Ha őszintén a szívünkre tesszük a kezünket, akkor belátjuk, hogy a magyar köztudatban még mindig él a "szegény elnyomott kisember" metaforája, akit a nagy gonosz multi (esetünkben most a biztosító) erőfölényével kizsákmányol, akinek a hóhérja a pénzéhes biztosítási ügynök. Arról nagyon sokat olvasni, hogy milyen gusztustalanságokat követ el a biztosító (ez így van sok esetben!), de arról a kettős mérce keretében általában megfeledkeznek az emberek, hogy hol vagy az ügyfelek gusztustalanságának a kezdete, illetve a jogosságnak a vége? Mindig minden esetben a biztosító a szemét és mindig minden esetben az ügyfél a jó és ártatlan fél? Ha mégis az egyik ügyfél elkövet valami etikátlan dolgot, akkor a biztosító többi illetve leendő ügyfelei fogják megszívni? A Kiszámló oldalán olvastam (cikk) az éppen menetrendszerű unit linked fikázós cikket, amit most egy "állítólagos ügyfél" bőrébe bújva mondanak el. Végigolvastam aztán azon gondolkoztam, hogy is van most ez... Nézzük mert több pont sántít a történet akár erkölcsi, akár szakmai szinten.
Nos, Tamásnak ugyanez sikerült, csak három és fél év után.Ezúton közlöm a levelét, csak hogy lásd, igenis van értelme élni a jogoddal és ragaszkodni ahhoz, hogy térítsék vissza a teljes befizetésed, ha a mai napig nem kaptad a kötvényedet.Úgyhogy következzen az ő levele:Csak szeretném megköszönni az egyik írásodat.2012 januárjában kötöttem egy elég combos unit linked életbiztosítást a G. biztosítónál, egy OV. tanácsadón keresztül. Akkor még nem nagyon tájékozódtam a pénzügyekről, csak ismerősöm pénzügyi tanácsadójára hallgatva beleugrottam egy OV. Élet.. Sher.. unit linked biztosításba havi 50e Ft-tal.Idén kezdtem el kicsit alaposabban foglalkozni a pénzügyeimmel és rájöttem, hogy ez nem igazán az a termék amit szerettem volna, de kicsit elszomorodtam a visszavásárlási tábla láttán, ami alapján a fele pénzt kb elbuktam volna, ha visszavásárolom…Utána futottam bele ebbe a posztodba:
Innen jött az ötlet, hogy utána nézzek, hogy egyáltalán megkaptam-e a kötvényeket anno, mert nem rémlett. Kiderült, hogy az OV.-től már nem jutott el hozzám a kötvény a szerződés megkötése után.Elkezdtem ezt masszírozni a G. Biztosítónál és nem tudtak felmutatni olyan dokumentumot, hogy valaha megkaptam volna a kötvényeket. Ez alapján az ügyfélszolgálatra bemenve kikértem a kötvényeket, majd pedig élve a hivatalos 30 napos elállás lehetőségével felmondtam a szerződést.És láss csodát, ma elutalták a szerződésem teljes aktuális értékét (kötvényesítési költségek levonása után), nem pedig a visszavásárlási tábla alapján csökkentett összeget. Mindezt 3 és fél évvel a szerződéskötés után.Szóval a blogposztodnak köszönhetően több mint egymillió forintot nyertem. Vagyis legalábbis nem buktam el.Köszönöm még egyszer. Ha gondolod, elmesélem kicsit részletesebben is, hátha az olvasóidnak segíthet ez a dolog azoknál, akik jóval a szerződéskötés után szeretnének kihátrálni a dologból és hasonlóan “alapos” tanácsadóval volt dolguk, mint nekem.- forrás www.kiszamolo.hu
Erkölcsi szinten
Tegyük fel, hogy elhiszem ennek a blogbejegyzésnek a valódiságát és nem egy kamu ügyfél álarcába bújt a szerző. Tegyük fel, bár a tegnapi nap felkerestem a Generali biztosítót (róluk van szó), hogy egy ilyen történetnek mennyi valóságalapja lehet. Amint kapok választ tőlük, be fogom ide írni, hogy tessék-lássék. Addig feltételezzük a valódiságot. Szóval a tyúk volt előbb vagy a tojás? Gyorsan tegyük túl magunkat a unit-linked típusú biztosítások megítélésén, hiszen ez egyén és cél függő. Van, akinek bejön és van, akinek nem. Azt gondolom, hogy valamilyen oknál fogva az ügyfél megkötötte ezt a szerződést jelen esetben is. Volt egy célja (felteszem ez kimeríti az öngondoskodás fogalmát), amire hajlandó volt havi szinten félretenni. Megkötött egy olyan szerződést (Generali Sherpa), ami alsó hangon 15 éves futamidővel üzemel. Ez azt jelenti, hogy hamarabb kiszálni belőle felér egy anyagi harakirivel. A termék nem is erre való, kifejezetten hosszú távú célt lehet vele megvalósítani. Az ügyfél megköti (mert látja értelmét vagy mert jól eladták neki), majd idővel (esetünkben 3 év rendszeres díjfizetés után a kiszámoló blogbejegyzését olvasva) rájön, hogy neki mégsem kell ez a program. Eddig tiszta sor, hiszen ilyen létezik a világban. Onnantól kérdéses erkölcsileg az eset, amikor az ügyfél 3 év rendszeres díjfizetés után azt állítja, hogy ő bizony foggalmatlan volt ez idő alatt és nem tudta (ezt a bejegyzés alatti kommentekben a kiszamolo is belénk magyarázza, hogy az ügyfélnek fogalma sincs, hogy mit fizet) a feltételeket.
Erkölcsileg itt az a kérdés merül fel, hogy tényleg életszerű egy ilyen helyzet és jogos követelés erre hivatkozni három év havi szintű díjfizetés után? És felteszem nem aprópénzt fizetett be. Ezt mindenki döntse el maga, hogy mennyire életszerű. De ennél fontosabb a szakmai rész.
Szakmai szinten
1. Az ügyfélnek alá kell írnia egy biztosítási ajánlatot. Már ezen a ponton felmerült bennem a kiszámolós ürge fogalmatlansága (megint alátámasztódik, amiről folyamatosan magyarázok nektek, hogy egy partnercég független "valódi" pénzügyi tanácsadónak zéró hozzáférése van a biztosítóhoz és termékeihez. Abból táplálkozik ami a neten fenn van illetve, amit az ügyfelektől megtud. Vagy direkt ferdít?). A Generali biztosító Sherpa ajánlata egy közel 100 oldalas tájékoztató, aminek egyik aláírandó oldalán be kell jelölni azokat a befektetési alapokat is, amikbe az ügyfél pénzt szeretne tenni. Innentől kezdve nehéz elhinni, hogy az ügyfélnek nem volt lehetősége szembesülni a termék feltételeivel, szemben, amit a megidézett blogon belénk magyaráznak. Tehát mégegyszer: az ügyfél nem egy oldalas semmit ír alá, hanem abban a közel 100 oldalas füzetben írja alá az ajánlatot, ami minden feltételt tartalmaz.
2. "elszomorodtam a visszavásárlási táblázat láttán"- ezzel a sztori az első pontomat támasztja alá, tehát az ügyfél rendelkezik a teljes ajánlattal és a "lehúzós ügynök" nem dugta el az ügyfél elől. Máskülönben a visszavásárlási táblázattal csak egyetlen esetben szembesülhetett volna! Mégpedig a biztosítási kötvényben, hiszen a kötvény tartalmazza a visszavásárlási táblázatot. Bármelyik verzió az igaz, máris megborult az az állítás, hogy szegény foggalmatlan ügyfél...
3. a biztosítási kötvény a biztosító dokumentált igazolása a kockázatviselés létrejöttéről. a kötvény nem tartalmaz új adalékinformációt vagy elemet, kizárólag azok az információk kerülnek bele, amiket az ajánlaton az ügyfél beírt/szembesült vele. Erre hivatkozni nagyon gyenge és primitív dolog, hogy azért nem volt tisztában a termékkel, mert nem kapta meg a kötvényt. Ugyanis a kötvény alapvetően nem tartalmazza a szerződési feltételeket és a költségek részletes bemutatását. Azt pontosan a biztosítási ajánlat tartalmazza, ami alá kellett írnia az ügyfélnek ahhoz, hogy egyáltalán létrjejöjjön a szerződés.
4. "Nem tudtak felmutatni olyan dokumentumot, hogy megkaptam a kötvényt"- Ez valóban így van. A biztosítók általában nem ajánlott küldeményként küldik ki a kötvényt, hanem vagy a partnergazdán keresztül (átadás-átvételi dokumentum kíséretében) vagy pedig szimplán postai úton. Viszont az érem másik fele, hogy ez a kötvény könnyen pótolható egyetlen telefonhívással, amennyiben szükség van rá.
5. Ráutaló magatartás- Van egy törvény, ami kimondja, hogy a kötvény kézhezvételétől számított 30 napon belül fel lehet mondani a szerződést. Ez pontosan így van. Viszont abszurdnak és nem életszerűnek érzem ezt a kifogást, amivel ez az ügyfél él, aki ráutaló magatartásként évekig fizette a szerződést. Ez azt jelenti, hogy valójában ő 3 évig elfogadta a feltételeket és meg akarta tartani ezt a programot. Innentől kezdve pedig sántít a dolog a harminc nappal. Nagyon kíváncsian várom a biztosító válaszát, hiszen adott egy törvény és adott a ráutaló magatartás.
6. " "fele pénzt elbuktam volna, ha visszavásárolom"- Itt megint kibukik a felületesség, ami miatt megkérdőjelezem az egész sztori hitelességét. A visszavásárlási táblázat alapján az aktuális befektetési érték 28%-a jár vissza 3. év után a szerződésből. Azt gondolom, hogy az a csalódott ügyfél, aki ennyire utána ment a dolgoknak (és havi szinten 50 ezer forintot fizetett be), az pontosan tudja, hogy mennyit kapott volna visszavásárlási táblázat alapján vissza. Az ilyen ügyfél, nem ír ilyen hólyeséget, pláne nem akkor, ha példát akar mutatni. Ilyen hülyeséget olyan "szakember" ír, aki összeakart ollózni egy sztorit és mindezt felületesen végezte.
7. "Több, mint egy millió forintot nyertem"- Ez hogyan jött ki? Nekem ez már megint üres vagdalkozásnak tűnik. 3 és fél év alatt befizetett az ügyfél 2,2 M forintot (600e évente). Igazából ennél többet, hiszen a Generali Sherpa esetében van kötelező évenkénti 4%-os indexálás. Tehát évi 4%-al nő a befizett összeg (második évben +24e, harmadik évben + 48 e). Magyarul az ügyfél azt nem tudja, hogy mennyit fizetett be? A terméknek vannak természetesen költségei, amiből a legjelentősebb esetünkben az évenkénti 6%-os kezdeti költségelvonás. Ez azonban három és fél év alatt nem jelent 50%-os mínuszt! Ha ehhez hozzávesszük, hogy szerződési feltétel szerint ilyen mértékű havi díjbefizetés mellett minden befizetésre kapott 4% bónuszt és a harmadik évben az első éves díj mértékének a 25%-át jóváírták a számlán, akkor a helyzet a valóságban nem olyan szörnyű, mint amit ez az "ügyfél" leírt nekünk. Ha valóban az aktuális értéket kapta volna vissza, akkor az alapok teljesítményének ismerete nélkül is a valóságban 1,8M forint felett kellett volna kapnia. Tehát nem "több, mint egymillió forintot", hanem "majdnem kétmillió forintot vagy több, mint kétmillió forintot". Ismétlem, hogy ilyen helyzetben az ügyfél pontosan tudja ezeket a számokat és pontosan le is írja azokat a hitelessége miatt. De ismétlem, hogy a számítás már a visszavásárlási táblázat 3. évre érvényes vv %-ában sem stimmel, ami az alapja az egésznek egyébként...
Ki fog jól járni?
Most a sztori szereplője erkölcsi magasságokba emelkedett, akit a unit linked csalódottak társasága könnyes szemmel figyel és próbál majd utánozni. Ő jól járt csak a pillangóeffektus hatásaival nem számolt (miért is számolna?). Amennyiben a kiszámoló törekvése célt ér és egyre többen kezdenek bele ebben a tili-toli játékba a kötvényekkel kapcsolatban, akkor azzal azt érik el, hogy a biztosító minden létező kötvényt ajánlott küldeményként fog kiküldeni. Ennek jelentős költsége lesz, amit nem saját zsebből fog finanszírozni, hanem megemeli a kötvényesítési díját, amit a jövőbeli ügyfeleknek kell majd kfizetni. Ez így helyes akkor, hogy te fizetsz valaki más "erkölcstelensége" miatt? Hát nem érzem itt a magasztos célt, csak a mocskos anyagiakat.
És akkor a kérdés a következő: Az ügyfél lehet gusztustalan a biztosítóval szemben?
Valószínűleg kommentbe jönnek majd a "biztosító gusztustalan-megérdemli" szerű kommentek. Én azt gondolom, hogy összességében nem a biztosító fog veszíteni, hanem az ügyfelek. Amikor a biztosítónak "felesleges" kiadása keletkezik, akkor a plusz költségeket áthárítja az ügyfelekre különböző jogcímen (mint a bank). Hasonlóságot érzek a devizahitelek forintosításával kapcsolatban, aminek keretében az évezred opciós ügyletét váltották be a bankok állami közreműködéssel az árfolyamnak köszönhetően. A pereskedő adósók és élősködő ügyvédek addig "hisztiztek", amíg megfelelő mennyiségben "társadalmi megbízást és egnedélyt" szolgáltattak az Állam számára, hogy az ő "érdekükben" megeggyezzen a bankszövetséggel (az ügyfelek kárára). Ha az árfolyamgátnál megállt volna a történet, akkor az 5 év valószínűleg elegendő "türelmi" időt jelentett volna a forint megerősödéséhez és két-három év múlva egy átlagos adós nem 7 millió forintal tartozna fixen, hanem 5,5 millióval frank alapon. Nem mindegy.
Ha ez az ügy valóban megtörtént és precedenst teremt, akkor bizony a következményekkel majd komoly párhuzamot lehet vonni. Megéri? Az állandó felelőskeresés helyett törekedni kell a szerződés megértésére, megfelelő tanácsadó kivalasztására.
A szakmai kérdésekben több ponton cáfoltam a levél hitelességét. Így merül fel a kérdés, hogy a több ponton "kiszámoló reklámozáson" felül mi történhetett? A kiszámoló blog szerzője nem ért a pénzügyekhez ilyen szinten és felvállal egy ilyen kamu levelet (anélkül, hogy utána gondolna) vagy ő maga gyártotta ezt önreklám céljából? Nem tudom mi az igazság, de nekem ez nem kerek.
A bejegyzés azért született, mert tavaly már megírtam nektek is, hogy nem fogom hagyni a továbbiakban, hogy fals és félrevezető cikkek szülessenek a biztosítási témákban. Ez a ti érdeketek, hogy tisztán lássatok!
Peace