Minden generációnak megvan szerintem a saját maga keresztje, amit hordoznia kell a pénzügyekkel kapcsolatban. Ezt a "keresztet" a szülőktől vesszük és visszük tovább. Nem véletlen, hogy nagyon sok mai fiatal úgy élte meg a devizahitel válságot, mintha saját maga vette volna fel és hozta volna meg ezt az (utólagosan) elhibázott döntést. Nagyon igaz, hogy azonosulunk a családunk pénzügyi érzéseivel. Most nézzük meg, hogy a mai 35 év alattiak (Y generáció) hogyan viszonyul ehhez, mitől fél? És ennek mi köze a mama-hotelhez és a biztonsági tartalékvesztéshez?

Az Y meg akarja úszni

A pénzügyekben is létezik ugyanúgy "megúszos" dolog, mint egy reggeli esetében. Hogy nőtt fel a mai Y generáció? Őket még azért többé-kevésbé a nagyszülők nevelték, mivel anya-apa éjjel-nappal dolgozott, folyamatosan fáradt és türelmetlen volt. És mit kaptak cserébe? Folyamatosan anyagi problémákat, kilátástalanságot és nehézségeket.

Ebből milyen következtetést vont le egy egész generáció? Hogy a felnőtt lét totális szívás. Ők pedig nem akarnak szívni. Logikusan feltette magának a kérdést ez a generáció, hogyan lehet megúszni (de legalábbis eltolni) a felnőttéválás folyamatát és ezzel a kilátástalan robotot, amit a szüleiken láttak?

Minél tovább a mama-hotel vendégszeretetét kell élvezni, hiszen ebben az esetben még mindig "anya gyermeke" maradok, aki azért elnéző, és a felelősség is minimálisra csökkenthető az élettel és alapvető szükségletekkel kapcsolatban (koszt-kvártély). Nem véletlen, hogy soha nem látott mennyiségben maradnak otthon az Y-osok és onnan építik a saját karrierjüket.

Nem akarják a szüleik életét élni, ezért ki sem merészkednek az életbe

Biztonsági tartalékvesztésben vannak

A "szülők generációjának" a tipikus pénzügyi attitűdje volt a nagyszülőktől hozott "befőttes üveg" mentalitás, amit frontálisan elgázolt a kereskedelmi bankok megjelenése, a piaci hitelek felfutása és a kínálat többszöröződése. A szülők azért nem tudtak általában biztonsági tartalékot felhalmozni, mert a hirtelen rájuk szakadt kereslet-kínálat piacával és a limit nélküli hitelezéssel nem tudtak mit kezdeni.

Gyakorlatilag egy idő elteltével a befőttes üveg helyett a hitelek törlesztésébe (áruhitel, személyi kölcsön, lakáshitel, Zepter hitel, autóhitel, stb...) került a szabad jövedelem minden hónapban. Ebből mit vett észre az Y generáció? Hogy a szülőknek soha nincsen pénze, viszont eredménye sincsen a pénztelenségnek. Egyrészt minden hülyeséget megvettek a szülők hitelre, másrészt "a szabad és korlátlan" életérzésre (utazások, éttermek, márkás ruhák) mégsem jutott elég pénz.

Az Y egyfajta mániákus önjutalmazó reflexben szenved, hiszen ők az első generáció, akik már a "szabad és korlátlan" világba nőttek bele. Ők nem ismerik a termékkorlátlanság és határtalan választások előtti világot, amikor nem lehetett bármit és bármikor beszerezni. Az Y tudat alatt megfogadta, hogy amint lesz pénze, akkor ő jobb dolgokra költi a pénzét, mint a szülei.

Az Y folyamatos biztonsági tartalékvesztésben van, hiszen ők is ugyanúgy elköltik a pénzüket a rövidtávú céljaikért. Tehát ők már nem halmoztak fel jelentős és felelőtlen hiteltartozásokat, helyette a szabad jövedelmet utazásokra, márkás termékekre és életérzésre költik el. Emiatt pedig képtelenek jelentős biztonsági tartalékokat felhalmozni, aminek az eredménye már középtávon is rendkívül veszélyes lehet rájuk nézve.

Félnek a pénzügyi kockázattól

Sajnos a magyar pénzügyi kultúra egyik jellemzője, hogy a társadalom nem érett meg a pénzügyi kockázatok megértésére. Ugyanis a pénzügyi kockázat nem azt jelenti, hogy "majd lesz valahogy". A pénzügyi kockázat azt jelenti, hogy "a pénzemet kockáztatom és nyereség mellett negatív irányba is elmozdulhatok".

Nagyon meglepő volt számomra a legfrissebb pénzügyi jelentéseket nézegetve, hogy a lakosság a pénzének jelentős részét készpénzben, bankszámlán vagy állampapírban tartja. Ez azt jelenti, hogy a társadalom extrém módon kockázatkerülő és a nyeresége elvi lehetősége helyett a biztosat választja, ami akár (infláció miatt) negatív eredményt is jelenthet a számára.

Ezen a ponton sajnos a szülőktől megtanult bizalomvesztés az uralkodó viselkedés a pénzpiaccal szemben. A kiindulópont pedig a pénzpiac rosszhiszeműsége az ügyfelekkel szemben. Sajnos a helyzeten egyáltalán nem segít a szolgáltatók hozzáállása vagy éppen a Bróker Marcsikás sztorik vagy nyilvánvaló MLM-es lehúzások. Sajnos minden összemosódik az Y-osok esetében és egy kalap alá veszik a köztörvényes bűnözőt a törvényesen működő pénzügyi vállalkozástól.

Nem keresnek eleget

Az Y generáció egyáltalán nem elfogadó a jövedelmével kapcsolatban. Ők nem hajlandóak alkalmazkodni a bérekhez, hanem a béreket akarják az életükhöz igazítani. Ez pedig bérkonfliktushoz vezet, hiszen a munkaerőpiac nem fizet annyit, amennyiből az Y meg szeretne élni.

Vannak, akik éppen emiatt külföldi boldogulásban látják a megoldást, míg megint mások elkezdenek vállalkozni. A kulcs pedig a következő: Az Y generáció a jövedelme növeléséhez nem mellékállást keres, hanem jobb lehetőséget!

Viszont a tettrekészség megléte mellett is valós félelmük, hogy 30 éves korukra nem jutottak el odáig, mint a szüleik (saját lakás, gyakran tehermentesen), nem keresnek annyit, amennyit megálmodtak maguknak és nincsen olyan előrelépési lehetőségeik, mint amikkel hitegették őket.

Te mit gondolsz? Az Y generációnak mi a legnagyobb félelme a pénzügyekkel kapcsolatban?

►►►►

Ha tetszett a cikk, akkor meg tudsz hívni egy “kávéra”: Támogatom a blogot 1-3 dollárral

IFL prémium blog: Klikk

✰ ingyenesen letölthetsz egy hasznos pénzügyi eszközt: Klikk

Segítsek neked vagy kérdésed van pénzügyekben? Akkor írj:

✰✰ szarvas.norbert@iflgroup.hu vagy

✰✰ www.iflgroup.hu

Itt találsz meg minket, ahol további "csak itt megjelenő" egyedi tartalmakat is olvashatsz