Naponta frissülő tartalommal, ami gondolkodásra késztet

A nagy zsebpénz tárgyalás! Minden, amit tudnod kell szülőként a zsebpénzről!

2016. augusztus 12. - Szarvas Norbert

5142.jpg

Zsebpénz

 

pktmony9.gifA legelején érdemes megállapodnunk abban, hogy a zsebpénz nem egy jófejségből adható valami, és nem arra való, hogy a pénztárcánkban idegesítően felesleggé váló aprót kiszorjuk. Szokták mondani, ha banánnal fizetünk, akkor majmot kapunk. Ez egy nagyon okos mondás, ami a zsebpénz esetében is maximálisan igaz. Ha szülőként a zsebpénzt nem tudatosan alkalmazzuk a gyerekünk pénzügyi tudatosságra nevelésében, akkor azt sem várhatjuk el, hogy a gyerekünk jól bánjon a pénzzel és ne szórja el mindenféle felesleges dologra.

A pénzügyi nevelést ugyanakkor nem tudhatjuk le azzal, hogy a gyereknek odaadjuk azt a pénzt, amit gondoltunk neki. Sőt! A szűlői feladatok ebben az esetben itt kezdődnek. Az első pont, hogy nincsen ingyenpénz. Ezt úgy tudjuk megtanítani, ha valamilyen elvárást támasztunk a gyerekkel szemben, amit meg tud ugrani (sikerélmény), de dolgoznia kell érte ( a pénz értéke). 

A két legalapabb zsebpénz kategória az 

  1. alapjövedelem
  2. teljesítmény alapú zsebpénzelés

Vagy a két alapnak a kombinálása is sok család számára jelenthet izgalmas megoldást. A lényeg, hogy minden verzióban van lehetőségünk elvárást támasztani (pl.: ha minden nap beágyazol magad után és kiviszed a szemetet, akkor megkapod a zsebpénzt) a gyerekkel szemben és már önmagában ezzel elkezdtük a pénzügyileg tudatossá nevelést. A gyerek megtanulja, hogy a pénzért dolgozni és teljesíteni kell. Ha nem teljesít, akkor nincsen eredmény (zsebpénz). 

Nagyon fontos, hogy a gyerekünk életkorának megfelelő feladatokat adjunk. SOSEM szabad túlterhelni és elvenni a kedvét a zsebpénzkereséstől!

Tehát lehetőleg ne mondj fel 30 napos felmondási idővel a gyereknek, ha egyik reggel elfelejtette kivinni a szemet! Viccet félretéve mégis nagyon fontos, hogy mindennek legyen súlya, mindennek legyen következménye. Itt nem szabad jószívűnek lenni. Sokkal fontosabb a következetesség. Ha a gyerek félig végezte el a feladatát, akkor fél zsebpénz jár (és ezzel már a kereskedelmet is elkezdtétek gyakorolni illetve a matekot), ha viszont sokkal többet csinált vagy jobban, akkor meg kell jutalmazni zsebpénz bónusszal!

Nagyon fontos, hogy a zsebpénz bónusz nem lehet elnagyolt! Arányosan a kialkudott zsebpénzhez kell igazítani és a "túlórák" számának arányában adni 10-20-30%-kal többet. 

A munka

 

pktmony7.jpgBe kell látnunk, hogy a gyereknek is komoly munkája. Iskolába kell járnia, házimunkát kell végezni és jól kell viselkednie (relatív). Viszont pénzügyileg tudatos szülőként megteremthetjük a zsebpénzgyüjtő munkalehetőségeket, apróbb feladatokat, amiknek a teljesítésével a gyerek plusz pénzt tud keresni. Ezek a feladatok nem kötelezőek, hanem egy lehetőség. Ha a gyerek pénzt szeretne keresni, akkor magától elvégezheti. Ezzel pedig máris egy újabb gyereknevelési praktikát alkalmaztunk, ami segít az önálló kezdeményezési képesség kialakulásában (vállalkozói szemlélet).

kepernyofoto_2016-08-12_12_15_38.png

 

Ez a vagyonuk

 

A gyerekek pénzét is vagyonként kell kezelnünk, ami számukra nagyon fontos, viszont megfelelő tudás hiányában nekünk kell őket segítni, hogy mihez kezdjenek ezzel a pénzzel. Ez NEM azt jelenti, hogy vegyük el tőlük, és majd mi jól elrakjuk nekik, beosztjuk helyettük. Szülőként a tudatos pénzügyi nevelésben a legfontosab teendőnk, hogy a gyereket megtanítsuk:

  • dönteni
  • vállalni a kockázatot
  • vállalni a felelősséget

Ezt a legtöbb szülő teherként éli meg, amitől meg szeretné kímélni a saját gyerekét. Valójában a gyerekre vetítik ki saját félelmeiket és a pénzügyekkel való kedvezőtlen kapcsolatukat. Nem szabad elfelejteni, hogy a gyerek még nem találkozott a "való élettel", a kapitalizmussal és nem igazán érte pénzügyi értelemben vett csalódás. A gyerek ebben az értelemben egy üres könyv, amit nekünk kell megtöltenünk tartalommal. A döntést, a kockázatot és a felelősségvállalást nem kerülheti el senki, maximum halogatni lehet. A legrosszabb, ha a gyerek először felnőtt korában "éles helyzetben" szembesül ezekkel a dolgokkal, ahelyett, hogy már gyerekként megtanulta volna kezelni ezeket a helyzeteket.

Gondolj bele! Te mit szeretnél a gyerekednek, aki olimpiai úszó szeretne lenni? Nem viszed el uszodába, nem tanítod meg gyerekként úszni? Majd elég lesz, ha 18 éves korában kezdi el? Szerinted a pénzügyek miért működnének másként?

 kepernyofoto_2016-08-12_12_34_41.png

Vagyonkezelés

 

Sokan nem veszik komolyan a zsebpénzt, mivel jelentéktelen összegnek ítélik meg. Nem szabad elfelejteni, hogy ez a jelentéktelen összeg a gyerekünk számára egy igazi vagyont jelképez. Illene komolyan vennünk! A két legtipikusabb szülői hozzállás:

  1. Mindent tegyél félre, hogy majd egy értelmes dolgot tudjunk venni
  2. Költsd el nyugodtan, amire akarod

Jellemzően az átlagos szülő rendkívül passzív a gyerek vagyonával kapcsolatban. Leginkább terelő üzemmódban van és a két legvégesebb felhasználás között válogatott: mindent elkölteni vagy mindent megtakarítani. A gyerek szerinted ebből mennyit és mit tud megtanulni, későbbiekben kamatoztatni? Felnőttként a te életedben megoldás szokott lenni, hogy vagy elköltöd a fizetésedet hónap közepére és éltél (aztán hetekig koplalsz) vagy pedig mindent félreteszel (és mindent megvonsz magadtól)? Tudom, hogy sokaknál a való életben ez működik, de korántsem jó dolog.

A legfontosabb, hogy a gyereknek segítsünk célokat meghatározni

Nagyon sok szülő átakarja venni a döntést a gyerek kezéből és ezért nem segíti a célok meghatározásában, hanem megadja a célokat, amiket a gyereknek követnie kell. Pedig a pénzügyileg tudatosságra való nevelés nagyon fontos eleme, hogy a gyerek önállóan tudjon olyan célokat kitűzni, amiért hajlandó küzdeni és "dolgozni". Ezek a célok lesznek azok,

  • amikért keresni fogja a zsebpénzkeresési lehtőségeket,
  • amikért hajlandó lesz fegyelmezettebben és tudatosabban élni,
  • amikért hajlandó lesz lemondani feleslegesnek vélt dolgokról a nagyobb jó érdekében
  • amikért hajlandó lesz küzdeni
  • amikért hajlandó lesz megtakarítani

Az öngondoskodást nem azzal tudjuk a gyerekbe nevelni, hogy rákényszerítjük a megtakarításra. Azzal tudjuk elérni, ha segítünk neki olyan célt találni, amit csak megtakarítással és munkával tud elérni. De mindennek akkor van értelme, ha közben nem áldozzuk be a "gyerekkorát" és segítünk kialakítani az egészséges egyensúlyt, aminek köszönhetően képes lesz félrerakni a nagyobb cél érdekében, de egy-egy kisebb játékot is meg tud magának venni a pillanatnyi öröm miatt. 

Egyensúly

A pénz felosztása

A gyerek zsebpénzének esetében

Egy gyerek számára (sőt! felnőtt számára is) nagyon izgalmas, amikor megnyitja az első (vagy második, harmadik...sokadik) bankszámláját. Ma már több bank kínál gyerekeknek folyószámlát és hozzá játékos online felületet. A nagyobb célok esetében érdemes a gyerekkel közösen megnyitni egy bankszámlát, és lehetőséget biztosítani arra, hogy bármikor megnézhesse az otthoni gépen a számláját. Ez egy játékos módja annak, hogy elkezdjük megismertetni a gyerekkel a bankrendszert, a folyószámlát és az egész rendszert.

A likvid tőkét pedig érdemes lehet egy nyitható malacperselyben gyűjteni. Így a gyerek minden nap többször láthatja a szobájában, hogy mennyi pénze van. Amíg nem tanítottuk meg a gyereknek a pénz értékét, addig számára a sok tízforintos nagyobb értéket képvsel, mint egy papír ezer forintos. Menjünk bele ebbe a játékba, mert ezzel is motiválod, ha látja a perselyben halmozodó "vagyonát"

Amikor a szülő és a nagymama akar adni egy nagyobb összeget

Szerencsére egy több családban jellemző, hogy a szülők, nagyszülők havi szinten szeretnének adni a gyereknek egy komolyabb összeget (10-20 ezer forint). Ekkora összegre érdemes gyermekprogramot választani, ahova be lehet fizetni a pénzt. Viszont nem szabad ebből kihagyni a gyereket. Lehetőség szerint értessük meg vele, hogy van ilyen számlája is, ahova anya, apa, nagymama, nagypapa fizet be. Ha nem utaltok, hanem cseken fizetitek be, akkor érdemes lehet legalább az első pár alkalommal magunkkal vinni a gyereket a postára és a kezébe adni a csekket illetve a pénzt, hogy ő külön (a mi felügyeletünkkel természetesen) fizesse be a saját megtakarítását. 

Zsebpénz tárgyalás

 

Nagyon fontos, hogy bevonjuk a gyereket a zsebpénz kialakításába, annak mértékének meghatározásába. Adjunk lehetőséget arra, hogy alkudjon velünk, érveljen, és próbáljon nagyobb pénzeket kiharcolni magának. Ezzel tudatosan fejlesztitek a kommunikációját (figyeld meg, hogy mindig egyre jobb érveket fog felhozni), a magáért való kiállását, a tárgyalástechnikáját. Tehát az a felnőtt, aki gyerekként megtanult kiállni a saját pénze mellett, annak felnőttként sem okoz gondot egyetlen bértárgyalás sem. 

A zsebpénztárgyalás során maradjunk meg szülőnek, de nincsen helye az elérzékenyülésnek. Mindig csak pont annyit szabad engedni, ami még további akcióra és érvelésre készteti a gyereket. A fejlődés a lényeg és nem az a pár ezer forint...

Mennyi legyen a zsebpénz?

chart.jpeg

 chart_masolat.jpeg

A két diagrammból láthatjátok, hogy Angliában hogyan alakult az átlagos heti zsebpénz illetve az átlagos felnőtt heti jövedelem 1987-2015 között. Azt elmondhatjuk, hogy a válság a gyerekeknek is nagyon betett, és a tőzsdével ellentétben, azóta sem "tért magához" a zsebpénz mértéke. Az átlagos angol jövedelem heti 488 font, átlagos zsebpénz pedig 6,2 font ( 2315 forint). Tehát a jövedelem 1,27%-át kapják meg átlagosan a gyerekek Angliában. Ez alapján, ha egy magyar családnak összesen 300.000 forint a havi bevétele, akkor havi szinten 3810 forintot kellene kifizetni zsebpénznek. Az igazság az, hogy szerintem a zsebpénz mértékében is igazodni kell a gyerek életkorához. Egy 6 éves gyereknek 1000 forint is hatalmas kincs, hiszen 4 db kindertojást vehet magának. Egy 12 éves gyerek sírva fakadna 1000 forint zsebpénzen. 

A zsebpénz és a munkáért járó "fizetést" igazítsuk a gyerek életkorához illetve a saját pénztárcánkhoz. Ne fizessük túl, és ne fizessünk túl keveset sem. 

A tudatos pénzügyi nevelést többek között ott is el lehet rontani, ha túlfizetjük a gyereket, mert nekünk sok pénzünk van. Ha nem akarunk egy sokadgenerációs herét kinevelni, akkor bizony el kell fogadnunk, hogy a szülő pénze nem a gyerek pénze. A szülő küzdött meg érte. A gyereknek pedig nem szabad alanyi jogon odaadni, pláne nem szabad alanyi jogon zsebpénz jogcímen mások havi fizetését odaadni. Ezt hívják elkényesztetésnek. A gyerek persze örülni fog, mert mindent meg tud venni, de igazából soha nem tanulja meg értékelni a pénz értékét, sosem tanul meg célokat kitűzni és megvalósítani.

Szerintem családi jövedelemtől függetlenül minden gyereknek nagyjából hasonló mértékű zsebpénzt kellene odaadni (feltéve, ha teljesíti az elvárásokat és a feladatokat!!!!). Ez a mérték pedig mindig igazodjon a mindenkori átlagjövedelemhez.

kepernyofoto_2016-08-12_13_23_43.png

Ezek természetesen iránymutató számok, viszont teljesen reálisak 2016-ra hangolva. El lehet térni pár ezer forinttal, de azért túlzásokba ne essünk. Egy 10 éves gyereknek ne fizessünk ki havi 25 ezer forintot zsebpénz jogcímen. A zsebpénz lényege a pénzügyi nevelés és nem a családi költségvetés gyerekhez való juttatása. Onnan tudod, hogy rosszul vesztettél a zsebpénz tárgyalás során, ha a különféle jogcímeken (munka, elvárás) kifizetett zsebpénz összegéből a gyerek azonnal megtudja venni a kedvenc legóját, az éppen meglátott ruhát vagy naponta gyorsétteremben tud kajálni a haverokkal. Tipikusan túlfizeted.

A zsebpénz a második legfontosabb eszköz a gyerekünk pénzügyi nevelésében. A legfontosabb eszköz továbbra is az, amit tőlünk lát. Te hogyan bánsz a pénzeddel?

 ►►►►

Ha segítséget szeretnél a pénzügyeidhez vagy kérdésed van, nekem is megírhatod:

✰✰ szarvas.norbert@iflgroup.hu vagy

✰✰ www.iflgroup.hu 

� Ajándék ingyenes családi vagyontervező

Letölthető itt: Klikk

Itt találsz meg minket:

 

A bejegyzés trackback címe:

https://iflgazdasag.blog.hu/api/trackback/id/tr610380042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Untermensch4 2016.08.12. 15:07:30

"Szerintem családi jövedelemtől függetlenül minden gyereknek nagyjából hasonló mértékű zsebpénzt kellene odaadni (feltéve, ha teljesíti az elvárásokat és a feladatokat!!!!). Ez a mérték pedig mindig igazodjon a mindenkori átlagjövedelemhez."
Lófaszt. A következetesség mellé inkább adjunk információt is ha kér a gyerek. Pl "a nemecseknek több a zsebpénze pedig kevesebb házimunkát végez és nem is nyír füvet" Hát igen, ez olyan mintha ugyanolyan munkakörben jobban fizető munkahelyen dolgoznál. Vagy mintha "rossz helyre születnél", mondjuk egy kontinens/államszövetség túlságosan keleti-délkeleti részébe, még ha a közepének is hívják.
És az átlagjövedelemhez igazítás pont kk-európai kretén feud-komcsi egyenlősdi felé visz. Inkább számolni kéne ha már zsebpénz-tárgyalás. Vannak olyan munkák (persze társasházban nincs fűnyírás, kertesben meg ritkább a kutyasétáltatás, utóbbi csak akkor játszik ha nem a gyereké a kutya) ahol összebeszélve a gyerekes szomszéd szülőkkel simán lehet szimulálni munkaerő-piacot. Lehet (sőt biztos) hogy ez kényelmetlenebb mint "letudni" és szülőként nagyon rossz hogy nemhogy nem tudjuk mindentől és örökké megvédeni a gyereket de még külön traumatizáljuk is hogy a kocsimosás másnak olcsóbban is vállalható, de az életre nevelésből sztem ez következik. Főleg hogy nincs "átlagjövedelem", az egy absztrakció, egy számítás. Konkrét emberek konkrét munkákat konkrét bérért végeznek.

2016.08.13. 09:45:46

Mondjuk a szavazásnál nem volt egyértelmű, hogy mit válassszak.
Ugyanis én a "tanulásért" (ami a gyerek munkája) osztom a zsebilóvét.
1 ötös = 200 Ft, 1 négyes = 100 Ft, 3-asért nem kap semmit, egy 2-esért ő fizet nekem 100 Ft-ot, esetleges karóért pedig 200-at.

És mivel a matek kicsit nehezebben megy neki, ezért ott megdupláztam a díjtételeket a nyereséges irányban.

Hálistennek eddig még csak fizetnem kellett, vissza nem kaptam semmit. :-)

Csokis · http://csokis.blog.hu 2016.08.13. 09:47:53

Csak trollkodás, de szerintem az eredeti, angol mondás mogyoróval van: If you pay peanuts, you get monkeys. Rendszeresen használjuk cégen belül.

Szarvas Norbert 2016.08.13. 09:48:59

@Csokis: magyarra fordítva viszont jobban hangzik, nem?

Szarvas Norbert 2016.08.13. 09:48:59

@Csokis: magyarra fordítva viszont jobban hangzik, nem?

Szarvas Norbert 2016.08.13. 09:49:59

@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft:

A kettes opciot, ugyanis a tanulas a gyerek "munkaja" es nem ajandekba adod a zsebpenzt, hanem elvarsz cserebe

2016.08.13. 09:57:58

@Szarvas Norbert: Igen. Végül azt választottam. Csak nem voltam biztos benne.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2016.08.13. 10:04:05

@Csokis: Csak a lényeg maradt le. Ez az alapjövedelem, plusz prémium tetszik. Sosem gondoltam át, de nálunk is ez volt. Volt zsebpénz, plusz az üvegvisszaváltó pénz fele, a nagyinál ablak pucolás, hólapátolás, ilyesmi.

Szűtté mamá? Szűjjé! 2016.08.13. 11:04:57

Logikai bukfenc van. Angol egyéni jövedelem vs magyar családi. Amúgy ok.

Szarvas Norbert 2016.08.13. 11:10:58

@Kampánymigráncs: a vegen a magyar jovedelmekhez aranyositottan

Hörömpő cirkusz világszám 2016.08.13. 11:27:26

A zsebpénz nálunk mindig arról szólt, hogy nincs feltétel. Megtárgyaltuk, mennyi a havi összeg és megkapta.
Tanulási eredményért soha nem jutalmaztuk pénzzel, ahogy a normál házimunkáért sem.
A családi munkamegosztás elveibe nem fért bele, hogy "ha kiviszed a szemetet/rendet raksz/elrakod a tiszta ruhát stb. kapsz x összeget".
Mindenkinek megvoltak a feladatai a háztartásvezetésben, nem én voltam a házicseléd és a családtagok nem szívességet tettek vagy fizetett munkát végeztek, amikor pl. elmosogattak vagy egyéb házimunkát végeztek.
Ha a havi zsebpénzen felül akart a gyerek pénzt keresni, akkor megsétáltatta a szomszéd kutyáját vagy bevásárolt a földszinti néninek, esetleg a nagyszülőkkel, további családtagokkal alkudott meg extra feladatok elvégzésében.
Nyaranta elment dolgozni, amikor már megtehette és a munkahelyén tanulta meg, hogy a fizetésért meg kell dolgozni.

zizi77 2016.08.13. 12:29:09

Ez érdekes kérdés! Soha nem kaptam zsebpénzt, de nem is volt rá szükség. Amikor nagyobb lettem, akkor a családi vállalkozásban segítettem, de nem pénzért, hanem CD-ért, bringáèrt stb. Szerintem jól bánok a pénzemmel, legalábbis van megtakarítás és nincs hitel. Gyerek nálunk sem kap fix pénzt, de azért van pici magán vagyona. De szerencsére nem szórja el. :)
Egyébként a cikk érdekes volt, de szerintem továbbra se fog fix pénzt kapni. A biziért most például a kinézett legot kapta, de tepert is érte.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2016.08.13. 13:04:17

Nincs zsebpénz, és így nem is tudtam szavazni. Ha valami kell neki, majd kap rá.

Untermensch4 2016.08.13. 13:56:28

@zizi77: Az ilyen barter sztem jó ötlet. Nem "a pénz körül forogni" tanítod hanem mérlegelni a dolgokat.

Robinzon Kurzor 2016.08.13. 17:03:06

Pár megjegyzés:

Hogy mennyi legyen a zsebpénz, az attól is függ, hogy mire kell költenie belőle.

Nálunk az alapjövedelem feltétele az elszámolás vezetése, hogy tudja, mire mennyit költött.

Tanulásért, jó jegyért nálunk nem jár pénz: a tanulás az tanulás és nem munka.
Pénz a munkáért jár (de nem a családi munkamegosztás keretében végzett házimunkáért).

bbwd 2016.08.13. 17:09:20

alapvetően jó cikk, de van benne pár butaság

gyereknek pl totál felesleges bankszámla, csak viszi a pénzt, és nem kap érte olyan szolgáltatást, amire szüksége van
még a legtöbb felnőttnek is, akik csak a fizetésüket kapják és kész
legyen csak otthon a pénzecskéje, számolgassa hetente vagy naponta, az nagyon jó dolog:)

zsebpénz meg nem kell 5-6 évesnek, mert neki a szülei vásárolnak

olyan 9-10 éves kortól van értelme, akkor viszont már tényleg van.

fontos témát feszeget a poszt, mert sajnos a magyarok és a kk európaiak pénzügyi műveltsége nulla, hála a cucilizmusnak...

bbwd 2016.08.13. 17:10:35

@Robinzon Kurzor: elszámolás vezetése nagyon fontos! kulcs a későbbi tudatossághoz:)

2016.08.13. 22:56:50

Fontos tema, koszi. De nem ertem miert kellene egy ot evesnek zsebpenz? Tul korai. Iskolas kor korultol merul fel, 7-10 ev, amikor mar van egy kis onallosaga es talalkozik egy kis kisertessel is pl iskolai bufe, es mar stabilan tud szamolni is. Egy ot evesnek az altalad javasolt 2500 forint belathatatlanul nagy, nem tud addig elszamolni. Egy kisiskolas, aki mar tud osszeadni-kivonni, az mar jobban erti a penz fogalmat es kovetni is tudja a beveteleit-kiadasait. Egy ovodastol ez meg tul nagy elvaras, ezert nem ertek veled egyet. Ovodassal mondjuk csoki vagy cukorka bartellt tudok elkepzelni, de nem rendszeres, zsebpenz jelleggel, hanem eseti jelleggel pl jol viselkedsz a vendegsegben, akkor hazafele veszunk fagyit. Ez szerintem jobban belathato idotav a kicsinek, ki meg nem napokban es hetekben gondolkodik, hanem meg az itt es most allapotban. De mindenkeppen erdekes, amiket felvetettel.

Szarvas Norbert 2016.08.13. 23:11:12

@Kishableany:

Igen ezek elvi felvetesek voltak, mert vannak akik mar korabban elkezdik a penzugyi nevelest es vannak akik kesobb. Probaltam minel tagabban fogalmazni.

Privat velemenyem, hogy az altalad is emlitett 5-6 eves kor kornyeken inkabb jatekokhoz es targyakhoz kellene kotni az aprobb feladatok elvegzeset.

Mert az ebben a korban sokkal kezzelfoghatobb, mint egy lerakatt ertektelen papir es apropenz:)

lol7 2016.08.14. 00:05:54

Nekem kemény 20 Ft volt a zsebpénzem, amikor egy Leo jégkrém 17 Ft, egy kakaós csiga 2.50, egy zacsi tejpor meg 20 fillér volt. Nem kellett nagyon a beosztással foglalkozni.

lol7 2016.08.14. 00:10:26

@enpera: Anno nálunk is valami ilyesmi volt a beetetés. Aztán ha kellett valami, akkor "felesleges, nincs arra szükséged",

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2016.08.14. 08:21:09

@lol7: nálunk ami kellett megkaptam, a hülyeségekről meg legalább lebeszéltek. :)

egysmás 2016.08.14. 11:19:58

@Szarvas Norbert: A bevételhez arányosítasz, nem pedig a bevételből levont létminimum utáni maradványösszeghez.
Ami elvi hiba, hiszen a családi vagyon szabadfelhasználású részéből tud csak adni a gyereknek a szülő.
A rezsiből, kajapénzből, üzemanyag és bérletek árából nem.

egysmás 2016.08.14. 11:27:09

Otthoni munkáért pénzt adni a gyereknek?
Ez butaság.
Tizenhat évesen amikor kijelenti, hogy ha nincs pénz, nincs szobarendrakás, vagy ha nincs pénz, nem nyírom le a füvet a kertben, akkor meg nézel, mint a hal a szatyorban.

Az ilyen munkákért otthon pénzt adni az egyik leggyakoribb és legnagyobb nevelési hiba, amit el lehet követni.

Szarvas Norbert 2016.08.14. 11:51:10

@egysmás: ezek maximum összegek, amiket leírtam. mindenki saját maga dönti el, hogy mennyit tud adni, mennyi szabadul fel. Csak elvi kérdésként vetettem fel, hogy nem szabadna ezeknél az arányoknál magasabb összegeket osztogatni

egysmás 2016.08.14. 12:35:41

@Szarvas Norbert: És ezt gyerekenként érted, vagy összesen?

Szarvas Norbert 2016.08.14. 13:06:59

@egysmás:

valójában az ideális az egyenlőség elve miatt gyerekként lenne, de a legtöbb család képtelen lenne gyerekként ekkore összeget felszabadítani. Szerintem itt tökéletesen működik a család hatásköre és saját lehetőségeinek a felmérése (amit te is írtál)

egysmás 2016.08.14. 13:39:10

@Szarvas Norbert: Oké, csak ezek olyan furcsa dolgok.

Tavaly, egy kétkeresős, kétgyerekes családnál 253000 huf volt a létminimum.

Ha a 250000-es keresetből kivonod a létminimumot, akkor a maradékból nem tudod odaadni az összjövedelmed 10%-át, mert nem marad annyi.

Értem én, hogy gőzgép, meg a papír mindent kibír, a kémiában pl. olyan képleteket és vegyületeket gyárthat az ember rajta, a redox rendezések gyakorlásához, amilyet csak akar, de az nem a valóság.
Ahogy ez sem az.

A kérdésem a következő:

Ha a rögvalósághoz igazítjuk a gyerek pénzügyi nevelését, és egy átlagos magyar családot veszünk alapul, amiben a hivatalos adatok alapján nem marad pénz a megélhetéshez szükséges cuccok megvásárlása után, akkor hogyan néz ki a fenti dolog?

Eltévelyedés · http://gumimacik.blog.hu/ 2016.08.15. 04:01:36

Kivételesen nem ócsárolnám a posztert, ez egy jó cikk volt, gondolatébresztőnek.
Nem kell mindenben egyet érteni, de erre a kérdésre valószinüleg nincs is egyetlen helyes módszer. Visszagondolva velem mi volt, kb 12 éves koromig nem volt fix, volt üvegvisszaváláts, meg innen-onnan csurran cseppen dolog, de leginkább az érméket stócoltam, mindenféle cél nélkül. A vagyonomhoz képest meg rohadt drága volta büfé, szóval az eleve nem játszott.
Amikor meg lett zsebpénz, hamar felmértem, hogy abból nem sok mindenre futja majd, szóval keresni kell valami bizniszt - és lőn, azóta is próbálkozom - több, kevesebb sikerrel.