Az iskolai rendszer omladozik, a diákok értelmetlenül túlterheltek és egyre inkább közönyösek a tananyaggal kapcsolatban. Tényleg a gyerekekkel van a gond, vagy pedig a tananyag annyira közegidegen, amit egyre nehezebb az iGeneráció számára feldolgozni? Mit jelent az iGeneráció?
i, mint internet
i, mint I-azaz erős énkép
Az iGeneráció a teljes életét áthelyezte az internet világába, miközben az énképüket nem az ideák határozzák meg, hanem saját fejlődésük, saját életük előtérbe helyezése. Ennek a generációnak a jellegzetessége, hogy már nem a világot akarja megismerni (hiszen azt az internet miatt már ismeri-legalábbis azt gondolja), hanem a saját életével akar foglalkozni és saját maga számára hasznos és használható tudást kell megszereznie.
Az iGeneráció tagjai már nem magukat kötik a világhoz, hanem a világot kötik magukhoz!
Innentől kezdve pedig teljesen értelmezhetetlen számukra a vektorok és halmazelméletek világa, a kovalens kötések vagy például a fotoszintézis mélyreható tanulmányozása. Mind-mind olyan hasztalan tudás, ami képtelen az egyén hétköznapjai számára hasznossá válni. Az általános műveltség pedig messze nem ezeket a tételeket jelenti, hiszen nem lehet mihez kötni. Persze nem arról van szó, hogy bármit is mélyrehatóan tanulmányozzon ez a generáció. Sokkal inkább határozza meg életüket a racionális szakosodás, tehát nem mindenből akarnak egy kicsit tudni, hanem egy konkrét területből minél többet (és a számukra érdektelen területek irrelevánssá válnak).
Az iskolarendszernek pedig fejlődnie kell, ha fejleszteni akar valóban. El kell felejteni az akadémisták kinevelését. Ezen idejemúlt felfogás helyét pedig át kell vennie egy új rendszernek, amiben
az iskola segít szakosodni
és az általánosságot a hasznosság váltja fel.
Hasznosság, ami minden diák keresztmetszete
1. Életmód
Még ma is mindenki fogyókúrában gondolkodik és csodálkoznak, ha ez a folyamat ideig óráig tart. Ennek az oka, hogy a fogyókúra valójában egy kúra, ami ideig-óráig tart. Ha le akarunk fogyni, ha egészségesen akarunk élni, akkor viszont helyes életmódot kell tudnunk választani vagy váltani. A prevencióban (megelőzés) is rendkívül fontos szerepe lenne a helyes életmód oktatásának már fiatalon, hiszen ezáltal számos egészségügyi ellátást (és annak költségeit) spórolhatná meg az Állam és a költségvetés. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekek egészségesebb felnőtté vállnának, ha megtanulnák azokat az alap összefüggéseket, amik szükségesek ebben a témában a sikerhez.
Az életmódhoz tartozik a főzési alapismeretek, ami ma már nem "lányos" történet, hanem kifejezetten a fiúkat is érintő tevékenység. Ezt persze nem a technika óra keretein belül lehetne megoldani, hanem kifejezetten egy főzés óra keretein belül, ami nem csak bemutat, hanem nevel. Gondolok itt arra, hogy meg kellene tanulniuk a gyerekeknek, hogy milyen alapanyagot mivel kell párosítani, hogyan tudnak finomat és egészségeset is főzni és miért egészségtelen az "üres kalória" (pl.: csoki vagy Cola).
2. Túlélés és pszichológia
A gyerekek és felnőttek is számtalan veszélynek vannak kitéve. Mégis nagyon keveset foglakoznak ezekkel a dolgokkal az iskolában. A gyerekeket nem tanítják meg a veszélyhelyzetek felismerésére, helyes kezelésére. Márpedig alapvető önvédelmi technikák és pszichológiai tanítás nélkül továbbra is védtelenek a gyerekek és véleményem szerint az átlagos felnőttek is. Például te mit tennél, ha ott lettél volna este Budapesten a robbantásnál? Mihez kellett volna kezdened ahhoz, hogy helyesen és biztonságosan járj el? Az lett volna a megoldás, ha elszaladsz? Az jobb opció, hogy a robbanás helyszínére rohansz segíteni? Számos kérdés, amikre a legtöbben nem tudjuk a válaszokat. Pedig ezek tanulható készségek.
3. Sport
Ma még jellemzően a "tesi óra" azt jelenti, hogy a tanár futtatja a Cooper teszteket, felüléseket végeztet és az év végén mindenkinek ad egy számot. Pedig a sport nem erről szól. Nézzük csak a Cooper tesztet. Az nem sport, hogy a tanár megnézi a tananyagban a soron következő feladatot (Cooper teszt lesz idén), hetente 1 vagy 2 órában futtatja mindenféle tudatos szakmai támogatás nélkül a gyerekeket és a végén nyomnak egy tesztet, aminek csak statisztikai jelentősége van. Ráadásul ezen a teszten azok teljesítenek jól, akik az iskola mellett rendszeresen sportolnak valamilyen egyesületnél. Azok a gyerekek, akiknek erre nincsen lehetőségük, egyértelműen kudarcként élik meg. A testnevelésórát fel kellene számolni és helyét a sport órának kellene felváltania.
A sport óra keretein belül pedig a hangsúlyt nem az eredményekre kellene helyezni, hanem a gyermek sportszerető felnőtté válásának a támogatására. Például ne azt mond neki, hogy fusson 12 percig egyfolytában és megnézzük hova jut. Hanem tanítsuk meg technikailag helyesen futni, hogy sikerélménye legyen, ami miatt a sport valóban az élete részévé válik. És ez egy kiragadott példa, miközben végtelen számú varriáns áll rendelkezésünkre, hogy a sportot valóban megszerettessük a gyerekekkel és ami még nagyon fontos, hogy megtanítsuk őket helyesen sportolni! Ugyanis a "nem sportoloknál" csak az rosszabb, amikor valaki "helytelenül sportol", ugyanis ebben az esetben komoly fiziológiai elváltozásokat szenved el az illető, ami komoly problémát jelent a későbbiekben (pl.: rossz technikával fut és roncsolja a bokáját, a kondiban rosszul emeli a súlyt...stb..)
4. Autó és közlekedés
Szerintem abban egyezzünk meg, hogy a KRESZT és magát a közlekedést nem lehet megtanulni pár hét alatt (aminek a végén kitöltünk egy tesztet...)! A közlekedés sokkal bonyolultabb és szerteágazóbb. Amikor megcsináltama jogosítványt, akkor az oktató végig azt hangoztatta, hogy "éljem túl ezt a procedúrát" és majd a gyakorlatban tanulom meg úgyis a dolgokat. Azért ez elég veszélyes történet, hiszen vagy bejön vagy nem. Ennél sokkal tudatosabban kellene hozzáállni a történethez.
Talán nem véletlenül, hogy az indexet ma még random használják az emberek, a cipzár elvről még véletlenül sem hallottak vagy az előzékenység egy ismeretlen fogalom az utakon. Pedig mindenki közlekedik és a legtöbb gyerek felnőttként vezetni fog. Nagyon fontos lenne ebben a témában is a prevenció és az iskolai oktatás, hogy mire a gyerekek odajut, hogy elvégezze a jogosítvány, addigra már tényleg rutin szerűen ismerje a szabályokat és a közlekedési kultúra alapelveit.
Itt egy videó, amit tanítani kellene
5. Háztartási pénzügyek
Érdekes módon a gyereknek megtanítjuk, hogy xy királynak mekkora vagyona volt, de arról az iskola mélyen hallgat, hogy a való világban milyen pénzügyeink lehetnek, mikre kell odafigyelni és mihez kell kezdeni különböző pénzügyi helyzetekkel (ha hirtelen sok pénzünk lesz, vagy ha nincsen mindenre elég pénzünk). Valószínűleg ennek az lehet az oka, hogy maguk a tanárok sem képesek a saját pénzügyeiket kordában tartani. Így pedig oktatni sem tudják.
Pedig a magasabb szintű matematikai ismeretek helyett felbecsülhetetlenül fontosabb lenne egy átlagos ember számára, ha minél hamarabb kialakulna a pénzügyi kultúrája és pénzügyi attitűdje, képes lenne megérteni az alapvető pénzügyi termékek természetét és képes lenne megfelelő döntést hozni. A legegyszerűbb felvetésekre sem tud a legtöbb ember megfelelő választ adni:
Miért fontos pénzügyi értelemben a ma, a holnap és a holnapután?
6. Számítógép és internet
A legtöbb iskolában még a megfelelő infrastruktúra sincsen kiépítve ahhoz, hogy megfelelő oktatást kapjanak a gyerekek. Pedig nemzetgazdasági szempontból felbecsülhetetlen jövőbeni megtérülési rátával bír az internet és számítástechnika modern oktatása. És itt most nem arra gondolok, amit nekünk anno számítástechnika jogcímen oktattak le. Azon ma már a harmadik órűn túl kellene lépni és a hangsúlyt az office professzionális felhasználására, az internetes keresésre és információszűrésre, alapvető programozási elvekre vagy éppen az internetes pénzlehúzásokra kellene kihegyezni.
►►►►
Ha segítséget szeretnél a pénzügyeidhez, nyugdíjcélú öngondoskodáshoz vagy kérdésed van, nekem is megírhatod:
✰✰ szarvas.norbert@iflgroup.hu vagy
✰✰ www.iflgroup.hu
� Ajándék ingyenes családi vagyontervező
Letölthető itt: Klikk
� Ajándék lakástakarék választó
Itt találsz meg minket: