Sokadjára is átolvastam a tetőtérbeépítéssel kapcsolatos "módosult" szabályt, ami sokadik értelmezésre sem azt jelenti véleményem szerint, amit az NGM utólagos értelmezésként adott meg. Vagyis nagyon nehéz beleolvasni a mondatba, hogy két ú lakást kell a tetőtérbe építeni. Már csak azért is értelmetlen zagyvaság, mert a tetőtérbeépítéssel kapcsolatban szóba jöhető családi házak 99%-a alkalmatlan 2 darab minimum 60nm-es lakás kialakítására. Ez azért is izgalmas, mert ehhez több, mint 120nm alapterülettel kellene rendelkeznie az alapnak. Viszont a különböző beépíthetőségi szabályok miatt általánosságban elmondható, hogy 120 nm-es alapterületű ingatlant csak szupergazdagok tudnának építeni olyan telkekre, ahol mondjuk 3 vagy éppen 15% a telek beépíthetősége. Másrészről önmagának mond ellent a rendelet, hiszen CSOK igénylés esetén a célingatlanba kell életvitelszerűen 10 évig költözni. Tehát most vagy saját zsebből valaki felépít plusz egy lakást a tetőtérbe (megint a szupergazdagok engedhetik meg maguknak) vagy pedig valakit beköltöztet maga mellé...
tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az előző a/ pont szerinti feltételeknek megfelelő újabb lakás jön létre.
Az albetétesítés alatt azt az ingatlan-nyilvántartási eljárást értjük, amikor a társasház kialakításra kerül. Társasház létrehozható már korábban megépült, vagy felépítendő építményen.
"Tetőtér-beépítés: tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása."
Tehát alapvetően a törvény nem kötelezett eddig sem senkit arra, hogy a tetőterében több helységet alakítson ki. Tulajdonképpen ez egy CSOK specifikus rendelkezés lehet, amire a jogalkotónak megvan a joga.
Szétszedem a törvényt:
legalább két új önálló albetétként nyilvántartott,
Az albetét résznél már kifejtettem, hogy miért minősül két új önálló albetétként nyílvántartott résznek, ha a tetőtrébe "csak" egy darab különálló lakást építünk fel a CSOK-ból és egyéb pénzből (önerő, hitel).
a/ pont szerinti feltételeknek megfelelő újabb lakás jön létre.
Az a/-ban a törvény azt taglalja, hogy mit jelent lakásnak lenni (konyha, mérőeszközök, stb...). A magyar nyelv nagyon választékos tud lenni, viszont a magyar nyelvben léteznek ragok, amikkel tudunk egyértelműsíteni.
Ha valóban ez volt a jogalkotó szándéka, hogy két új lakást építsenek fel a tetőtérbe, akkor a törvény helyesen:
a/ pont szerinti feltételeknek megfelelő újabb lakások jönnek létre.
Beszélgettem erről szakjogásszal, aki szintén érthetetlenül áll a helyzet előtt. Ő abba tudott "belekapaszkodni", hogy szerint az új és újabb kifejezés miatt lehetséges belemagyarázni a törvénybe a jelenlegi tényállást.
Nézzük:
ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, újabb lakás jön létre.
És valójában igaza is lehet a szakjogásznak, hiszen lecsupaszítva a sokszorosan összetett mondat valóban jelentheti azt, amit most jelenetnie KELL. De! Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy ez a törvény semmilyen szinten nincsen összhangban az Étv és OTÉK-ban foglalt szabályokkal. Nem életszerű ez a helyzet, ráadásul erősen félrevezető, hiszen semmi nem indokolta, hogy ne egyértelműsítsen a törvényhozó és azt írja, hogy:
legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, újabb lakások jönnek létre.
Habár...
Mi a lakás fogalma?
Lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a
a) helyiségei;
b) közművesítettsége;
c) melegvíz-ellátása; és
d) fűtési módja
alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.
Az Áfa. Tv. 13. § (1) bekezdés 21. pontja értelmében: lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak az épülethez tartozó földrészlet, valamint az azon létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha a lakóépülettel egybeépült, így különösen: garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület.
- Kétlakásos ház: Olyan ház, melyben két lakás található, és a lakások külön bejárattal rendelkeznek legalább a kertből, vagy lépcsőházból!!!!!!!
Összességében a törvény külön értelmezi a lakóház és a lakás megnevezést. Ez alapján pedig értelmezhetjük úgy a kialakult helyzetet, hogy a lakóház nem lehet lakás. Amikor társasházzá nyilvánítják az ingatlant, akkor megszűnik a lakóház jellege, és a továbbiakban az addigi lakótér új lakásként, új albetétként funkcionál. Tehát összességében itt is ÚJABB lakás jön létre, hiszen eddig nem volt az ingatlanban lakás.
Az újabb pontosan ezért egy nagyon hanyag és tág fogalom. Az újabb lehet újonnan létrejövő lakás (ez teljesül a régi lakórésznél is) vagy pedig szerkezetileg újonnan létrehozott lakás (ami esetében tényleg kettő lakást kellene építeni, hiszen a régi az nem lehet új.)
Nem szeretnék okoskodni. Viszont igazságtalannak és hanyagnak érzem ezt a kiragadott törvényi megfogalmazást, hiszen ezidáig minden ennek ellenkezőjére mutatott. Ráadásul az elmúlt hetekben egyetlen kormányzati politikus vagy maga az NGM sem oldotta fel ezt az egyértelmű konfliktust. Ha igaz az, amit állítanak, hogy folyamatosan tárgyalnak a piaccal és figyelik a reakciókat (akár a médiában), akkor egyértelművé kellett válnia számukra, hogy az emberek és szakértők "félreértelmezik" a törvényt. Mégis hagyták, hogy családok az emúlt hetekben tervezgessenek, akár százezreket is kifizessenek a tervezési munkálatokra. Ez minden csak nem családbarát...
Márpedig biztos, hogy tisztában volt a törvénykezés a tetőtéri beépítéssel keletkezett igénnyel, hiszen nem véletlenül módosult ilyen formában ez a pont február 11.-én! Mégsem szólt senki, amikor egyértelművé vált pár nappal később, hogy az emberek (köztük én is) félreértelmezik ezt a nagyon fontos rendeletet.
