Zsebpénz
A legelején érdemes megállapodnunk abban, hogy a zsebpénz nem egy jófejségből adható valami, és nem arra való, hogy a pénztárcánkban idegesítően felesleggé váló aprót kiszorjuk. Szokták mondani, ha banánnal fizetünk, akkor majmot kapunk. Ez egy nagyon okos mondás, ami a zsebpénz esetében is maximálisan igaz. Ha szülőként a zsebpénzt nem tudatosan alkalmazzuk a gyerekünk pénzügyi tudatosságra nevelésében, akkor azt sem várhatjuk el, hogy a gyerekünk jól bánjon a pénzzel és ne szórja el mindenféle felesleges dologra.
A pénzügyi nevelést ugyanakkor nem tudhatjuk le azzal, hogy a gyereknek odaadjuk azt a pénzt, amit gondoltunk neki. Sőt! A szűlői feladatok ebben az esetben itt kezdődnek. Az első pont, hogy nincsen ingyenpénz. Ezt úgy tudjuk megtanítani, ha valamilyen elvárást támasztunk a gyerekkel szemben, amit meg tud ugrani (sikerélmény), de dolgoznia kell érte ( a pénz értéke).
A két legalapabb zsebpénz kategória az
- alapjövedelem
- teljesítmény alapú zsebpénzelés
Vagy a két alapnak a kombinálása is sok család számára jelenthet izgalmas megoldást. A lényeg, hogy minden verzióban van lehetőségünk elvárást támasztani (pl.: ha minden nap beágyazol magad után és kiviszed a szemetet, akkor megkapod a zsebpénzt) a gyerekkel szemben és már önmagában ezzel elkezdtük a pénzügyileg tudatossá nevelést. A gyerek megtanulja, hogy a pénzért dolgozni és teljesíteni kell. Ha nem teljesít, akkor nincsen eredmény (zsebpénz).
Nagyon fontos, hogy a gyerekünk életkorának megfelelő feladatokat adjunk. SOSEM szabad túlterhelni és elvenni a kedvét a zsebpénzkereséstől!
Tehát lehetőleg ne mondj fel 30 napos felmondási idővel a gyereknek, ha egyik reggel elfelejtette kivinni a szemet! Viccet félretéve mégis nagyon fontos, hogy mindennek legyen súlya, mindennek legyen következménye. Itt nem szabad jószívűnek lenni. Sokkal fontosabb a következetesség. Ha a gyerek félig végezte el a feladatát, akkor fél zsebpénz jár (és ezzel már a kereskedelmet is elkezdtétek gyakorolni illetve a matekot), ha viszont sokkal többet csinált vagy jobban, akkor meg kell jutalmazni zsebpénz bónusszal!
Nagyon fontos, hogy a zsebpénz bónusz nem lehet elnagyolt! Arányosan a kialkudott zsebpénzhez kell igazítani és a "túlórák" számának arányában adni 10-20-30%-kal többet.
A munka
Be kell látnunk, hogy a gyereknek is komoly munkája. Iskolába kell járnia, házimunkát kell végezni és jól kell viselkednie (relatív). Viszont pénzügyileg tudatos szülőként megteremthetjük a zsebpénzgyüjtő munkalehetőségeket, apróbb feladatokat, amiknek a teljesítésével a gyerek plusz pénzt tud keresni. Ezek a feladatok nem kötelezőek, hanem egy lehetőség. Ha a gyerek pénzt szeretne keresni, akkor magától elvégezheti. Ezzel pedig máris egy újabb gyereknevelési praktikát alkalmaztunk, ami segít az önálló kezdeményezési képesség kialakulásában (vállalkozói szemlélet).
Ez a vagyonuk
A gyerekek pénzét is vagyonként kell kezelnünk, ami számukra nagyon fontos, viszont megfelelő tudás hiányában nekünk kell őket segítni, hogy mihez kezdjenek ezzel a pénzzel. Ez NEM azt jelenti, hogy vegyük el tőlük, és majd mi jól elrakjuk nekik, beosztjuk helyettük. Szülőként a tudatos pénzügyi nevelésben a legfontosab teendőnk, hogy a gyereket megtanítsuk:
- dönteni
- vállalni a kockázatot
- vállalni a felelősséget
Ezt a legtöbb szülő teherként éli meg, amitől meg szeretné kímélni a saját gyerekét. Valójában a gyerekre vetítik ki saját félelmeiket és a pénzügyekkel való kedvezőtlen kapcsolatukat. Nem szabad elfelejteni, hogy a gyerek még nem találkozott a "való élettel", a kapitalizmussal és nem igazán érte pénzügyi értelemben vett csalódás. A gyerek ebben az értelemben egy üres könyv, amit nekünk kell megtöltenünk tartalommal. A döntést, a kockázatot és a felelősségvállalást nem kerülheti el senki, maximum halogatni lehet. A legrosszabb, ha a gyerek először felnőtt korában "éles helyzetben" szembesül ezekkel a dolgokkal, ahelyett, hogy már gyerekként megtanulta volna kezelni ezeket a helyzeteket.
Gondolj bele! Te mit szeretnél a gyerekednek, aki olimpiai úszó szeretne lenni? Nem viszed el uszodába, nem tanítod meg gyerekként úszni? Majd elég lesz, ha 18 éves korában kezdi el? Szerinted a pénzügyek miért működnének másként?
Vagyonkezelés
Sokan nem veszik komolyan a zsebpénzt, mivel jelentéktelen összegnek ítélik meg. Nem szabad elfelejteni, hogy ez a jelentéktelen összeg a gyerekünk számára egy igazi vagyont jelképez. Illene komolyan vennünk! A két legtipikusabb szülői hozzállás:
- Mindent tegyél félre, hogy majd egy értelmes dolgot tudjunk venni
- Költsd el nyugodtan, amire akarod
Jellemzően az átlagos szülő rendkívül passzív a gyerek vagyonával kapcsolatban. Leginkább terelő üzemmódban van és a két legvégesebb felhasználás között válogatott: mindent elkölteni vagy mindent megtakarítani. A gyerek szerinted ebből mennyit és mit tud megtanulni, későbbiekben kamatoztatni? Felnőttként a te életedben megoldás szokott lenni, hogy vagy elköltöd a fizetésedet hónap közepére és éltél (aztán hetekig koplalsz) vagy pedig mindent félreteszel (és mindent megvonsz magadtól)? Tudom, hogy sokaknál a való életben ez működik, de korántsem jó dolog.
A legfontosabb, hogy a gyereknek segítsünk célokat meghatározni
Nagyon sok szülő átakarja venni a döntést a gyerek kezéből és ezért nem segíti a célok meghatározásában, hanem megadja a célokat, amiket a gyereknek követnie kell. Pedig a pénzügyileg tudatosságra való nevelés nagyon fontos eleme, hogy a gyerek önállóan tudjon olyan célokat kitűzni, amiért hajlandó küzdeni és "dolgozni". Ezek a célok lesznek azok,
- amikért keresni fogja a zsebpénzkeresési lehtőségeket,
- amikért hajlandó lesz fegyelmezettebben és tudatosabban élni,
- amikért hajlandó lesz lemondani feleslegesnek vélt dolgokról a nagyobb jó érdekében
- amikért hajlandó lesz küzdeni
- amikért hajlandó lesz megtakarítani
Az öngondoskodást nem azzal tudjuk a gyerekbe nevelni, hogy rákényszerítjük a megtakarításra. Azzal tudjuk elérni, ha segítünk neki olyan célt találni, amit csak megtakarítással és munkával tud elérni. De mindennek akkor van értelme, ha közben nem áldozzuk be a "gyerekkorát" és segítünk kialakítani az egészséges egyensúlyt, aminek köszönhetően képes lesz félrerakni a nagyobb cél érdekében, de egy-egy kisebb játékot is meg tud magának venni a pillanatnyi öröm miatt.
Egyensúly
A pénz felosztása
A gyerek zsebpénzének esetében
Egy gyerek számára (sőt! felnőtt számára is) nagyon izgalmas, amikor megnyitja az első (vagy második, harmadik...sokadik) bankszámláját. Ma már több bank kínál gyerekeknek folyószámlát és hozzá játékos online felületet. A nagyobb célok esetében érdemes a gyerekkel közösen megnyitni egy bankszámlát, és lehetőséget biztosítani arra, hogy bármikor megnézhesse az otthoni gépen a számláját. Ez egy játékos módja annak, hogy elkezdjük megismertetni a gyerekkel a bankrendszert, a folyószámlát és az egész rendszert.
A likvid tőkét pedig érdemes lehet egy nyitható malacperselyben gyűjteni. Így a gyerek minden nap többször láthatja a szobájában, hogy mennyi pénze van. Amíg nem tanítottuk meg a gyereknek a pénz értékét, addig számára a sok tízforintos nagyobb értéket képvsel, mint egy papír ezer forintos. Menjünk bele ebbe a játékba, mert ezzel is motiválod, ha látja a perselyben halmozodó "vagyonát"
Amikor a szülő és a nagymama akar adni egy nagyobb összeget
Szerencsére egy több családban jellemző, hogy a szülők, nagyszülők havi szinten szeretnének adni a gyereknek egy komolyabb összeget (10-20 ezer forint). Ekkora összegre érdemes gyermekprogramot választani, ahova be lehet fizetni a pénzt. Viszont nem szabad ebből kihagyni a gyereket. Lehetőség szerint értessük meg vele, hogy van ilyen számlája is, ahova anya, apa, nagymama, nagypapa fizet be. Ha nem utaltok, hanem cseken fizetitek be, akkor érdemes lehet legalább az első pár alkalommal magunkkal vinni a gyereket a postára és a kezébe adni a csekket illetve a pénzt, hogy ő külön (a mi felügyeletünkkel természetesen) fizesse be a saját megtakarítását.
Zsebpénz tárgyalás
Nagyon fontos, hogy bevonjuk a gyereket a zsebpénz kialakításába, annak mértékének meghatározásába. Adjunk lehetőséget arra, hogy alkudjon velünk, érveljen, és próbáljon nagyobb pénzeket kiharcolni magának. Ezzel tudatosan fejlesztitek a kommunikációját (figyeld meg, hogy mindig egyre jobb érveket fog felhozni), a magáért való kiállását, a tárgyalástechnikáját. Tehát az a felnőtt, aki gyerekként megtanult kiállni a saját pénze mellett, annak felnőttként sem okoz gondot egyetlen bértárgyalás sem.
A zsebpénztárgyalás során maradjunk meg szülőnek, de nincsen helye az elérzékenyülésnek. Mindig csak pont annyit szabad engedni, ami még további akcióra és érvelésre készteti a gyereket. A fejlődés a lényeg és nem az a pár ezer forint...
Mennyi legyen a zsebpénz?
A két diagrammból láthatjátok, hogy Angliában hogyan alakult az átlagos heti zsebpénz illetve az átlagos felnőtt heti jövedelem 1987-2015 között. Azt elmondhatjuk, hogy a válság a gyerekeknek is nagyon betett, és a tőzsdével ellentétben, azóta sem "tért magához" a zsebpénz mértéke. Az átlagos angol jövedelem heti 488 font, átlagos zsebpénz pedig 6,2 font ( 2315 forint). Tehát a jövedelem 1,27%-át kapják meg átlagosan a gyerekek Angliában. Ez alapján, ha egy magyar családnak összesen 300.000 forint a havi bevétele, akkor havi szinten 3810 forintot kellene kifizetni zsebpénznek. Az igazság az, hogy szerintem a zsebpénz mértékében is igazodni kell a gyerek életkorához. Egy 6 éves gyereknek 1000 forint is hatalmas kincs, hiszen 4 db kindertojást vehet magának. Egy 12 éves gyerek sírva fakadna 1000 forint zsebpénzen.
A zsebpénz és a munkáért járó "fizetést" igazítsuk a gyerek életkorához illetve a saját pénztárcánkhoz. Ne fizessük túl, és ne fizessünk túl keveset sem.
A tudatos pénzügyi nevelést többek között ott is el lehet rontani, ha túlfizetjük a gyereket, mert nekünk sok pénzünk van. Ha nem akarunk egy sokadgenerációs herét kinevelni, akkor bizony el kell fogadnunk, hogy a szülő pénze nem a gyerek pénze. A szülő küzdött meg érte. A gyereknek pedig nem szabad alanyi jogon odaadni, pláne nem szabad alanyi jogon zsebpénz jogcímen mások havi fizetését odaadni. Ezt hívják elkényesztetésnek. A gyerek persze örülni fog, mert mindent meg tud venni, de igazából soha nem tanulja meg értékelni a pénz értékét, sosem tanul meg célokat kitűzni és megvalósítani.
Szerintem családi jövedelemtől függetlenül minden gyereknek nagyjából hasonló mértékű zsebpénzt kellene odaadni (feltéve, ha teljesíti az elvárásokat és a feladatokat!!!!). Ez a mérték pedig mindig igazodjon a mindenkori átlagjövedelemhez.
Ezek természetesen iránymutató számok, viszont teljesen reálisak 2016-ra hangolva. El lehet térni pár ezer forinttal, de azért túlzásokba ne essünk. Egy 10 éves gyereknek ne fizessünk ki havi 25 ezer forintot zsebpénz jogcímen. A zsebpénz lényege a pénzügyi nevelés és nem a családi költségvetés gyerekhez való juttatása. Onnan tudod, hogy rosszul vesztettél a zsebpénz tárgyalás során, ha a különféle jogcímeken (munka, elvárás) kifizetett zsebpénz összegéből a gyerek azonnal megtudja venni a kedvenc legóját, az éppen meglátott ruhát vagy naponta gyorsétteremben tud kajálni a haverokkal. Tipikusan túlfizeted.
A zsebpénz a második legfontosabb eszköz a gyerekünk pénzügyi nevelésében. A legfontosabb eszköz továbbra is az, amit tőlünk lát. Te hogyan bánsz a pénzeddel?
►►►►
Ha segítséget szeretnél a pénzügyeidhez vagy kérdésed van, nekem is megírhatod:
✰✰ szarvas.norbert@iflgroup.hu vagy
✰✰ www.iflgroup.hu
� Ajándék ingyenes családi vagyontervező
Letölthető itt: Klikk
Itt találsz meg minket: