Devizahitel ügy van és elfelejthetetlen. Sokszor az elmúlt években az volt az ember és a szakma érzése, hogy a kormány a lehető legtöbbet akarja kihozni a sztoriból, akár a hitelesek kárára. Röviden annyi történt az elmúlt években, hogy előbb a haverokat és a gazdagokat 180-as árfolyamon megmentették, szavazókat szereztek a bankok látszólagos elszámoltatásával, majd a lehető legmagasabb árfolyamon akarják megerőszakolni ezeket a hiteleket, amik a sorok között a bankszférának fog kedvezi és lényegében a veszteségből átfordulnak az évezred legnagyobb swap ügyletével, amihez az állam aszisztált. A kötelező forintosítás végett már mindenki jól megrágta a csontokat, de valamiért nem esik szó egy speciális konstrukcióban tengődő devizahiteles típusról, akinek hitelét nem lehet átlagosként kezelni. Mi a helyzet a kombinált devizahitelesekkel? Nekik megéri maradni az árfolyamgátban vagy ők szívnak a legjobban?
Már az árfolyamgátnál sem beszéltek róluk
A kombinált hiteltermék legfontosabb jellemzője, hogy a bank felé az adós csak a kamatot fizeti egy előre meghatározott időpontig (5-10-15 vagy 20 év). A tőkét a hitellel összekötött, de a hiteltől független megtakarítási termékben (Unit Linked) vagy LTP-ben gyűjti össze az adós. Az árfolyamgát bevezetésénél az volt az érzésem a banki ügyintézők és önjelölt szakértők gyakorlatát nézve, hogy a rendszer nem készült fel a szakmai különbségek kezelésére. Olyan volt a legtöbb ügyféltájékoztatás, mintha az annuitásos hitel ugyanolyan lenne, mint a kombinált hitel. Rengeteg kombihiteles embert ismertem, akik nem mertek a gyűjtőszámla miatt belépni a gátba. Én meg csak pislogtam, hogy nekik miért nem szólt a bank arról, hogy a gyűjtőszámlahitel a 180 feletti tőkerészt számolja, de mivel a tőkét nem fizetik a banknak, ezért a gyűjtőszámlán nem gyűlik tartozás? A kombihitelesek árfolyamgátba való belépésének gyakorlati jelentése az volt, hogy a tőkét (UL vagy LTP) továbbra is fizetik, de a bank felé fizetendő kamat 180 feletti részét egyáltalán nem kell megfizetni sem ma, sem 5 év múlva, mivel a Bank és Állam átvállalja ezt a terhet.
Ajánlott cikk:
Most sem róluk beszélnek
Pedig baromi sokan vannak és az esetükben teljesen más a leányzó fekvése, mint annuitásos társaiknál. Annuitásos hitelnél baromi egyszerű a képlet. Azzal kecsegtetik az embereket, hogy végre fix lesz a hitelük. A valóságban tényleg fix lesz, fix, hogy szar. Kénytelenek realizálni az árfolyamveszteséget. Például emberünk 6M forintot vett fel CHF-ben, ma tartozik 8 év hitelviszony után 7,5M forinttal. Nagyon ijesztő a helyzet, de korántsem végleges. Az emberünk ugyanis CHF-ben meghatározott értékkel tartozott végig a futamidő alatt és a mostani aktuális tőketartozása nem más, mint egy névérték, amit akkor kellene megfizetni, ha ma akarná a hitelt kiváltani. Az állam pedig erre kényszeríti rá az embereket, hogy magas árfolyamon váltsák ki a hiteleiket és ezzel minden esélyük elszáll arra, hogy kedvezőbb árfolyamnál a 7,5M forint helyett a névértéken számolt tartozás már lehetne 6,5-6-5,5-5M forint is. A makrogazdaságnak ez jót fog tenni, stabilizálja az országot, de az emberek szintjén felbecsülhetetlen károkat fog okozni ez az intézkedés.
A bankok az elmúlt években hadjáratot indítottak a kombinált konstrukciók ellen (is). Az ügyfeleket folyamatosan azzal az ígérettel csábítgatták, hogy a mainál kedvezőbb árfolyamon forintosítsanak és ezáltal fix lesz minden. A legtöbben 220-230 forintos árfolyamnál sem mentek ebbe a buliba bele, mivel sokan belátták azt, amiről az imént írtam. Ha nem volt jó az átváltás 220 forinton, akkor miért lenne jó 254 forinton? Fültanúja voltam, hogy több bankos azzal a hamis információval operált, miszerint a megtakarítás (UL) nagyon rosszul áll (magyarul ő látja bankos létére a zárt biztosítói rendszert- adatvédelmi törvény off) és váltani kell. A valóság ennél rémisztőbb! Egyrészt a bankosok nem láthatják az aktuális állásokat, így csak becsült értékekkel dobálóznak, rémisztgetnek. Egyik ügyfelemnek az AXA ügyintéző pontosan ezzel a sztorival próbálkozott be. Szerinte a megtakarításában csak 1,5M forint gyűlt össze, miközben a valós adott napi adatokat lekérve az állás 2,38M forint volt! Azért ez nem kis különbség!
Viszont nagyon fontos beszélni a kombinált hitelek legnagyobb hibájáról, veszélyéről is! A csatolt megtakarítási termékek a legtöbb esetben hibásak. A hiba leginkább két tényezőből eredhet.
Az egyik, hogy rossz, drága a termék és valójában az életben nem fogja visszahozni a befizetett tőkét sem (nem hogy hozamot generálni). Ez azért lesz baj, mert a kötelező betörlesztés után a tőketartozás több lesz, mint amivel kötéskor számoltak az ügyfelek és üzletkötők. A termékek gyengeségén, költségein felül a leggyakoribb hiba a számok bűvöletében a kamatos kamattal kalkulált netto 8-10%-os várható hozam. A valóságban egy megtakarításnál érdemes netto 4-5%-ról beszélni 10 éves időtávban. Pláne ha a bank előírta a kötelező eszközalapválasztást kötvény alapokba (ahol még a évi 5% netto sem tartható 10 évig). Nem mellesleg a leggyakoribb értelmezési hiba ezeknél a termékeknél, hogy nincsen hozamok, mégis hozamról beszél mindenki. Mivel befektetési alapokba helyezik a pénzt, ezért a nyereség/veszteség az adott napi árfolyamérték x megvásárolt eszközalap papírszám tevődik össze. A hozam egy névleges érték, amit folyamatos fizetés mellett az ügyfél nem realizál a kivétel előtti években.
A másik nagyon komoly hiba az alulbiztosÍtottság. Amikor a kombihiteleket az ügyfelek megkötötték, akkor a legtöbb esetben törekedtek a bank által elvárt minimum nagyságú havi befizetéssel elindítani a programot. Például egy 5M forintos hitel esetében a bank elvárt havi 14 forintos befizetést 10 éven keresztül kötelezően indexálva 4-5%-al. Az könnyen látható, hogy a valóságban havi 14 ezer forintból nem fog összegyűlni 5M forint 10 év alatt annak ellenére, hogy sokan így adták el ezt a lehetőséget. Összegyűlhet ebből a befizetésből egy jobb termékben jobb alapokkal operálva 2,2-2,7M forint, ami jelentős tőkeesést és havi törlesztő zuhanást fog jelenteni a 10. évben, de korántsem megoldást annak, aki arra számít, hogy a hitele kifizetődik. Sokan csalódni fognak.
+1 Mivel a unit linked termékek természete szerint az aktuális árfolyamokból szolgáltat információt, ezért félrevezető lehetett az elmúlt években a gazdasági válság által meggyötört befektetési alapok csökkent értéke alapján közölt pillanatnyi befektetési érték. Átlagban 4-5-6 éve futottak ezek a termékek, amiket 10-15 évre terveztek. Nem csoda, hogy még nem váltották meg a világot. De ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül baj lenne. Hiszen az alapok papírjait darabszámra megvette az ügyfél, és pontosan mint a devizahitel esetében, ha az árfolyam növekszik, akkor a megtakarítás értéke is nőni fog automatikusan.
Holnap már senki nem fog rájuk emlékezni
A labda most megint a kombihitelesek térfelén pattog. Gyorsan kell döntenüik és átlátniuk a helyzetet félinformációk alapján. Csak a legkevesebb esetben ismeri az adós a kombihitelének és a megtakarításának a valós természetét. A tudást gyakran városi legendák és pillanatnyi gazdasági kisokosok helyettesítik. De nézzük meg, hogy nekik tényleg megéri e átváltani a hitelt.
A példában egy átlagos devizahitelesnek nevezett adós hitelét vettem alapul, ami svájci frank alapú,eredetileg 5M forintott vett fel 7 éve (31.847 CHF, 157CHF árfolyamon) és az elszámolás után 6,5M forintos tartozású hitel, az árfolyamrögzítésbe való belépés ideje 2013 eleje. 12 és fél év van hátra a hitelből, árfolyamgátas törlesztő pedig 55 ezer forint.
Gyorsan leszögezném, hogy a hitel természetéből eredően a kombihiteles árfolyamgátas ügyfél többet fizetett a havi törlesztőbe, mint az annuitásos (de kölcsön összegben, futamidőben megegyező) kollega, Ennek oka, hogy az annuitásos ügyfél a bank felé kamatot is és tőkét is fizet, míg a kombis csak kamatot! Az árfolyamgát pedig csak a bank felé fizetendő tételt veszi figyelembe! Viszont az annuitásosnak a gyűjtőszámlán növekszik plusz tartozás, a kombisnak pedig nem.
Ha ezt a hitelt akarjuk forintosítással megerőszakolni, akkor annyit érünk el, hogy realizáljuk a 1,5M forintos veszteséget az eredeti hitelösszeghez képest. Mivel ez egy 10 éves kombinált hitel, ezért nem kell figyelembe vennünk az elmúlt hét vében befizetett törlesztést a banknak, mivel az csak kamat volt. A CHF tartozás most is 31.847 CHF- banki elszámolás= kb 25.320 CHF. A tőkét hangsúlyozom, hogy CHF árfolyamfüggetlenül egy LTP/UL-ben gyűjti az adós. A hitel 10. évében az eredeti felállás szerint 5M forint tartozásnak kellett volna lenni. Ezzel szemben a forintosítással közel 1,5M forinttal több lesz a tőketartozás, amit nem lenne kötelező elszenvedni, ha átváltás helyett az ügyfél marad az árfolyamrögzítésben és megnézi milyen lesz a CHF árfolyam az árfolyamgát letelte után. Persze ez komoly rizikó, hiszen lehet kevesebb, de lehet több is. Ezt kell leginkább eldöntenie az ügyfélnek, nem pedig havi pár ezer forinton tökölődni.
Ha a kombihiteles marad az árfolyamgátban és kivárásra játszik, akkor tulajdonképpen azt a verziót választja, miszerint az elkövetkezendő 4 évben (példa szerint, mert 213-ban lépett be) 180 forintos árfolyamon törleszti a hitelét és a megtakarítását. Semmilyen retorzióra nem számíthat, hiszen a törvény ezt a lehetőséget megengedi. 4 év után pedig egyértelműen az aktuális CHF árfolyam lesz a megállapított törlesztőrészletnek. Azt sem szabad elfelejteni, hogy törvény szerint az árfolyamgát lejártakori törlesztőrészlet nem lehet magasabb, mint az árfolyamgátba való belépés előtti törlesztő+10%.Ebben a példában az is tényező, hogy a megtakarítás 7 éve ketyeg, vagyis 3 év múlva (az árfolyamgát 4. évében) kötelező betörlesztésre fog sor kerülni. A CHF tőketartozás így a betörlesztés mértékétől és árfolyamtól függően (magyarul mekkora megtakarítást vállalt az ügyfél) meg fog csappani. A lecsökkent aktuális tőketartozást adott CHF árfolyamon átszámítva tudják forint alapon névlegesíteni.
Tegyük fel, hogy 2017-ben az árfolyam 256, mint a forintosításkor. A megtakarításba havi 20e forintot fizetett az ügyfél 10 éven át. Összegyűlt benne 3M forint. 6,5M-3M= 3,5M forint tőketartozása van az ügyfélnek CHF-ben. Ha ma lép ki az árfolyamgátból és forintosít, akkor 3 év múlva nagyjából 6M forinttal fog tartozni, mivel a hitelét átalakítják annuitásos hitellé (tőkét is fog fizetni), viszont a megtakarítását csak visszavásárlási értéken tudja bontani komoly veszteségekkel. Átlagosan a 7. évben a VV érték 60% körül alakul. Tehát az összegyűjtött pénz 60%-ához tud hozzáférni az ügyfél. Mivel a legtöbben nem tudnánk vállalni a plusz kiadást, ezért bontani fogják a megtakarítást és az összegyűlt 1,8-2,2M forintból ki tud venni maximum 1-1,3M forintot. Itt máris realizált további 1M forinto veszteséget, amiről soha senki nem beszél. Pontosan emiatt hangsúlyozom, hogy a kombinált hitelt máshogyan kell megközelíteni, mint a többi hitelt.
Hogy lesz a jó döntés? Nem lehet tudni, bár megpróbálnék egy értelmes szakembert találni és vele átszámoltatnám a kombihitelemet és a várható hatásait forintosítás és árfolyamgátba való maradás esetén is minden költségvonzatával és veszteségével együtt.
Tetszik a performance? Ez Like:
