Orbán Viktor miniszterelnök Székesfehérváron, a Jüllich Glas Holding Zrt. 30 éves jubileumi ünnepségén és központi irodaházának avatóján beharangozta azt a gazdaságfejlesztési programot, amilyenre hasonló szerinte nem történt még az országban. 5 millió új munkahely jöhet létre, ha hiszünk benne és kőkeményen dolgozunk érte. Nagy szavak egy nagy embertől, de mégis mennyi a realitás ebben? Egyáltalán szüksége van az országnak 5 millió új munkahelyre, amikor 10 millióan alig vagyunk?
Bizonyossággal állítható, Magyarország jövőjének szüksége van egy rendszer szintű átszervezésre, mentalitásbeli finomhangolásra. Szociális hálóból kellene egy termelés alapú országot építeni, ahol nem a segély, hanem a munka az alapjog. Persze nem lehet arról beszélni, hogy egy szociálisabb jellegű társadalomszervezésben kevésbé hangsúlyos a munkahely, hiszen az. Itt inkább a félig teli vagy a félig üres szindrómáról van szó, nézőpont váltásról, ami nem feltétlenül jelenti a jelenlegi országszerveződés elemeinek tartalmi változását (maximum súlyozott átrendeződését).
Mint ahogyan (főként választások előtt) minden politikus, úgy Orbán Viktor is szeret hangzatos és könnyen megérthető kijelentéseket tenni, amiknek tartalmi megvalósulása a legtöbb esetben inkább vágy, mint valóság. 5 millió munkahelyet teremteni néhány év alatt olyan szimpatikus vízió, mint Marika néni kijelentése, aki már fejben megnyerte-elköltötte az ötös lottó milliárdjait. Azért ott még nem tartunk. Mindenesetre szimpatikus.
Nyílván 10 millió embernek (amiből jelentős hányad munkaképtelen) nincsen szüksége további 5 millió új munkahelyre a jelenleg érvényben levő társadalmi modellben. Ezért gondolom, hogy hosszú távon fejben is váltani kell, amihez egy gazdaságfejlesztő program gondolatébresztő eszközt, mint sem megoldást kell jelentsen. Szerintem a legtöbb ember számára egyértelmű, hogy egy átlagos keresetből nem lehet megélni, kettőből pedig döcögve. Akkor mi a teendő? Állami oldalról támogatások fokozása, vállalkozói kedv ösztönzése, minőségi munkaerő kioktatása,munkáltatói oldalról a minőségi munkaerő megbecsülése. Viszont a munkavállalók is tehetnek egy nagyon lényeges dolgot, amivel megkönnyíthetik saját életüket is.
Németországban példának okáért közel 20 millió!!! ember döntött úgy, hogy nem elégszik meg jövedelmével, ezért mellékállást vállal. Létező és működő modell egyes gazdaságokban, amikor a munkavállaló az általa elvárt és megálmodott céljai végett minden tőle telhetőt megtesz, plusz munkát vállal. Egyre kevésbé potens a modern gazdaságokban a hagyományos munkaviszonyokról, 8 órákról beszélni. A fejlődés sok helyen áttért a teljesítmény alapú munkaidő független termelésre (nyílván sok szakmában igen, sok szakmában pedig kivitelezhetetlen). Az időmennyiséget felválltja a minőség alapú szemléletmód.
Ahhoz viszont, hogy a társadalom jelentős része mellékállásban tudjon gondolkodni, a megfelelő feltételeket kell megteremteni. Itt jön képbe az 5 millió új munkahely program. Ez egy szükséges jó vízió, ugyanis Magyarország jelenlegi lakosságának körülbelül 10-15 millió munkahelyre lenne szüksége ahhoz, hogy életszínvonalban fel tudjon zárkózni a modern gazdaságokhoz.
Erre a szemléletmódra nálunk is vannak már példák. Gondoljunk csak az átlagos BKV-Volánbusz sofőrre, aki saját munkájában megkeresi a havi átlag 140 ezer forintot. Általában legalább havi 10-12 napja marad a kőkemény 12 órázás mellett, amit a legtöbben arra használnak fel, hogy mellékállásban tovább sofőrködjenek további 50-60-80 ezer forintért. Így a két munkából nem ritkaság, hogy összepakolják a magyar átlagbér kétszeresét. Papíron ugye milyen jól hangzik? Gyakorlatban viszont ezek az emberek a belüket kidolgozzák ezért a jövedelemért, hogy egyáltalán a vízfelszín felett maradjanak.
Félreértések elkerülése végett a plusz munka szinkronizálása Orbán munkaalapú társadalmába nem jelentheti a bérszínvonal európaihoz igazításának elmaradását. Elképesztően alul vagyunk fizetve a nyugati társadalmakhoz képest, míg árakban egyre inkább közelítünk. Reményeim szerint ezt nem követelőző módszerekkel próbálják a jövőben elérni, hanem valóban vállalkozás ösztönző és támogató programokkal. A normális vállalkozás ugyanis szívesen megadná a dupla bért is minőségi munkavállalójának, ha képes lenne azt a többletet kitermelni. A plusz jövedelem megszerzéséhez az átlagos vállalkozónak növekvő keresletre és magasabb jövedelmű rétegre van szüksége.
Persze Orbán beszélt már 1 millió munkahelyről is. Látszólag emelte a tétet, miközben az előző saját elvárását sem sikerült teljesíteni. Kíváncsian figyeljük mi lesz ebből az ígéretből, aminek minimális szintű teljesítése is létszükséglet. Az Orbán kormány gazdasági politikájának egyik prioritását élvező pontja a külföldi mamutvállalatok hazánkba csábítása, ami kétségkívül munkahelyteremtő, lokalizált strukturális fejlődéssel járó tevékenység. Ugye egyik oldalt Orbán arról beszél, hogy a kkv szektort akarja erősíteni, másik oldalt gyakorlatban eddig leginkább a mamutoknak kedvezett. Nem akarok döntnök lenni, de azért kukkantsunk egy pillanatra a sorok mögé:
A magyar gazdaság összjövedelmének 80%-át a multik termelik, miközben a magyar gazdaság munkavállalóinak a 80%-át a kkv szektor alkalmazza. Ha ehhez hozzárakjuk a multiknak kiosztott mindenkori adóengedményeket (és egyéb mézesmadzagokat), akkor bizony teljesen érthetőek azok a hangok, akik a kkv szektor feltétlen megerősítését sürgetik anyagilag. Csak remélni tudjuk, hogy most már valóban bekövetkezik a gazdaságban ez a fordulat. Máskülönben valóban a multik gyarmatává vállunk köszönhetően egy rossz gazdaságfejlesztési politikának.
Tetszik a performance? Ez Like:
