Időnként szóbakerül a politikai színtéren illetve szakmai berkekben a nemzeti alapbér koncepciója, aminek értelmében minden magyar felnőttkorú egy alapjövedelmet kapna minden hónapban az Államtól akkor is, ha nem fizet adót, ha nem dolgozik vagy éppen dolgozik. Tehát ez egy olyan társadalmi jótéti rendszer, amitől azt várná az értelmi szerzője, hogy az emberek életszínvonala megemelkedne, ami hosszú távon jót tenne az országnak. Tényleg jól hangzik, hogy holnaptól te is és a feleséged is kapna fixen 30-30 ezer forintot (például) az Államtól. Lenne 60 ezer forint plusz bevétel, de ettől tényleg jobban élnétek?
Sajnos az átlag embereket könnyen meg lehet vezetni a pénzügyekkel. Nagyjából annyira, mint amennyire engem egy autószerelő megtudna vezetni. Én se értek hozzá, ők sem értenek hozzá. A legnagyobb hiba amit el tud követni egy átlagos ember (legyen az a CSOK, megtakarítás, befektetés vagy állami támogatás), hogy mindent a jelenlegi állapottal számol és az alapján értékel!
Miről beszélek?
1. Példa a CSOK
A blogon rengeteg CSOK-al kapcsolatos cikket találsz, amik hasznosabbnál hasznosabb információkat adnak az olvasó számára (jó keresgélést). A kormányzati kommunikáció belekapaszkodott az imént említett "egyszerűségi tételbe" és gyakorlatilag a CSK-al járó kedvezményt a ma ismert állapotok alapján értékeli. A ma ismert anagi viszonyok pedig általában a tavaly vagy azelötti állapotokat tükrözik az általános köztudatban, mivel az átlagos emberek információi nem naprakészek. Ha ma megkérdezem Bélát, hogy szerinte mennyit ér egy budaörsi panel lakás (55nm), akkor azt mondja, hogy 12-14M forint. Holott ma már 16-18M forintért mennek ezek a lakások. Ezt hívjuk visszamaradt (aktuálisan elavult) köztudatnak.
Kapunk 10M forintot három gyerek után!
Ezt az átlagos ember a saját életére fordítja le és ez alapján értelmez. Kiszámolja, hogy a köztudat által ismert ingatlanárak alapján milyen lehetőségei vannak. Ez alapján egy CSOK 10M kompatibilis ingatlant 20 M forintért már meg tud venni bizonyos helyeken (tavalyi árak). Elkezd számolni és tervezni, hiszen ez a 10M forint sok esetben sok évnyi jövedelmét jelentené (mai és a múltbéli viszonyok között). Nem számol inflációval, árváltozással és életszínvonalváltozással. Pedig a legfrissebb adatok szerint ez a lakás ma 30M forintért vásárolható meg. így viszont az Államtól kapott 10M forint semmit nem jelent az egyén számára, hiszen 1 az egyben beépül az árba. Ráadásul vásárlás után a piac újraárazza a lakást, hiszen használt lakásként már nem igényelhető rá a CSOK 10M forint, tehát a jövőben mai viszonyok alapján 20M forintért lehetne értékesíteni.
2. Példa az alapjövedelem
Hajlamosak vagyunk józan paraszti ésszel gondolkodni. Mit jelent egy átlagos család számára havi 60 ezer forint? Lehet, hogy anyuka egy havi jövedelme? Nagyjál 20 ezer forinttal több, mint a 3 gyerek után járó családi támogatás? Pontosan az az összeg, amivel már elkezdhetnek tervezni és megtakarítani? Ez a 60 ezer forint szebb jövőt jelent?
A 60 ezer forint valóban szebb jövőt jelent a legtöbb család számára!!!!
De ha mindenki gazdag, akkor ki a szegény? Az alapjövedelem koncepció hibája, hogy mindenkinek járna. Amit mindenki kap, az pont nem ér semmit. Hogy miért? Mert a piac beleépíti az áraiba ezt a plusz jövedelmet, hiszen aból indul ki minden kereskedő, termelő és szolgáltató, hogy minden fizetőképes fogyasztónak a havi elkölthető jövedelme biztosan növekszik 30 ezer /fő forinttal. Áremelkedés következik be, ami teljesen eltünteti az Államtól kapott többletjövedelmet.
Tehát ebben az esetben hiába van több bevételetek, a gyarkolatban egy átlagos kereső család nem fog tudni többet megtakarítani vagy vásárolni, mert törvényszerűen emelkednek az árak.
Akkor tulajdonképpen az adófizetők pénzéből az Állam ezt a pénzt a kereskedelmi és szolgáltatói szektorokba pumpálja, akik a pénz egy részét visszafizetik adóba, másik részét nyereségként elteszik és a fennmaradó résszel pedig fejlesztik az üzletüket?
IGEN, pontosan ez történik ilyen esetben.
Nagyon veszélyesek az állami beavatkozások és direkt támogatások!
Politikailag nagyon jól kampányolható, ha minden embernek "adnak" valamit. Az emberek szeretnek kapni és nem foglalkoznak a következményekkel. Ma még mindig nem jutottunk el odáig, hogy az átlag ember megértse az állami pénzek folyamatát és azt, hogy az Állam az adófizetők pénzét (te pénzedet is) osztja el újra.
Életszínvonalat nem lehet növelni mesterséges beavatkozásokkal. Attól nem lesz jobb, hogy mindenki kap egy alapjövedelmet, de még attól sem lesz jobb a makrogazdasági mutatónk hosszú távon, ha az Állam elkezd CSOK pénzeket osztogatni. Azért nem, mert ezzel a fix jövedelemmel a piac is kalkulál és beépíti az áraiba. Ráadásul amikor az Állam pénzt akar osztogatni, akkor a rendelkezésre álló pénzéből kell megtennie, amit vagy adóembelésekkel vagy pedig megszorításokkal tud előirányozni. Egyik sem kellemes dolog.
Ráadásul az Állam mesterséges keresletgenerálása sem örök. Amint leáll a pénzpumpa, onnantól kezdve a piac eltorzul:
Maradnak a magas árak, de csökken a fizetőképes kereslet. Az átmeneti időszak pedig elviselhetetlen, amíg a kereslet és kíálat közelít egymáshoz árszínvonalban.
Az állami pénzekről mindig HOFI jut eszembe:
Tudsz úszni? Nem! És, ha megfizetem?
Ha kérdésed van, akkor írj emailt:
szarvas.norbert@iflgroup.hu
Ha segítségre van szükséged, akkor jelentkezz:
www.iflgroup.hu
Ha követnél minket Facebookon, akkor nyomj egy:
