Az új Ptk. megalkotásával sok minden megváltozott Magyarországon. Hatását hosszú távon jelenleg még elég nehézkes, kicsit scifi lenne megítélni. Viszont hátrányait már az első percben érezni lehetett, amikor a pénzügyben gyakorlatilag minden (több százezer) előre elkészített nyomtatványt meg kellett semmisíteni, helyébe újakat legyártatni szinte azonos lényegi tartalommal. Ez szerintem fájt a zöldeknek, amikor a törvényhozás nem adott egy x hónapos átállási időt, amikor még mennek a régi nyomtatványok, de már az újakat gyártják le. Aztán a jogászok észrevették a rést a pajzson, amikor egy olyan ambivalens szabály fedte fel magát, ami sok-sok munkavállalónak, cégnek az életét, létezését képes lehet megfelelő helyesbítés nélkül végleg tönkre tenni, megváltoztatni.
Sosem hittem azokban a rendszerekben, amikor az állam piaci szereplőnek álcázza magát, miközben visszaélve törvényalkotói képességével gyakorlatilag meghatározza a piac és szereplőinek mindennapos működését egy szabad piacgazdaságban. Az új Ptk. szerint az új normalitás, amikor a vállalkozó, vállalkozás nem dönthet szabadon a saját maga által felhalmozott tőkéjéről. Az új törvény (egyelőre) kimondja, amelyik vállalkozásnak az eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, tagjainak nem teljesíthet egyéb kifizetést.
Ebből következik egyenesen arányosan az a kitétel, miszerint a cég részesedéssel rendelkező (esetleg megajándékozott) munkavállaló (legyen az takarító vagy éppen ügyvezető) nem kaphatja meg a munkatörvénykönyvben meghatározott jogos munkabérét, amíg a cég nem dönt úgy, hogy fizet osztalékot. Na most légy okos Domokos!
Mintha egy csapat agyatlan és dilettáns rinocérosz kezébe adták volna az új Ptk. megalkotását. Ez egy akkora "szarvas hiba", amit képtelenség megmagyarázni ész érvekkel. Merül fel a kérdés, hogy az állam miért tartja jogosnak beleütni az orrát a cég magányügyeibe. Egy vállalkozás sosem úgy működik, mint egy háztartás. A vállalkozásnak figyelembe kell vennie a jövőt, eredménytartalékot kell felhalmoznia, hosszú távú befektetésekben is kell gondolkodnia a mindennapos teendők mellett. Ebből logikusan következnek azok az évek, amikor úgy dönt a gyűlés, hogy most bizony nem lesz osztalék kifizetés annak érdekében, hogy a folyamatos működést és fenntartható növekedést (esetleg túlélést) biztosítani tudják.
De ettől függetlenül a cégben elvégzett munkáért bármilyen szinten jár a havi bér! Azért érthetetlen ez az egész kavarodás, feloldhatatlan törvénykezési ellentét, mivel a NAV elvárása is pontosan az, hogy mindenkit hivatalosan és bejelentetten fizessenek ki a munkájáért, amiből lehet majd adót is vonni. Teljesen más kávéház a munkabér és az osztalék, amit most mégis összevonnak.
Persze biztosan sokan fogtok most magatokban (vagy kommentekben) anyázni, hogy a köcsög cégvezetők megérdemlik, akiknek eszükbe jutott saját magukat a cégbe bejelenteni és adót fizetve legális bért felvenni, miközben tulajdonrészt birtokolnak. Micsoda képtelenség ez! De egyre több "családi" vállalkozásban divat lett az üzletrész osztogatása a "Mari néniknek", hogy ezzel is motiválják a lojalitásra és a teljesítményre. Ezek a "Mari nénik" nem rendelkeznek szavazattal, csak névleg van valamijük, ami pont megakadályozza törvényileg, hogy a havi bérüket megkaphassák!
Ezt az egyértelmű jogalkotói hibát a lehető leggyorsabb módon kell orvosolni, minden más esetben a magyar gazdaság további sérüléseket fog elszenvedni ezáltal.
Kicsit olyan, mintha mostanában a jogalkotás a fekete gazdaságot akarná helyzetbe hozni (pl.: készpénz forgalom erőltetése) sorozatos érthetetlen döntéseivel. Egy ilyen hiba arra ösztönözheti a KKV szektor tulajdonosait, hogy a továbbiakban alternatív megoldásokat keressenek saját cégükből való jövedelemhez jutáshoz az elvégzett munkájuk után járó adózott munkabérek helyett (hiszen ez jelen pillanatban a legtöbb cégnél törvénytelen kifizetésnek minősülne). Tetszik érteni?
