Figyelve több női ismerősöm ténykedését az életben ébresztette fel bennem a vágyat, hogy megírjam ezt a cikket, ami valójában nem a mainstream nyomvonalán fog elhelyezkedni, valójában felháborító lesz sokaknak és szembe megy mindazzal, ami a mai lány és fiatal nők életről alkotott vágyálma, tévképzete.
Ebben az országban mindenki modell? Tulajdonképpen nem, mert vannak olyanok is, akik modellek szeretnének lenni és olyanok is, aki soha nem lehetnek modellek. Magyarország a 3 millió modell és szépségkirálynő országa. 2014-ben ha megkérdezed az oviban, általánosban a lányokat, hogy mik lesznek, ha nagyok lesznek, akkor a válasz alig meglepő: Modell és Celeb,.
Ma már valójában boldog, boldogtalan lehet modell a hierarchia megkülönböztetett szintjein. Nem tagadom, hogy a modell szakma csúcsán még most is a valóban tökéletes testű nők helyezkednek el, de általában a modellekkel szemben támasztott elvárás az eltorzult társadalmi ízlés kivetülése kell, hogy legyen. A tökéletesség már nem is annyira trendi, mivel a valóságban mindenki egy kicsit tökéletlen. Ez pedig pont kapóra jön minden lánynak, hogy megvalósíthassa új életcélját.
Esküszöm, forognak a sírjukban a feminizmus megálmodói, élharcosai, akik azért küzdöttek, hogy a női nem egyenjogúvá váljon a férfiakkal, hogy a női nem képviselői is harcolhassanak az álmaikért, hogy a női nem tagjai is lehessenek ügyvédek, orvosok, pénzügyi szakemberek és minden, amit csak akarnak. Gondolom, mondanom sem kell, hogy a harc nem azért folyt, hogy az utódok legnagyobb életcélja a magamutogatás legyen és abban teljesedjen ki a fél társadalom, hogy jól néz ki.
Pedig a szomorú helyzet az, hogy a lányok egyre jelentősebb csoportja az internet terjedésével felfedezte magának megint a könnyű élet lehetőségét. Sokaknak annyi az életcélja, hogy jól nézzen ki, hiszen ebből meg fog tudni élni. Ebben a műfajban garantáltan nem fogja csalódás érni az embert, hiszen mindig találni fog egy olyan pasit, akinek tetszeni fog a női bája (és a doktor úr beavatkozása).
A modellkedés pedig egyre inkább összeforr a felsőoktatással: a legtöbb felsőoktatásban tanuló lány önéletrajzában felfedezhető a modell/hosztesz szavacska: valójába a könnyű kereseti lehetőség mintapéldájaként mutatják be a lányok(nak) ezeket a munkákat, hiszen semmi mást nem kell csinálni, csak mosolyogni és jól kinézni. Máris dől a lé!
Mire a felsőoktatásban tanuló lányok modellebbik fele lediplomázik, addigra szakmai tapasztalatként általában 3-4 év modellkedést és mosolygást tud felmutatni, függetlenül attól, hogy az alanyunk közgazdász lett, mérnök vagy bármi más. A társadalmat érintő probléma ott kezdődik, hogy a tudásalapú gazdaság helyett kapunk egy nagy nullát, amennyiben elfogadjuk, hogy ezekből a diplomás nőkből lesz a jövőben komoly pozíciókat betöltő dolgozó. Tulajdonképpen a hivatástudat legapróbb jelét sem nagyon látom az ilyen embereknél, akik nem a szakmai lehetőségeket keresik a tanulmányaik során, hanem a könnyű pénz lehetőségét. Így pedig nem szabad meglepődni azon, hogy amikor kilépnek a felsőoktatásból friss diplomásként, semmi másra nem alkalmasak csak a mosolygásra. Ezért pedig kár diplomát szerezni. De mégis ez a trendi. Diploma és modellkedés.
Semmi bajom nincsen a szép nőkkel, félreértés ne essék. De azért túlzásnak tartom ezt a fajta társadalmi torzulást, amiben mi élünk. Túlzás azt látni Facebookon, hogy a "modellek" óránként lövik fel csücsörített képeiket, hetente kapjuk a "mekkora modell vagyok" dózist, és ezek mellett még azt is be kell látnunk, hogy a "szép" nőknek még csak küzdenie sem kell sokszor a munkáért, hiszen ha például elhelyezkedik egy tanácsadó vállalatnál, ahol az első hetek nagyon kemények, bele kellene jönni a munkába és több negatív élmény éri az embert, akkor a hölgy már nem küzd, hanem fogja magát feladja, és visszamegy modellnek, mert az olyan menő, jól fizető és cuki.
De lehet ez a munkapélda gyakorlatilag bármi a mai világban. Nem nagyon ismerek olyan pozíciót, munkahelyet, ahol az elején normális esetben nem kell megküzdeni a dolgokért, nem jönnek kudarcélmények. Viszont ezeket a kudarcokat meg kell tanulni megfelelően kezelni és kitartónak lenni. Ha viszont mindig ott van a legtöbb nőnél B verzióként a modellkedés, akkor a küzdeni tudás mértéke egyre inkább sérül, ami hosszú távon az élet minden területére is hatással lesz.
Miért jó modellkedni? Mitől komoly munka? Mitől jelent perspektívát az életre?
Akikkel beszéltem hosztesz csajok, azok mind elégedettek voltak helyzetükkel és rendkívül jó kereseti lehetőségnek vélték munkájukat. Arra a kérdésre, hogy mi lesz később, sosem kaptam egyértelmű választ. A legtöbben nem gondolnak bele abba, hogy a főiskola-modellkedés kombóval az életük stagnál, hiszen nem fognak előrébb jutni. A modellkedés tipikusan fiataloknak szánt szakma, amiből kiöregedik mindenki nagyon hamar, és helyüket a fiatalabbak veszik át. Így általában maximum 28-32 éves korig jelenthet a hoszteszkedés anyagi forrást, utána pedig marad a nagy semmi. Komoly munkatapasztalat hiányában a jó munka perspektívája egy távoli foszlánnyá válik. Ugyanis továbbra sem tartom szakmai tapasztalatnak azt, ahol az a munka, hogy szép legyen.
(A cikk nem minden nőre érvényes. Sokan vannak, akik pont az ellenkező utat járják be az életben, és építkeznek, nem árulják magukat. Ők is gyönyörűek, csak más elvek mentén élik életüket.)
