Naponta frissülő tartalommal, ami gondolkodásra késztet

Kinek éri meg a Nyugdíjbiztosítás? Hagyjuk a bullshit dumát...

2017. május 14. - Szarvas Norbert

nyugdijbiztositas-_www_iflgroup_hu.jpg

Nagyon sok embert izgat a nyugdíjkérdés. Miután letisztázódott már mindenkiben, hogy egyre inkább az öngondoskodásunkra kell számítani, elkezdtek az emberek azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy akkor milyen terméket kellene megkötniük? Ilyen összehasonlításoknál felmerül a kérdés, hogy a nyugdíjbiztosítás a legjobb lehetőség, jó lehetőség vagy pedig kifejezetten rossz opció? Ebben a cikkben nem a tipikus összehasonlítást fogom leírni sokadik alkalommal, nem üres jeligéket puffogtatok. Nézzük meg, hogy kinek éri meg a nyugdíjbiztosítás?

 

Mennyire számít az adójóváírás?

A nyugdíjbiztosítás minden befizetésére (rendszeres és eseti befizetés) elméletben 20%-os adójóváírást igényelhetünk a következő évben. Azért elméletben, mert ehhez a jóváíráshoz rendszeresen adózott jövedelemmel kell rendelkeznünk, aminek keretén belül befizetünk annyi SZJA-t, ami fedezni a nyugdíjbiztosítás jóváírását.

nyugdijbiztositas_hozamok_nekul_kalkulacio.png

Tipikus számítás, ami hibás!

Most direkt egy olyan kalkulációt írtam le a táblázatban, ami nem számol hozammal (mert ugye mindenhol kapunk és szeretjük azt hinni, hogy mindenhol ugyanannyi a hozam (hülyeség)), nem számol költséggel, nem számol indexállással (a nyugdíjbiztosítás havi díját évente emeli a biztosító 1-2-3-4%-kal), nem számol bónuszokkal (új MNB szabályozás miatt előtérbe kerültek a bónuszok, amik költségcsökkentő hatással bírnak). 

Mintha meg akarnám neked mutatni, hogy az adójóváírás mértéke az évek alatt egyre kevesebbet számít a tőkéhez képest. Hogy miért mutatom ezt meg nektek? Mert tipikusan ezzel szoktak érvelni szakemberek, amikor a "miért ne kössünk adójóváírás miatt hosszútávra" kérdésre próbálnak válaszolni.

Oké, akkor ezt az érvet dobjuk ki a kukába...

 

Mindig kifelejtődik a számításból, hogy az adójóváírás ugyanúgy befektetésre kerül és (amennyiben az alapok jól teljesítenek) hozamot termelnek ugyanúgy számunkra. Ez azt jelenti, hogy amit holnap megkapok az államtól 100 forint adójóváírás, az 18 év múlva éves 2%-os nettó hozammal számolva 142,82 forintot fog nekem érni (nem összetévesztendő a jelenértékkel= vagyis a 18 év múlva a 142 forintot a pénz romlása miatt sokkal kevesebbnek fogom érezni).

Egyébként az adójóváírás a nyugdíjbiztosítás esetében egy plusz hozzáadott érték, hiszen ezek a termékek alapvetően piaci termékként funkcionálnak, amire rá lett húzva a "nyugdíjbiztosítás" jelző az adójóváírás miatt. A költségszerkezetük úgy van kialakítva, mintha a biztosítóval egy szab. fel. alapú megtakarítási programot kötnél. Viszont ezért a plusz pénzért cserébe elköteleződsz (jelen pillanatban) 65 éves korodig. 

A nyugdíjbiztosítási törvényben rögzítve van, hogy az aláírás pillanatában érvényes öregségi korhatárt a lejárata a szerződésnek. Hiába emelik menet közben a korhatárt, a szerződés kifizetése nem tolódik el.

Nem mindenkinek éri meg elköteleződni!

Tárgyalásaim során gyakran előfordul, hogy megpróbálom lebeszélni a nyugdíjbiztosításról (egyáltalán az adójóváírással jutalmazott szerződésekről) a másikat, mivel számára nem éri meg elköteleződni. Jelen pillanatban mindenki "be van szarva" a nyugdíj miatt és tenni akar ellene valamit. 

Viszont egyáltalán nem mindegy, hogy például egy 30 éves ember úgy köteleződik el 35 évre (mert hamarabb nem éri meg kivenni a pénzt- 20%-os büntetés jár rá), hogy azt a havi 20-30-40 ezer forintot az utolsó zsebéből húzza elő és megterhelő, vagy pedig simán ki tudja fizetni. 

Mindig vedd figyelembe, hogy az életed folyamatosan változik. Mindig felmerülnek plusz kiadások. Gyakorlatilag bele kell kalkulálni a jövődbe a kalkulálhatatlant! Ez mit jelent? Ha limitáltak az anyagi lehetőségek, akkor figyelembe kell venni, hogy a következő 20-30 évben előfordulhat, hogy szükséged lesz a nyugdíjmegtakarításodba befizetett összegre!

A bónuszok lényege nem az, hogy hozzáadjanak, hanem hogy ne vegyenek el

 

Ma már gyakorlatilag minden nyugdíjbiztosítás tele van pakolva 4-5-6 féle bónusszal. Én azt gondolom, hogy teljesen félrevezető ez a megszólítás, mert az átlagos ügyfél azt hiheti ebből, hogy a befizetéseihez plusz pénzt ad hozzá a biztosító. Ez pedig nem fedi teljes mértékben a valóságot, noha jogilag tökéletesen be vannak védve és indokolható ez az elképzelés.

Ha visszapörgetjük az időt, akkor észrevehetjük, hogy 2017-től a teljes nyugdíjbiztosítás paletta le lett cserélve, köszönhetően az új MNB szabályozásnak. Nagyon leegyszerűsítve az egyik legfontosabb pontja ennek a szabályozásnak az volt, hogy a szerződéskötési költségeket a biztosító ne elrejtse (más költségekkel egyetemben), hanem jól láthatóan mutassa be illetve a szerződés első három évében vonja le.

Ezért vonják le a nyugdíjbiztosításokban az első három évben az adott éves díj: 80- 50-20%-át valamilyen jogcímen (szerződéskötési díj+ admin. ktg- biztosítónként változó az eloszlás:

Ez az összeg első nekifutásra rémisztő lehet, viszont ne felejtsük el, hogy a biztosítónak az első három évben kell kötelezően beszednie a szerződés költségeit, miközben egy 20-30-35 éves szerződésről beszélgetünk. Ezt a költségelemet a jövőben pedig nem szedheti újra. 

Minden ügyfélnek elmondom, hogy  bónuszok nem hozzáadott értéket képviselnek, hanem gátat szabnak a brutális költségeknek. A biztosító pontosan tudja, hogy nagyon brutális lenne elvenni az első három évben a pénz jelentős részét, majd a következő években még vonogatni adminisztrációs díj kódnéven 8-10-16%-okat (biztosító válogatja). 

Ezért azt találták ki, hogy elvonják a brutális költségeket, viszont bónuszok formájában szinte "egyből" visszaadják azokat az ügyfélnek. A trükk abban rejlik, hogy a bónuszokat úgynevezett bónuszszámlákra helyezik, aminek a hozzáférése viszont korlátozott. Ezzel biztosítja be magát a biztosító, hogy hosszútávon működjön a szerződés.

Ha az ügyfél idő előtt (mondjuk 5 év múlva) akarja felmondani a szerződést, akkor a biztosító nem veszít vele, viszont az ügyfél nem kapja meg a bónuszszámla összegét (ami szerződéstől függően hosszútávon szabadul fel folyamatosan, de addig is befektetésre kerül ez a pénz is). Vannak olyan nyugdíjbiztosítás szerződések, ahol gyakorlatilag az ügyfél bizonyos bónuszok által (van, ami automatikusan jár és van aminek feltétele például az elektronikus fizetés), amennyiben rendesen fizeti a szerződést, gyakorlatilag "visszakapja" a szerződéskötési díjat és ezáltal hosszútávon a megtakarításában megjelenik az elején elvont összeg.

A nyugdíjbiztosítás nem való azoknak az embereknek, akiknél elképzelhető, hogy hamarabb hozzáakarnak férni a pénzhez, vagy kénytelenek lesznek hozzányúlni. Ugyanis elbukhatják a bónuszokat, ami azt jelenti, hogy meg kellett fizetniük a kezdeti költségeket és soha nem kapják azokat vissza.

 Ingyenes az alapok áthelyezése, menedzselése a nyugdíjbiztosításban

Amikor költségekről beszélgetünk, akkor jellemzően az előre látható és hatalmasnak látszó költéselemeket szeretjük összehasonlítgatni mondjuk egy befektetési számla költségeivel. Az összehasonlítás ebben a korlátozott vizsgálatban egyértelműen azt mutatja, hogy a nyugdíjbiztosítás pofátlanul drága termék. 

Ez azonban nem fedi a valóságot. A nyugdíjbiztosításban ingyenes a befektetési alapok váltogatása, áthelyezés, átirányítás és a biztosító által javasolt befektetési portfolói igénybevétele (ez eltérő lehet termékenként). De ne hidd azt, hogy valóban ingyenes számodra. A jövőbeni átváltások költségeit te már előre megfizeted a szerződés más költségelemeiben! Itt megint egy "költségátirányítás" történik, de jogilag rendben van. Szóval ingyenes, csak a te pénzedből ingyenes...

 

Tanácsadók szokták javasolni, hogy a nyugdíjbiztosítás helyett vonuljunk be a bankba és nyissunk értékpapír számlát, majd saját magunk kezdjünk el kereskedni és vegyük megolcsóbban a befektetési alapokat. Én azt gondolom erről, hogy az átlagos ügyfél nem akar ezzel szórakozni. Neki egy olyan termékre van szüksége, ami "hülyebiztos" és magától fut. Nem akarja nézegetni és váltogatni a dolgokat. Ne felejtsük el, hogy a nyugdíjbiztosítás költségeiben ezt a "kényelmi" szolgáltatást is megfizetjük.

Persze a költség nagy úr! De tényleg annyival olcsóbb hosszútávon, ha direkt kereskedünk? 

Értékpapír számla költségei

Megnéztem egy számlakezelő bankot, hogy náluk milyen költségekkel vásárolhatok, ha ebben gondolkoznék.

Itt azt látjuk, hogy a számlavezetés díja: 350 forint/hó (persze ez változhat a következő 18 évben, miközben a nyugdíjbiztosítás esetében a költségek nem fognak változni).

Ha postai úton kérem a kivonatot, akkor 250 forint/hó (ez is emelkedhet)

Forint átvezetés az adott banknál vezetett számlára: 0,45%, minimum 500 HUF, max. 15.000 HUF (nyugdíjbiztosításnál ez ingyenes)

Ha ki szeretnénk venni a pénzt, akkor maximum 35.000 forint a költsége (nyugdíjbiztosításnál ennek nem lesz díja)

A különböző befektetési alapoknak különböző díjai vannak, amit a hírdetmény szabályoz: általában 0,75%-2% között alakul a vétel és díjmentes a visszaváltás (de láttam olyat, ahol 600 forint a vétel és 600 forint az eladás is).

Alapkezelői díj: 1,45% (ez a költség a nyugdíjbiztosításoknál bruttó 2,45% körül szokott alakulni, viszont ebből is visszaadódik bónusz, úgy pedig átlagosan 0,7% körülire tehető ez a költségelem, amennyiben az ügyfél végig fizeti a szerződést).

Akkor lesz érdekes az értékpapírszámla költsége, ha évente egyszer (példa kedvéért) mozgatni szeretnéd a befektetési alapok között a pénzt. 

 

kepernyofoto_2017-05-13_18_29_46.png

A kalkulációban nem számoltam hozamokkal. Amennyiben van hozam, úgy az alapkezelői díj mértéke is növekszik, de a teljes tőke nagysága is. A költségeket nem vontam ki a tőkéből, így feltételeztem, hogy nem a nettó tőkéből fizeted meg a költségeket! Ez a táblázat nem alkalmas tanácsadás hivatkozási pontnak, kizárólag érdekességképpen mutattam meg egy zárt kalkulációt.

A kalkuláció alapján, ha nettó 240.000/év kerül 16 évig változatlan feltételek mellett befektetésre és évente egyszer a teljes tőke mozgatva lenne, akkor 683 760 forint lenne a költségünk.Ez a teljes nettó befizetés17,8%-a. Ehhez még adjuk hozzá a pénzkivétel díját, ami jelenleg 35.000 forint lenne.

Persze itt máris van egy hatalmas "ha", hiszen ezek a költségek bármikor változhatnak, és szinte biztos, hogy számunkra kedvezőtlenül! 

Ebben a blokkban azt szerettem volna megmutatni, hogy hatalmas tévhit és félreértés uralkodik az értékpapírszámlákkal kapcsolatban. Szokásunk azt hinni, hogy ezek gyakorlatilag "ingyenesek" számunkra és biztosan a legjobb megoldást jelentik. Nem gondolom, hogy 20-25 éves távlatban rendszeres számlaaktivitás mellett feltétlenül olcsóbb lenne ez az opció, mint a nyugdíjbiztosítás keretszerződése. Viszont vannak azok a befektetésügyileg képzett ügyfelek, akik szeretnek ezzel aktívan foglalkozni. Számukra jó megoldás lehet még úgy is, hogy lemondanak az adójóváírásról. 

 

Hosszútávú termékstruktúra

 

Amikor nyugdíjbiztosításról beszélünk, akkor fontos figyelembevennünk a hosszutávú fenntarthatóságot is. Mindig mindenkinek elmondom, hogy 20-25-30 éves időtartamra tervezve lehetőség szerint olyan opciót kell találnunk, ami biztosan fennmarad változatlan feltételek mellett. Ilyen alapon a sok évtizedes múltra visszatekintő biztosítók termékpalettája lehet egy kedvező megoldás, hiszen náluk talán kevesebb az esélye egy totális összeomlásnak, ráadásul a megkötött szerződés feltételeit sem változtathatják meg.

Persze a biztosítók ki-be vonulgatnak az országba, de ilyen esetben az ügyfeleiket egy másik biztosítónak kell átadniuk, aki a meglévő szerződéseket változatlan feltételek mellett biztosítja. Egy ilyen esetleges váltás ettől függetlenül sosem kellemes dolog, hiszen a megváltozott adminisztráció mellett a váltás ki nem mondott (de sajnálatos) velejárója, hogy az új biztosító ügynökei felkeresnek "köszönés" címszóval és megpróbálják felmondatni a futó szerződést és újat kötni. Ha egy nyugdíjbiztosítást felmondasz és újrakötsz, akkor szinte biztos, hogy bukni fogsz, mivel a költségekben nincsen akkora különbség, mint amit elbuknál egy 5 éve fizetett nyugdíjbiztosítás felmondásán. (nem mindegy, hogy mennyi ideje fizeted a szerződést, mert ha rossz a termék és csak pár hónapja fizeted, akkor még van mit számolgatni).

Abban nem vagyok biztos (sőt!), hogy egy befektetési cég számlája 10-15 évig megmarad, mint ahogy a feltételek is folyamatosan változhatnak szerintem. A nyugdíjelőtakarékossági számla, illetve az Önkéntes Nyugdíjpénztár is elméletben alkalmas arra termékstruktúráját figyelembe véve, hogy fennmaradjon 20-25 évig. A NYESZ alapvetően egy értékpapírszámla adójóváírással. Ha lekerülne a szerződésről az adójóváírás, akkor elméletben tovább tud működni, bár kérdés, hogy ebben az esetben az adott cég biztosítani akarja e a változatlan feltételeket, vagy elengedné? 

Az Önkéntes nyugdíjpénztári rendszer jelen pillanatban stabilan működik és változatlan feltételek mellett semmi okunk nem lenne azt hinni, hogy 30 év múlva már nem létezik ebben a formában. Azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az ÖNYP befizetések nem elhanyagolható részét CAFETERIA keretein belül fizették a munkáltatók. Viszont 2017-től az ÖNYP adóvonzatát megmegemelték, és már a legmagasabb adóval terhelt CAFETERIA elemnek számít a kiválasztása. Nem ismerem az idei számokat, de úgy gondolom, aki tehette az a CAFETERIA keretein belül inkább választott SZÉP kártyát vagy mást, mint ÖNYP-t. A kérdés a jövőben az lesz, hogy a pénztáraknak milyen hatékonysággal sikerül a tagok magánbefizetésre ösztönözni illetve új tagokat megnyerni? 

Egy nagyon pesszimista szcenárió szerint a piac elkezd hosszútávon szűkülni és pénztárak összevonására lehetne számítani. Ez pedig sosem jó jel. Hangsúlyozom, hogy ez egy elmélet, ilyenről nincsen jelen pillanatban szó! Ebben a percben az ÖNYP is jó választásnak tűnik. 

A lejáratnál említettem, hogy a nyugdíjbiztosítás az aláírás pillanatában érvényes nyugdíjkorhatárral számol. Az ÖNYP és NYESZ esetében viszont nincsen ilyen törvényi kitétel. Ha emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár, akkor kitolódik ezekből a szerződésekből a kifizetés is!

 Kinek éri meg a nyugdíjbiztosítás?

 Nagyon nehéz egy univerzális választ adni, hiszen az élethelyzetek egyedi megoldást igényelnek. Talán úgy tudnám összefoglalni, hogy azoknak, akik biztosra akarnak menni (és ezért hajlandóak megfizetni a költségeket), hosszútávon gondolkodnak, biztosak benne, hogy ehhez a pénzhez nem fognak hamarabb hozzányúlni és jogosultak az adójóváírásra. Ha ezen feltevések közül valamelyikre "nem" a válasz, akkor érdemes lehet elgondolkodni valami más megoldás, ami nem feltétlenül adójóváírásra jogosító nyugdíjcélú megtakarítás. 

Legnagyobb félelmek a nyugdíjbiztosítással kapcsolatban

1. Elvehetik az adójóváírást ?

2. Túl magasak a költségek?

3. Nem fogom tudni fizetni ?

Az adójóváírást a többiből is elvehetik, tehát ez egy univerzális félelem. Ettől függetlenül nem biztos, hogy mindenkinek megéri az adójóváírás miatt 20-25-30 évre elköteleződni, ha az élethelyzetéből többet lehetne kihozni másfajta termékkel (pl.: LTP vagy sima megtakarítási program vagy pénztári termékek).

A magas költségek a szerződés végigvitelével drasztikusan csökkennek és a végén visszanézve nem volt annyira drága ez a termék számos szempontot (alapáthelyezések, menedzselés, termékstruktúra...stb), figyelembe véve, mint bármelyik másik "most olcsónak" látszó opció.

Valódi félelem, hogy nem tudja az ügyfél fizetni. A nyugdíjbiztosításban megvan a lehetőség, hogy a havi díjat általában a 3. évforduló után (magyarul: 4. évtől) lecsökkentsük akár a minimálra is. Ráadásul a szeruődéseket általában 10 évente 2 évig lehet szünetelteni. Emellett pedig érdekes a legelején is "kényelems" havi díjat választani. Többet sajnos nem tudunk előre megtenni, hogy minimalizáljuk ezt a kockázatot.

 De itt vannak ezek az olcsó és nagyon jó ETF-ek 

 Tudod mit jelent a "spread" az "initial margin" vagy a S&P/ASX 200?

Ha nem, akkor számodra nem biztos, hogy annyira jó lesz az ETF. Ez persze tanulható, sőt elvileg könnyen behozható történet. Ettől függetlenül szeretik szakértők beállítani, hogy az ETF az isten ajándéka és itt tuti minden. A valóság az, hogy az ETF-nek kedvező költségei vannak (nem mindegyiknek!!!!) és pont. Ugyanúgy tud negatívan teljesíteni, ráadásul keretrendszer nélküli kereskedést kíván meg tőled, ami azt jelenti, hogy ide nem elég csak bedobálni a pénzt (mint a nyugdíj termékeknél), hanem aktívan részt kell venni a folyamatokban és reagálni a piac változásaira. 

Ha pedig rendszeresen kell adni és venni, akkor a költségek drasztikusan megugranak, hiszen itt is levonnak minden tranzakciónál. Végére mégsem annyivel olcsóbb, de erről nem szeretnek beszélni a nyugdíjbiztosítás ellenzők. 

Viszont aki okosan tudja kihasználni az ETF előnyeit, azoknak el tudom képzelni, hogy jobb megoldást jelenthet, mint egy adójóváírással megtámogatott nyugdíjbiztosítás. Szerintem nem lehet univerzális igazságot tenni ebben a kérdésben, mert itt 1-1 szempontot próbálunk összehasonlítani (pl.: melyik az olcsóbb), miközben egy komplett rendszert kellene és a következő 20-25 évre felmérhető kockázatokat (akár termékstruktúra szinten) csökkenteni.

kepernyofoto_2017-05-14_12_17_47.png

Ha magad szeretnéd aktívan kezelni (pl: egy ETF-ben) a megtakarításaidat, akkor kezdj el hozzászokni az ehhez hasonló diagrammokhoz! És ebből még hiányoznak a trendvonalak és egyéb "csíkok".

 

Ez a cikk nem alkalmas arra, hogy csak erre támaszkodva döntést hozzál a témában. Kifejezetten olyan témákat jártam körbe, amikről ritkán beszélnek. Még nagyon sok körülmény létezik, amiket mérlegelned kell!

 

 ►►►►

Nyugdíjbiztosításról szeretnél többet tudni? Klikk

Gyerekmegtakarításról szeretnél többet megtudni? Klikk

✰ ingyenesen letölthetsz egy hasznos pénzügyi eszközt:  Klikk

Segítsek neked vagy kérdésed van pénzügyekben? Akkor írj:

✰✰ szarvas.norbert@iflgroup.hu vagy

✰✰ www.iflgroup.hu 

Itt találsz meg minket, ahol további "csak itt megjelenő" egyedi tartalmakat is olvashatsz

 

Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű, szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul, nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.  

 

Ez a cikk 2017. május 14. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://iflgazdasag.blog.hu/api/trackback/id/tr8512503101

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

VT Man 2017.05.14. 17:15:03

Azt árulja el valaki, hogy miért aggódnak annyira a biztosítók?

Ha jó szolgáltatást nyújtanak és elégedett az ügyfél, akkor úgyse mondja fel se 3, se 5 év után a szerzõdést.

Miért kell akkor mégis "büntetésekkel" sújtani azt, akinek 3 év után nem tetszik??

dr. mesterséges színezék 2017.05.14. 18:06:24

@VT Man: 100 üzletkötő közül 99 szájából az életben el nem fog hangozni sem olyan, hogy "nem összetévesztendő a jelenértékkel= vagyis a 18 év múlva a 142 forintot a pénz romlása miatt sokkal kevesebbnek fogom érezni", sem más, ami egy picit is árnyalná a képet a sunshine engineering helyet.
Sőt, inkább ellenkezőleg. Volt már szerencsém olyanhoz is, aki az adott évi, kiugróan magas hozamot felhasználva elém tett egy exponenciális görbét, és szemrebbenés nélkül leolvasta, hogy AZ AKKOR majd ANNYI lesz és kész.
Vagyis az üzlet irreális várakozások gerjesztése mentén, irreális elvárásokkal köttetik meg. Ilyen után pedig kijózanodás szok következni, még konjunktúrában is. A bünti a józanodáskori hangulat következményétől véd.

2017.05.14. 18:14:14

Azért lehet ezt egyszerűsíteni.
A nyugdíjbiztosítás annak éri meg, aki hosszútávon tud gondolkodni és tényleg akb.a nyugdíjáig félre tudja rakni azt a pénzt.
És mivel a hozam 10 év után kivehető, még ezzel is lehet kalkulálni.
Vagyis úgy 20 éves táblatban a nyugdíjbiztosításnak nincs alternatícvája a 20%-os adókedvezmény miatt.
Persze aki tud tuti üzletet.... :)

Szarvas Norbert 2017.05.14. 18:43:28

@MikeBoy: kevered a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztárat

alien 2017.05.14. 20:49:52

Ja nem kellett volna hagyni a manyupot megvédeni. 10 ev alatt havi 2000 forint befizetéssel valami nyugdíjkassza most adott ki 250000 forint hozamot valakinek. Szerintem nem rossz.

Jack__Bauer 2017.05.14. 21:18:01

@MikeBoy: "Azért lehet ezt egyszerűsíteni. ... Vagyis úgy 20 éves táblatban a nyugdíjbiztosításnak nincs alternatícvája a 20%-os adókedvezmény miatt."
Tehát el se olvastad a cikket. A 20%-os adókedvezmény önmagában lófasz, mert csak az aktuális befizetésre vonatkozik.
Röpke 10 év után már a teljes vagyonnak csak 0.92%-át teszi ki az adójóváírásból felgyűlt "hozam" (ahogy a cikkben is szerepel), míg a 35. év végén már csak 0.16%-át fogja kitenni, HA nem törli el már a következő vagy az azt követő kormány 1-5-9-x év után. A szerződést ugyanis nem fogod tudni felmondani ilyen esetben se.

Jack__Bauer 2017.05.14. 21:21:44

@alien: a manyupot nagyrészt beszántották, de ne gondold, hogy nem vagy felelős érte, ha engedtél a zsarolásnak, és 20 ezüstért (reálhozam) cserébe visszatértél az állami akolba. Én például rászántam azt a 2x2 órát a sorbanállásra és maradtam.

2017.05.14. 21:40:27

@Szarvas Norbert:

Én az önkéntesre gondoltam ofc.

2017.05.14. 21:45:47

@Jack__Bauer:

"Röpke 10 év után már a teljes vagyonnak csak 0.92%-át teszi ki az adójóváírásból felgyűlt "hozam" (ahogy a cikkben is szerepel)."
Ez nem releváns.
Ezt egyszerűen úgy kell számolni, hogy van egy hosszútávú megtakarításod. amibe folyamatosan fizetsz be.
És minden befizetésed első évében 20% hozamod alapból van. Ezt nem bírod űberelni, hacsak nem találsz a rendszerben komoly kockázatot.

Doryyka 2017.05.14. 22:41:06

@Jack__Bauer: azt hazudtàk, àllani nyögdíj nem lesz annak, aki marad...

VT Man 2017.05.15. 00:17:25

@Doryyka:
Azt is hazudták, hogy állami nyugdíj lesz a mai harmicéveseknek...

dr. mesterséges színezék 2017.05.15. 00:48:42

@Doryyka: Nem hazugság, tényleg nem lesz.
De annak se, aki nem maradt.

dr. mesterséges színezék 2017.05.15. 00:52:41

@VT Man: Érdekes, hogy a lovas nemzet és a szürkemarha hazájában évtizedek óta a jövőbe lógatott répákkal motivált szamarakra építhet a mindenkori politika.

RonIQa 2017.05.15. 06:55:11

Maga a nyugdíj, mint fogalom, komplett baromság. Takarékoskodni kell és befektetni. Teljesen fölösleges egy pénztömeget felcímkézni, mert maga az aktív élettől való visszavonulás módja is mást jelent minden embernek.
Van, aki nyugdíjasként meg akarja őrizni korábbi életvitelét/életszínvonalát, netán nyugdíjasként akar világutazásba kezdeni..
Én pl. nem akarom, mert éppen elegem van az aktív életből. Kurvára unom, hogy a fővárosban, lakásban élek és íróasztal mellett növelem a kilóim számát és delázom a lét a közüzemi szolgáltatóknak, meg a kereskedőknek kajára, ruhára, fodrászra, kozmetikusra, stb. Vissza vágyom vidékre.
Számomra a visszavonulás azt jelenti, hogy elmegyek egy borsodi faluba, ahol kevesebb ember él, mint a belvárosi házunkban (és messzebb is vannak). Függetlenedem a közművektől (amennyire csak lehet) és megtermelem a kajám jelentős részét. Tehát én a fogyasztásom drasztikus visszaszorításával akarom biztosítani a megélhetésemet vénségemre, hogy elég legyen a minimális nyugdíj is. Már a nagyanyám is ezt tette, aki a nyugdíja 70%-át félre tudta tenni ilyen módon.
A pénzemet (nem maradt sok a gyerekeim felnevelése mellett) antik bútorokba fektettem. Ha megszorulok, majd eladogatom.
Sosem bíztam a pénzemet senkire, én tudok a legjobban vigyázni rá. Egyszer bíztam 7000 dollárt egy befektetési tanácsadó cégre próbaként, el is tapsolták az egészet, hülye faszok voltak. :)

Etniez 2017.05.15. 07:45:13

@RonIQa: Aztán majd megszokod a "kedves" szomszédokat és azt is, hogy nem jön ki a mentő.
@MikeBoy: Akkor összekeverted a kettőt, mert amiket leírtál az az önyp-re vonatkozik, a cikk meg a nyugdíj biztosításról szól. Két külön termék.

2017.05.15. 08:33:27

@Etniez:

Ja,ja!
A nyugdíj biztosításnak nem sok értelmét látom, ezért eszembe sem jut nagyon. :)
Egyszerűen fölösleges mixelni a biztosítást a nyugdíjjal szvsz.

GyMasa 2017.05.15. 09:09:16

@alien:
En nem hagytam, hogy tolem elvegyek.
Erre mindenkinek ugyanigy lehetosege volt.
Igaz, ezert tenni is kellett, nem is keveset, illetve nem volt szabad engedni a zsarolasnak.

khell 2017.05.15. 09:39:44

KATA-s vállalkozónak (akinek nincs SZJA-ja, igy támogatást sem kap) mit javasolsz?

Szarvas Norbert 2017.05.15. 10:05:18

@khell: ebben az esetben piaci alapú megtakarításban érdemes gondolkodni! Ott nem köteleződsz el 20-30 évre , viszont adójóváírás sincsen

Medgar 2017.05.15. 11:25:45

@Jack__Bauer: Elég kifacsart a logikád. Az aktuális adójóváírást hasonlítod a teljes tőkéhez. 10 év alatt 10*48 000 Ft adójóváírást kapsz ami a befizetéseid pont 20%-a mint az első évben....

Salizoli 2017.05.29. 12:09:25

Én megvagyok elégedve a 3 éve meglévö nyugdíjbiztositással,minimális havidíjjal 12500ft al kezdtem ell és nagyon alacsony kockázati díj került bele,adojóváirást is igénybe veszem,online figyelemmel követhetem az egyenleget.

Salizoli 2017.05.29. 12:11:23

@Salizoli: Az elfelejtettem mondani nekem megérte a nyugdíjbiztositás,mert valóban ösztönöz a havi díj befizetésre mert online be van állitva az átutalás.

Salizoli 2017.06.04. 19:16:29

@VT Man: Aggódnak? Ezt szerintem csak te gondolod igy!:))

Salizoli 2018.02.11. 18:15:04

@Jack__Bauer: Ezzel a számitással csak az a baj hogy a meg kapott adójóváirás is termel hozamot,erre a saját szerzödésem a példa,külön számlán vezetik és online elérhetö.
Tehát a számitásod nem jö mert te állandónak hiszed azt az összeget,pedig befektetési egységben van és kezdeti költséget sem vonnak belóle.