Hallottál valaha a neuromarketingről? Nem? Miért nem vagyok meglepődve? Tudniillik a neuromarketing a 21. század új vívmánya (azzal a megkötéssel, hogy már 1970-ben elkezdték megalapozni vizsgálatokkal ezt a tudományt). Célja nem más, mint az orvoslásban használt MRI segítségével megvizsgálni az emberi agyat, és felkutatni annak a lehetőségét a marketingesek számára, milyen eszközökkel lehet stimulálni azaz megnyomni a „magical button”-t, vagyis a vásárlógombot az emberben.
Az 1970-es években megpróbálták feltárni tudományos alapjait annak, hogy a fogyasztó mi alapján választ a Coca-Cola és a Pepsi Cola között. A kísérletben az első csoporttal vakpróbát végeztettek, és a Pepsi Colát találták a finomabbnak. Amikor megmondták előre, hogy melyik a Coca-Cola, akkor közülük sokkal többen választották a Coca-Colát. 2004-ben Read Montaque houstoni neurobiológus funkcionális MRI-vizsgálatokkal bizonyította feltevéseit. Megállapította, hogy a vakteszt során (Pepsi győzött)ötször erősebb aktivitás volt megfigyelhető az agyi jutalmazási rendszer egyik tagjában, a putamenben. Amikor pedig az alanyok előre tudták, hogy melyik a Coca-Cola, akkor az agy másik területe, az úgynevezett mediális prefontális kéreg is aktívnak mutatkozott a putamen mellett, megváltoztatva az ízlelőbimbóik választását.
„A neuromarketing annak a gyakorlati alkalmazása, hogyan lehet a technológiákat használva a megfelelő hatást kiváltani az agyban.”
Az agyat valójában meghackelik? (Hack a Brain)
A választ az a néhány tucat szakértő tudja igazán, akik ezzel foglalkoznak egész Európában! Az biztos, hogy a döntést nem lehet a fogyasztóra kényszeríteni, hiszen a vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy a vágyak már az agyban vannak, maximum felerősíteni, enyhén torzítani tudják azt – állítja Christian Scheier neuropszichológus.
Az azonban bizonyos, hogy a neuromarketing tágabb értelmezésében szoros kapcsolatban áll a neuroökonómiával, amelynek célja az agykutatás eredményeinek felhasználása a közgazdaságtanban. A közgazdaságtani modellek ugyanis nem vesznek figyelembe bizonyos emberi jellemvonásokat, mint például hogy milyen irányított és automatikus folyamatok befolyásolják a döntéseket a különböző szituációkban.
A. K. Pradepp, a NeuroFocus alapítója: „Képesek vagyunk beindítani a figyelem-, az érzelem- és a memóriaközpontokat.”
A fogyasztókat milliónyi inger éri nap mint nap. Mindenhol reklámokkal szembesülnek, legyen az egy hirdetőtábla felülete, a buszon mellettük álló ember márkás öltözete (live branding), egy tv-reklám vagy éppen egy újságban okosan elhelyezett üzenet. A mai kiélezett piaci versenyben egyértelműen az fog győzni, aki nem vaktában hirdet és üzenget a fogyasztóknak, hanem – tudományos alapokra emelve marketingjét – képes célirányosan úgy lépni, hogy az a megfelelő aktivitást váltsa ki az agykéregben.
„A jó marketing 3 fő lépése: szerezd meg a figyelmét, hogy a kognitív funkciókon felül csak rád figyeljen; vésd bele az agyába, hogy mindig az járjon a fejében; programozd át az érzelmi receptorait, hogy a legjobb érzése az legyen, amikor rád gondol.” (Szarvas Norbert)
Tulajdonképpen a legnagyobb cégek már rég elkezdték ezt, gondoljunk csak a Coca-Cola vs. Pepsi vagy a Mac–PC háborújára a YouTube-on.
A gyakorlatban, hogyan lehet a legsikeresebb a neuromarketing? Nem véletlen az internet 2.0 térnyerése, nem véletlen az infógrafikák megjelenése. Az ember a legkevésbé akarja száraz szövegben megkapni az információt, hiszen nagyon nehezen tudja feldolgozni az agya, és a hasznos információnak csak 10-20%-a marad meg. Azonban ha a szöveget minimalizálják, és mellé érdekes képi világot raknak, akkor az emberi agy már több szempont alapján képes feldolgozni az információt, és vizualitásunk révén jó az esély arra, hogy az információnak jelentősebb százaléka marad meg hosszú távon. Ráadásul szórakoztatóbb egy képet, videót nézni, mint a betűket.
Természetesen ez a képi együttható azért fontos, mert a legtöbb cég esetében nincs lehetőség arra, hogy mindenkivel megkóstoltassa termékeit, kipróbáltassa a szolgáltatását.
Tehát marad a marketing, a tömeggyártás.
források: origo, Roger Doyle, Read Montague, video-commerse
►►►►
Gyerekmegtakarításról szeretnél többet megtudni? Klikk
✰ ingyenesen letölthetsz egy hasznos pénzügyi eszközt: Klikk
Segítsek neked vagy kérdésed van pénzügyekben? Akkor írj:
✰✰ szarvas.norbert@iflgroup.hu vagy
✰✰ www.iflgroup.hu
Itt találsz meg minket, ahol további "csak itt megjelenő" egyedi tartalmakat is olvashatsz
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű, szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul, nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.
Ez a cikk 2013. június 04. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
