Minden évben beszélünk az 50-es évek Magyarországáról, de csak nagyon ritkán kerül szóba a hétköznapi élet, az utca emberének anyagi helyzete. Ahhoz, hogy jobbn megértsük azt a társadalmat, az embereket és a miérteket, érdemes picit foglalkozni azzal is, hogy milyen volt a háztartások anyagi helyzete.
"A jövedelem és a fogyasztás terén az 1944-1945 utáni helyzetet a háborús pusztítás okozta károk felszámolása és a helyreállítás folyamata határozta meg. Az 1945 és 1949 közötti periódusban az első feladat a hiperinfláció megfékezése és az értékálló pénz megteremtése volt. A forint bevezetésével 1946. augusztus 1-jén, illetve az ezt követően megvalósuló pénzügyi stabilizáció az ár- és a bérrendszer torzításai révén számos későbbi feszültségelemet épített be a rendszerbe. A feszültségeknek köszönhetően a forint vásárlóértéke 1946 augusztusa és 1949 decembere között 40 százalékkal, 1949 és 1955 között pedig 27 százalékkal csökkent. 1945 és 1949 között a jövedelemszerzés lehetőségeit a piacgazdaság szabályai határozták meg, jóllehet ezt a rendszert az állam mind erősebb felügyelet alá vonta, igen sok elem érvényesült a kötött gazdaság rendszeréből. A háború utáni esztendőkben már tapasztalhatók a vagyontól és a tulajdontól való megfosztásra irányuló törekvések, amelyek azután a negyvenes és ötvenes évek fordulóján váltak általánossá és széles körűvé.
A reálbérek, a lakosság egy főre jutó reáljövedelmének és fogyasztásának alakulása 1950-1996 között (1950 =100)
(Forrás: Klinger András: Társadalomstatisztikai alapismeretek. Budapest, 1998, KSH.)
A korszakra jellemző vagyoni-jövedelmi nivellációs törekvések nem bizonyultak sikeresnek. A jövedelemarányok kiegyenlítése jegyében az ötvenes évek elejétől - a korábbi 2,6- 2,8 arány helyett - mindössze 1,3- 1,5-szeres különbség volt a fizikai és a szellemi munka között. Ezzel egyidejűleg leszűkültek a képzettséghez kötődő kereseti különbségek, és a munkásságon belül is a képzettebb, a korábban jobban fizetett munkások kereseti lehetőségei alakultak a legrosszabbul. Torzította a jövedelmi arányokat, hogy a munkateljesítménytől függetlenül széles körben álltak rendelkezésre olyan béren kívüli juttatások és járandóságok, melyekhez mindenki hozzá jutott/juthatott, aki alkalmazásban állt. Ugyancsak befolyásolta a korszak jövedelmi viszonyait, hogy a magyarországi árképzés rendszere értéküktől és valóságos áruktól olykor jelentősen eltérítette a termékek és szolgáltatások árát, ezzel hozva kedvezőbb helyzetbe az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket.
Magyarországon a szocialista korszakban a pénzügyi megtakarítások kezelésének egyetlen legális formája a takarékbetét volt. A lakossági takarékbetét-állomány 1950-ben 289 millió, 1960-ban 5,5 milliárd forint volt. A pénzbeli megtakarítás mellett az ingó és ingatlan vagyon birtoklását az ötvenes évek első felében jelentősen korlátozták. A jövedelemtermelésre alkalmas magánvagyont az államosítások révén számolták fel. Egyedül a föld magántulajdona maradt továbbra is jelentős a kollektivizálási kampányok ellenére is.
(2015-ben 40.582 milliárd forint a lakosság teljes pénzügyi eszköze, ez 1995-ös reálértéken 10.415 milliárd forintnak felel meg!-megjegyzés IFL)
A lakások számának alakulása 1941-1960 között (darab)
(Forrás: Népszámlási adatok, Mikrocenzus 1996. - Lakások és lakóik Budapest, 1996. KSH. illetve KSH 2011)
Forrás: http://www.rev.hu/sulinet45/tanulm_elet/elet.htm
:
Remélem sikerült jobban betekintést nyerni az akkori körölményekbe!
►►►►
Ha szeretnéd a kiskapukat és a legjobb ötleteket a pénzügyekben, akkor írj:
✰✰ szarvas.norbert@iflgroup.hu vagy
✰✰ www.iflgroup.hu
� Ajándék ingyenes családi vagyontervező
Letölthető itt: Klikk
� Ajándék lakástakarék választó
Itt találsz meg minket:
