszer van, ha Berlinben nincs munka, de Münchenben van, odamész, ott bérelsz egy lakást családostul, és helló.

Szóval először az országot kéne olyan helyzetbe hozni, hogy ne azon kelljen agyalnod, hogy másnap hogyan kerül kenyér az asztalra. Ehhez pedig leginkább állami szinten kéne lépni, viszont sajnos egyik pártnak sem érdeke, hogy az itt honos patrónus-kliensalapú urambátyám-rendszert felszámolja.

Daily Shark · http://dailyshark.blog.hu/ 2015.01.19. 00:03:33

@Xlendon: Miért, a poszt mit csinál? Megkérdőjelez minden a Facebookon olvasható motivációs és életviteli tanácsot,
Ugyanúgy értelmezhető kötözködésnek. :)

2015.01.19. 07:55:40

Mindenről szó volt ebben a zavaros cikkben csak a pénzről nem .

2015.01.19. 07:58:06

@marczy: Ennek semmi köze az urambátyám rendszerhez.
A fizetések nem attól kevesek, hogy urambátyám rendszer van , hanem attól, hogy a sok jogész a parlamentben olyan törvényeket hoz, ami az átlagembert kiforgatja pillanatok alatt mindenéből.

Void Bunkoid 2015.01.19. 08:54:46

@marczy: Magyarországon családdal albérletet találni eleve nehéz feladat.

@mindenki, posztíró is: nem tudom, hogy miért szólnak mindig ezek a motivációs cuccok a végső soron "azt dolgozzá', amit szeretsz csinálni"-ról. Nem tudom, hogy hogy nem jöttek még rá az emberek, a fiatalok is, hogy a munka NEM hobbi. Az egy olyan tevékenység, amit azért végez az ember, hogy megéljen belőle, meg esetleg valami hasznosat csináljon. És _nem_ kötelező szeretni, még csak kicsit sem. Érteni kell hozzá, és becsületesen kell végezni, mégpedig úgy és addig, ahogyan ezt a munkavégzés megkívánja.

A hobbi viszont egy szabadidős tevékenység, ami leginkább abban különbözik a munkától, hogy a) sohasem határidőre végezzük, hanem akkor és addig, ameddig nekünk jólesik, b) (ez a legfontosabb) nem megélhetésért, hanem szerelemből csináljuk, még akár mi fizetünk érte, c) sok hobbinak semmi értelme nincs (mint pl az üvegben hajóépítgetés), de minket örömmel tölt el és szórakoztat.

Ha valaki a hobbiját kezdi el munkavégzésszerűen csinálni, előbb-utóbb bele fog futni kínosan rövid határidőbe, nem megfelelő árajánlatba, kekeckedő ügyfélbe/vevőbe, vagy egyszerűen csak olyan hangulata lesz, hogy egyáltalán nem lenne kedve csinálni, de KELL....na onnantól kezdve az illető hobbi megszűnik hobbinak lenni, és már nem örömmel fogjuk csinálni, hanem szépen droidüzemmódban, trú kulimunkaként.

gombosg 2015.01.19. 10:07:22

@Szarvas Norbert:
Trollkodás ide vagy oda, annyiban igazuk van, hogy igényesebb hatást kelt, ha ráugrasztasz a posztra egy helyes sírás ellenőrzőt, vagy egy haverral átolvastatod. (Nagyon szívesen segítek én is a lektorálásban, ezek jó posztok.)

@Daily Shark:
Szerintem a célt mindenkinek magának kell meghatároznia. (Ez nem volt kiemelve a cikkben.) Nem mindenki akar nagy családot vagy nagy házat. Valaki a biztonságot adó karriert keresi, más meg kalandozni szeretne.

A cikk annyiban jobb szerintem a Facebookon osztott külföldi bölcseleteknél, hogy jobban igazodik a magyar körülményekhez, és nem kínál rózsaszín mázas antirealitást.

@Void Bunkoid:
Szerintem kicsit cinikusan állsz hozzá. Nyilván a választási lehetőségek köre erősen függ az egyén képzettségétől, képességeitől, elvárásaitól stb. Más utat jár be egy képzetlen vagy egy szakmát űző személy, mint egy szellemi szabadúszó vagy vállalkozó.
Az igaz, hogy a munka nem hobbi, máshogy állsz hozzá, a munkát komolyan kell venni. De a posztban elhangzottak attól még fontosak. Ha valaki csak alkalmazott, akkor is fontos, hogy például hatékonyan képviselje az érdekeit, ne rabosítsa saját magát stb.

u.i. egyébként ez jutott még eszembe, zseniális cikk a témában:
waitbutwhy.com/2013/09/why-generation-y-yuppies-are-unhappy.html

frob 2015.01.19. 11:32:50

A leglényegesebb kimaradt. TANULJ. Mindig járj vagy tanfolyamra vagy olyan suliba ami a szakmába vág és ez a szakma feltétlenül olyan legyen ami érdekel.

Persze, be lehet futni, de a külföldi nyaralóhelyeken és az autópályákon alapvetően középszerű emberek vannak, technikusok, informatikusok, órások, asztalosok, kis vállalkozók. Akik talán panaszkodnak, de mindig stabilan megélnek és jók a munkakörülményeik is.

frob 2015.01.19. 11:34:42

@Void Bunkoid: Ezért kell folyamatosan továbbképezned magad a hobbidban, hogy ne maradj le, mindig meglegyen a sikerélményed.

Andy73 2015.01.19. 11:39:44

@marczy: A legtöbb önfejlesztő szövegben/ sikerkalauzban benne van, hogy a sikeres emberek nem a kifogásokat keresik, hanem a célt nézik, és a hozzá vezető utat, megoldásokat. A körülményekre való hivatkozás is egy ilyen tipikus kifogás, mentegetőzés. Nyugaton sincs kolbászból a kerítés, mindenhol vannak nehézségek. Mindig az adott helyzetből kell kiindulni, és onnan továbblépni. Van, aki Magyarországon is sikeres tud lenni, és van, aki nyugaton sem. Ott egyébként sokszor sokkal nagyobb a verseny, mint itt.
A sikeresség egyébként relatív. A lényeg, hogy fejlődjön az ember, és haladjon a céljai felé. Ehhez hasznos lehet követni a már bevált mintákat, tanácsokat, de egyáltalán nem kötelező.
A poszthoz egyébként nekem sem volt türelmem.

Szarvas Norbert 2015.01.19. 12:00:23

@gombosg:

vegyük fel a kapcsolatot és megbeszéljük!

A Facebook oldalunkra írhatsz nyugodtan!

Untermensch4 2015.01.19. 23:39:56

@Void Bunkoid: eddigi kedvenc munká(i)m olyan(ok) volt(ak) amit hobbiként csak nagyon gazdag emberként csinálhatnék. volt akinek ugyanez a meló szenvedés volt havi kevésért, nekem jó szórakozás amit szívesebben csináltam mint ugyanannyiért valamit amit utálok.

mobilus 2015.01.20. 15:50:16

@Szarvas Norbert: A stílus az ember. A minősítőt minősíted. Fideszes is lennél?

Void Bunkoid 2015.01.21. 08:44:50

@Untermensch4: azt nem említettem, de az, hogy a munkádat "nem szereted", az nem egyenlő azzal, hogy utálod, vagy szenvedés csinálni.

Ha valami kifejezetten taszító számodra, akkor természetesen munkaként sem szabad elvállalni, mert akkor gyakorlatilag folyamatosan stressz alatt vagy, mert olyan tevékenységet végzel, amit deliberáltan _nem akarsz_ végezni.

A munka "nemszeretése", pl jelenlegi melómat tekintve abban merül ki, hogy soha eszembe nem jutna azt csinálni munkaidőn kívül szerelemből, mint amit végzek. De amúgy nem vagyok vele elégedetlen, jól végzem a feladataimat, és ha van a melómban képzési-továbbfejlődési lehetőség, akkor azt ki is használom. Egyszerűen csak a munkámat nem tekintem a magánéletem részének, ennyi.

Xlendon 2015.01.21. 14:29:49

@Daily Shark: Nem értek egyet veled, az nem kötözködés, ráadásul tényleg életszagú, nem demgóg dolgokat írt a posztoló.
süti beállítások módosítása