2017-ben a pénztárakba nyújtott munkáltatói hozzájárulás közterhe 34,51%-ról 49,98 százalékra növekszik. Ezzel szemben, ha a munkáltató neked bruttó 30.000 forintot akar idén adni, az neki 38.550 forintba ( 51,75%) kerül, amiből te megkapsz 19.950 forintot. Ha ezt a bruttó 30.000 forintot mondjuk a Cafeteria keretein belül az Önkéntes Nyugdíjpénztardba akarnátok helyezni, akkor a cégnek 44.994 forintba kerülne a történet.
forrás: novitax.hu
Fata László cafeteria szakétő 219 munkáltató bevonásával végzett felmérést a változásokról. A válaszadók 11-ről 24% százalékánál jövőre nem szerepel a választható juttatások között az Önkéntes nyugdíjpénztári lehetőség. A táblázatból már következtethető számadatok miatt.
A törvény 71. paragrafusa olyan béren kívüli juttatásokat tartalmaz, melyre az értékük 1,19 szerese után mindössze 15% adót és 14% EHO-t kell fizetni a munkáltatónak. Az ugye összesen 34,51% adófizetési
kötelezettség.
- Étkezési támogatás
- Széchenyi Pihenő kártya
- Iskolakezdési támogatás
- Helyi bérlet
- Önkéntes nyugdíjpénztár (ez emelkedik)
- Egészségpénztár-önsegélyező pénztár
Hasonlóan alakul az egészségpénztári hozzájárulás munkáltatói megítélése a felmérés szerint. Míg a bruttó cafeteria keretben jövőre 63% kínálja ezt az opciót, addig a nettó keretet alkalmazóknál 10 százalékkal csökkenhet a juttatást használni kívánók aránya. Illetve 11%-kal nőhet azok csoportja, akiknél a tervek szerint nem szerepel ez a juttatás a kínálatban.
A cég szemüvegén keresztül...
Azt gondolom, hogy ezek a változtatások leginkább a KKV szektort érintik, ahol valóban minden elköltött forintnak megvan a helye és valószínűleg nem fér bele ugyanabba a keretbe az adóemelés. Nézzünk egy konkrét példát, hogy megértsd:
Példa Kft-nek van 10 munkavállalója és mindegyikük számára tavaly adtak nettó évi 300.000 forintos CAFETERIA keretet. Tehát ez egy 3M forintos költségkeret, ami a többletadó vonzatával együtt a cégnek 4.035.300 forintjába került.
A példa alapján ez a havi 25-25 ezer forint mindegyik munkavállaló esetében az Önkéntes nyugdíjpénztárba ment, mivel fontosnak tartották az öngondoskodás ezen formáját. Mivel ez alapvetően egy hosszú távú program, ezért idén, és 2017-ben is ugyanezt a folyamatot tervezik. Viszont 2017-ben megemelkedik a pénztárra az adóteher.
Ha 2017-ben a munkáltató ugyanezt a nettó 3M forintos keretet szeretné biztosítani ugyanerre a célra, akkor a cégnek ez a manőver 4.499.400 forintjába kerülne, azaz + 464.100 forintot kellene pluszba befizetnie az adóemelkedés miatt.
Ez mit jelent? Az idei viszonyok alapján ez a többletköltség annyit jelent, mintha 10 helyett 11,5 (+1,5) dolgozónak adnának nettó 300.000 forintot évente (+adóteher). Ez egy viszonylag komoly költségtöbbletet eredményez a vállalkozás életében, amit nem biztos, hogy hosszú távon ki tud termelni.
Milyen lehetőségek vannak?
- Mégis megtartja a nettó 300.000 forintot és lehetőséget biztosít az Önkéntes nyugdíjpénztárra, viszont középtávon sem fogja emelni a keretet évről-évre
- Megtartja a nettó 300.000 forintos CAFETERIA keretet, viszont kiveszik belőle az Önkéntes nyugdíjpénztár lehetőségét- máshova irányul a pénz, így a nyugdíjcélú öngondoskodás sérül
- Lecsökkenti a nettó keretet 270.000 forintra, mert ebben az esetben a teljes éves költsége a cégnek 4.049.460 forint "marad"
Mindenképpen sérül hosszú távon a rendszer
Fontos megjegyezni, hogy még a megemelt adózás terhe mellett is sokkal jobban megéri a cégnek és a munkavállalónak nyugdíj célra öngondoskodni, mintha megemelnék a fizetést és abból fizetne magának a dolgozó. Ugyanis nagyságrendileg nézve ami a cégnek 398.350 forintjába kerülne (közel 4M 10 ember esetén), abból a munkavállalók 206.150/fő kapnának meg, szemben az ugyanekkora költséggel dolgozó (4M) megemelt adót tartalmazó (Önkéntes nyugdíjpénztár) opció esetén, amikor a munkavállaló 270.000 forintot kapna (+ 64.000).
A rendszer mégis sérülni fog, ugyanis a Cafeteria keretein belül más olyan lehetőségek is vannak, amiknek a dolgozó "örül" és a cégnek sem kerül többe. Márpedig egy KKV nem szívesen növeli a kiadásait, ha van lehetőség más opcióra is. Azt pedig tényleg nagyon kevesen fogják választani, hogy megmaradnak ugyanazon a kereten belül és ezáltal csökkentik a dolgozó nettó juttatását, amennyiben az Önkéntes nyugdíjpénztárat választja.
Mi lesz a megoldás? Hát nagyon egyszerűen másfele terelődik a cafeteria vagyon (pl.: Szép kártya).
A magánszférában 350 ezer forint SZÉP kártya, és 100 ezer forint készpénz adható, a közszférában 100 ezer forint SZÉP kártya, és szintén 100 ezer forint készpénz.
Az önkéntes pénztári befizetések az MNB statisztikái szerint a tavalyi negyedévben elérték a 35 milliárd forintot, amiből a tagok által fizetett tagdíj aránya elérte a 75%-ot. Tehát a munkáltatói hozzájárulás (jellemzően Cafeteria-ból) nagyjából 10 milliárd forint volt. Ehhez tegyük hozzá, hogy jellemzően 50-50%-ban szoktak befizetni cafeteria esetén, tehát a cafeteria-hoz köthető ÖNYP befizetések (munkáltató+ emiatt ösztönzött munkavállaló) elérhetik akár a 20 milliárd forintot, ami már akár a teljes szektor befizetéseinek az 50%-a is lehetett. Ha ez megszűnik, akkor nem törvényszerű, hogy mindenki abbahagyja a befizetést, de kevésbé lesznek motiváltak a munkavállalók.
Az alábbi feltételezésemet alátámasztja egy másik statisztika, ami alapján a munkáltatói befizetések Budapesten közel 50%-ot jelentenek. Ez pedig veszélyes a rendszer szempontjából, hiszen hosszú távon kedvezőtlenül alakul az Önkéntesn nyugdíjpénztári szektor bővülése, hiszen:
- vélhetően megszűnik a munkáltatói befizetések jelentős része
- csökken a munkavállaló öngondoskodási motiváltsága
- ahol megmarad ez az elem, ott vagy csökken a tényleges befizetés (adóhoz igazítják a keretet),
- vagy közép távon nem fognak keretet emelni az adótöbblet miatt, tehát végső soron nem növekszik a befizetés
►►►►
Ha segítséget szeretnél a pénzügyeidhez, nyugdíjcélú öngondoskodáshoz vagy kérdésed van, nekem is megírhatod:
✰✰ szarvas.norbert@iflgroup.hu vagy
✰✰ www.iflgroup.hu
� Ajándék ingyenes családi vagyontervező
Letölthető itt: Klikk
Itt találsz meg minket:
