A családi pótlékot 2016-tól már a megyei Kormányhivataloknál tudod igényelni. Néhány éve a családi pótlék fogalmát két részre bontották, így jelenleg a nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás együtt képezi a családi pótlékot.
A családi pótlékot bármelyik szülő igényelheti, aki a gyermeket neveli. Az igényléshez a Magyar Államkincstár által kiadott hivatalos formanyomtatvány benyújtása szükséges. Innen tölthető le: Klikk
visszamenőlegesen csak két hónapra lehet igényelni a támogatást, ezért érdemes minél hamarabb elintézni a papírmunkát, amint jogosulttá válunk!
A nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező - a feltételek fennállása esetén.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.
Ki jogosult nevelési ellátásra?
Nevelési ellátásra jogosult:
- a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
- a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
- a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyám,
- akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdés),
- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
még nem tanköteles gyermekre tekintettel.
Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettelannak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.
Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?
Iskoláztatási támogatás (Cst. 8. §) iránti kérelmet a következő ügyfelek nyújthatnak be:
- a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
- a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs
- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
- a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő. a gyám
- akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. §. (1) bekezdés),
- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
- a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanköteles gyermekre tekintettel,
- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel
- a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.
Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, aki közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és
- akinek mindkét szülője elhunyt,
- akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától külön élő szülője elhunyt,
- aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből
- akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg
- aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, hivatásos nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban
- a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.
Kötelezettség
Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, így az oktatáshoz való hozzájárulást is biztosítsa.
Az intézmény vezetője köteles a gyámhatóságot értesíteni, ha a gyermek adott tanévben az iskolában a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében 10 órát, az óvodák esetében 5 nevelési napot igazolatlanul mulaszt. Az iskola jelzése alapján a gyámhatóság levélben hívja fel az iskoláztatási támogatásra jogosult személy figyelmét a mulasztás jogkövetkezményeire. Az intézményvezető 50 óra igazolatlan mulasztása esetén ismét jelzést küld a gyámhatóságnak (óvodák esetében 20 nevelési napot követően), amely a Magyar Államkincstárnál kezdeményezi az iskoláztatási támogatás szüneteltetését. A szüneteltetés azt jelenti, hogy annak időtartamára a család elesik az iskoláztatási támogatás összegétől, az ezen időtartamra járó összeget visszamenőlegesen akkor sem kapja meg, ha a tanuló ismét rendszeresen jár iskolába.
Kiskapu
1. A családi pótlék nem jár egyetemista gyerek után. Viszont, ha a családban vannak családi pótlékra jogosult gyerekek, akkor az egyetemista gyermek beleszámít a gyerekszámba és így a magasabb pótlékot kaphatják.
Például:
Két 18 éven aluli gyerek és egy 21 éves nappali tagozatos felsőoktatásbeli tanuló gyermek van. Ebben az esetben a két fiatal gyerek után jár a támogatás, viszont nem a két gyermekes családi pótlék, hanem a három vagy több gyermekes családi pótlék.
Tehát 2x 13.300= 26.600 forint helyett 2x 16.000=32.000 forint.
2. A családi pótlékot meg lehet osztani általános szabályként 50-50%-ban a szülők között abban az esetben, ha bírósági döntés alapján a szülők egyenlő időszakban felváltva gondozzák a gyermeküket.
►►►►
Gyerekmegtakarításról szeretnél többet megtudni? Klikk
✰ ingyenesen letölthetsz egy hasznos pénzügyi eszközt: Klikk
Segítsek neked vagy kérdésed van pénzügyekben? Akkor írj:
✰✰ szarvas.norbert@iflgroup.hu vagy
✰✰ www.iflgroup.hu
Itt találsz meg minket, ahol további "csak itt megjelenő" egyedi tartalmakat is olvashatsz
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű, szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul, nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.
Ez a cikk 2016. október 07. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.