Nekem a Mikulás és a Jézuska a karácsonyi időszak kezdetét és végét kötötte össze mindig is. Az év legnagyobb ünnepe, amit az évek múlásával egyre érzelemteljesebben tudok megélni. Annak ellenére hiszek ennek az ünnepnek a rendkívüliségében, hogy az ünnepeket általában zsigerből utasítom el. Szerint mi magyarok túl sok ünnepnapot veszünk ki az évben. Mindig ünnepelünk valamit, vagy megemlékezünk valamire. De a karácsony az egy teljesen más szentély. Ez a szeretet ünnepe, amit a kapitalizmus tökéletesített. Elérték, hogy a Mikulás egy kapitalista buzi legyen, akinek az égisze alatt minden szart többszörösn áron lehet rásózni a szerencsétlen, ámbár nagyzoló szülőkre, rokonokra.
A világ már régóta bajban van. A probléma onnantól datálódik, amikortól a felnőtteknek ciki lett hinni a csodákban, gyerekessé vált reménykedni a rendkívüliben. A gyerekek a legbátrabb és legőszintébb lények, akiket csodálattal figyelek. Ők azok, akik gyermeki bájuknál és naivitásuknál fogja tudnak hinni és reménykedni a jóságban. A szülők az évek folyamán ezt is, mint sok más mindent elrontottak. Egyfajta farokméregetési versenybe csapott át a történet, ahol az ajándékok végeláthatatlan és kiszámítható nagysága, értéke egyfajta társadalmi szimbólummá vált. Ki tud többet adni karácsonykor a gyerekének? Ki az, aki minden szart hajlandó többszörös áron megvenni szeretete tárgyának?
Elveszett a karácsony szelleme a modern magyar társadalomban? Hát ne csodálkozz! A legtöbb szülő sokszor akaratlanul is mindent elkövet, hogy a gyerekének a hasi pacsiját kivívja. Ezt pedig csak akkor tudja elérni, ha módszeresen lerombolja a Mikulás mítoszt, és helyébe lépve a fő ajándékozó szerepét akarja a gyerek életében minél hamarabb betölteni. Szinte könyörög sok önbizalomhiányos szülő, hogy a gyerek ne a Mikinek írjon levelet, hanem őt kezdje el gyúrni a "ez is kell meg ez is" szokásos drámával. A szülő pedig egyfajta hős szerepében tetszelegve megvalósíthatja a gyerek vélelmezett vágyait. De tényleg erre vágyik a gyerek?
Baromi nehéz kérdés, hiszen a modernkori ajándékfegyverkezési lázban komplett sztorik váltak jelentéktelenné. Ma hány nebuló ismeri a karácsony illetve a Mikulás igazi történetét? Tulajdonképpen szerintük miről szól ez az ünnepcsokor? Az erőn felóli ajándékozásról? Ez az év legnagyobb lehetősége bevasalni a drágább cuccokat? Tényleg minden a pénzről szól? Valóban akkor lesz értékes a gyerek, ha pontosan tudja, hogy a szülei mennyire gazdagok? És hol van a szeretet ünnepe? A fegyelmezett karácsonyi shopping napokkal feltöltött karácsonyi ünnepek melyik részében marad idő és türelem elfeledni a sérelmeket és megbocsájtani a szeretteinknek? Vagy egyszerűen mikor tudunk az egész évi hajtásból kiszakadva őszintén leülni a családdal, sőt! várni a családi találkozót? Sajnos már régóta nem tanítja meg senki senkinek ezt a bulit. Mindenki csak az anyagi javakat keresi (nyílván nem mindenki, de nagyon sokan). Az önzetlenebbek illetve a feltünési viszketekségben szenvedők a legveszélyesebbek ilyenkor a családi kasszára, akik saját túlköltekezésük önigazolásaként élik meg az ünnepeket.
A karácsonyi láz pedig évről évre eltolódik! Már számolom a napokat, amikor a plázák júliusban kezdik el az ilyenkor kötelezőnek vélt agymosást és mindenfajta geci trükkel kényszerítenek minket a költekezésre. Az ünnepi "erekciónk" is innen ered! A nyugalmat, az elégedettséget, a békét már régóta nem a családi körben való jelenlét jelenti, hanem az "ikeázás" során elcsípett tuti cuccok mennyisége. Hétvégén elmentünk párommal az Ikea-ba és kúrvára be voltam szarva. Előtte az Auchanba mentünk be, ami (valljuk be) fényévekre le van maradva értékesítési Jedi trükkökben az Ikeától.De már az Auchan is kihozta belőlünk az állatot. November közepe volt, de már elindult a christmas day program bennünk. Ilyen előzmények után reszkettem átcuccolni az Ikea-ba, ahol valószínűleg a józan eszemet is képesek lesznek elvenni a tudatosan elhelyezett karácsonyi színeikkel, illataikkal, termékeikkel illetve a háttérben alig hallható karácsonyi best of zenével. Hát bazdmeg, lemészároltak! Olyan debil vigyorral az arcomon ütögettem hálásan a kasszánál a pin kódom, miközben dúdoltam az "i wish you a merry christmas" rock változatát. Hát a pofám leszakad utólag magamtól!
Kötelező karácsonykor minden megspórolt pénzed elkölteni? Ha nem, akkor miért látom sok embernél azt a helyzetet, ahogyan az egész évben nagy nehezen összespórolt pénzét nem tovább gyűjtögetni, hanem mániákusan próbál megszabadulni tőle még 24.-e előtt? Mintha tárgyév 12.24 lenne a határidő, aminek leteltével a pénz értéktelenné válik. Kész agyrém ez az egész sztori! Évről évre figyelem az agyonfeszült szülőket, akik minden szarral türelmesen tudnak foglalkozni (képesek 1 órán át a kávéfőző placcon mikroszkóppal végigmérni a tökéletes ajándékot), de a gyerekükkel 20 másodperc után üvöltöznek, miközben állítólag a karácsony pont a gyermek miatt lenne fontos. A gyerekek mögé bújnak, miközben (ha őszinte akarok lenni) sok szülő pont szarja telibe a gyerek lelkét a karácsony előtti shopping napokon. Ingerültek, feszesek, és bizsereg a pénztárca is. Mire eljutnak a szentestéig, addigra a gyerek kész idegroncs lett lelkileg, amire enyhe gyógyírt tud szolgáltatni a töménytelen ajándék. Azt hiszi a kis lelkével, hogy ennek így kell történnie. De kérdezem én! Mennyivel ér többet ez a történet, mint mondjuk harmadad annyi ajándék, amit meg fog becsülni a gyerek, megmaradt családi kassza, nyugalmas környezet megteremtése és a családnak való tökéletes alárendelődés az ünnepek alatt? Mi lenne, ha az ünnep legnagyobb hányadát nem a kötelező készülődés, hanem az egymás szánt minőségi idő tenné ki?
Mivel gazdasági oldal vagyok, ezért gyorsan pofádba szórom az előnyeit is ennek a bulinak! Baromira hálás a makrogazdaság azért, hogy te féktelenül költekezel és feléled minden megtakarításod értelmetlen, értéktelen (és nem értékálló) szarságokra. A kereskedelmi bevételek jelentős része generálódik ilyenkor, hiszen az emberundortól felcsigázott potenciális balek még akkor is vásárol, ha éppen nézelődik. Vásárol, mivel meg akarja magát jutalmazni azért, hogy kibírja a mamatankerokkal közlekedő vagy éppen 8 gyerekkel a hátán csüngő egyének bunkóságait. A jutalom pedig nem fog elmaradni. Ilyenkor tuti megveszed sokkal drágábban is a sztoridat, csak végre legyen valami. de ne aggódj, mivel a pénzed nem vész el, csak átalakul. Te kapsz valamit, amit pár hónap múlva elfelejthetsz a sarokba, míg a kereskedő majd jól befekteti helyetted a dellát! Kapitalizmus power!
Számomra a karácsonyi időszakot az első hó leesése mellett (amiből mostanában nagy a hiány) a Coca Cola remek marketingesei által összedobott reklám zenéjének pillanata hozza el! Hadd nyissam meg nektek az idei karácsonyt!
Tetszik a performance? Ez Like:
