Az ember vágyik a közösségre. A Facebook és a többi közösségi platform ezt az alapvető szociális ígényt hivatott kielégíteni a társadalom által kreált elvárásoknak megfelelően. Mik ezek az elvárások? A globalizmus és országok közötti nyitott átjárásoknak köszönhetően az adott egyén ismerettségi körének egyre nagyobb hányada kerül messze a lakhelyétől, városától, országától, földrészétől. Ma már nem akarunk ezekről az "elvándorolt" barátainkról lemondani. Cserébe akár napi szinten akarjuk velük is tartani a kapcsolatot a közösségen belül (lásd: Linkedin, Facebook...stb). Miközben egyre több emberrel tartunk fenn valamilyen közösségi kapcsolatot, a valóságban ez a szám egyre kisebb. Torzula társadalom, hiszen a póluspont áttevődött az online és offline térbe, miközben az élet (néhány aspektusán kívül) nem. Létrejött az kíber közösségi erő, ami rászoktatott minket azidáig nem nyílvánvaló dolgokra...

Mivel egyre több idegent tudunk megszólítani, így egyre jobban tudunk támaszkodni a közösségre. Ez a közösség azonban nem az a "farm ahol élünk" féle vidám vasárnapokon szocializálódott közösség, hanem a netto érdekek mentén szerveződött csoport. A közösség érdeke pedig mindent felülír. A közösség kohéziós ereje képes felvenni a versenyt a kizsákmányoló erőkkel és emiatt képesek látszólag saját kezükbe venni az irányítást.

Miről van szó?

Nézzünk két aktuál témát a látens közösségi szerveződésekre, amik több kárt okoznak, mint hasznot. Persze, amíg a haszon egyén szintjén, a kár ellenben a társadalomban realizálódik, addig sokak szerint nincs miről beszélni. Holott tagok vagyunk, és erről a tagságról alapvetően nem mondhatunk le.

Itt van az Airbnb, ami Európa szerte egyik percről a másikra megborította az ingatlanpiacot. Arról szól a történet, hogy hosszútávú ingatlanbérbeadás helyett a szállodánál olcsóbban (de a tartós bérlettel szemben arányaiban drágábban) kiadják a lakástulajdonosok a lakásukat túrístáknak 1-2-3-4 napokra. Ez mit jelent számokban? Budapesten egy 60 nm-es átlagos lakást a belvárosban ezidáig kiadtak havi 60-80 ezer forintért 1-2-3-4 évre előre. Az Airbnb közösségi szerveződés áldott tevékenységével viszont az ingatlan bérletének az árai megduplázódtak, miközben ma még nem látjuk hol van ennek a növekedésnek a vége! Hogy miért lehetséges ez? Gondolj csak bele! Az Airbnb-re felregelt lakástulaj 1 héten kiadja 4 napot a lakását napi 15 ezer forintért. Ez heti 60 ezer forint bevétel, havi 240 ezer. Ez a szám 3-4x magasabb, mintha egy embernek-családnak adná ki hosszú távon. És a második opcióban ott van a növekedés lehetősége, hiszen emelkedhett a napi tarifa ára illetve a kiadott napok száma. Például, ha egy héten 6 napot tud a budapesti ingatlantulaj kiadni a szárnyaló magyar budapesti turizmusban (nem scifi), akkor máris heti 80 ezer forintot, havi 320 ezer forintot tett zsebre, miközben ezidáig évekre előre maximalizált bevétel mellett havi 60-80 ezret szedett be. 

Ez tök szupi, hiszen látszólag minden szereplő nyer! A bérbeadó sokkal több pénzt szed be (másik probléma, hogy elcsallják az adófizetést...), a túrísta pedig megtapasztalja a valódi magyar virtust és lakhatást (mindezt olcsóbban). 

De tényleg jó nekünk ez a közösségi szerveződés? 

A valóságban a piac már most felborult. Ahol lehet Airbnb-zni, ott az ingatlanok árai és bérletárai drasztikus módon és a valóságtól elrugaszkodva emelkednek. Ma Pesten ugyanaz a lakás 2x-es szorzóval szerezhető meg lakhatás céljából. Amikor a KSH szerint 135ezer forint a nettó átlag jövedelem, ott nem feltétlenül fér bele a 120 ezer forint bérleti díj. Így az emberek kénytelenek lesznek lakóközösségeket alkotni, hogy megosztva tudják fizetni a lakhatást.

Ez bulisan hangzik? Hogyne! Egy huszonéves főiskolásnak még jó lehetőségnek tűnik (eddig is alakultak lakóközösségek), viszont hosszú távon ez a folyamat megrekesztheti a fővárosban a családalapítási hajlandóságot, hiszen ritkán szűlsz gyereket egy partiarcoktól hemzsegő lakásba. Mivel másra jelen állapot szerint egyre kevesebb lehetőség lesz, így vagy otthagyják a fővárost vagy eltolják a családalapítást (ami amúgy is brutálisan el van tolva). 

A UBER hasonló elven működik, ahol a drága taxisok helyett akartak egy közösségi elven működő szimpi és otthonos szolgáltatást létrehozni, ami ráadásul olcsóbb is. A sztorit nem írom le, mert ismered. 

A lényeg, hogy ezeknek a közösségi szerveződéseknek a legnagyobb ereje (közösség építő erő) a legnagyobb gyengesége (közösség rombolás). A gyakorlatban kiveszik a profik kezéből a megélhetést jelentő munkát (hotelek, taxisofőrök...stb), és helyette hobbistáknak adják a lehetőséget. Mivel eze a hobbisták nem teremtenek munkahelyet, nem ez a jövedelemforrásuk, amiből élnek, így gyakorlatilag a hivatásszerűségről nem beszélhetünk. Ez egyfajta minőségromláshoz fog vezetni hosszú távon. De ami aggasztóbb, az a gazdasági hatása a dolognak:

Jól hangzik, hogy egy közösségi szerveződés során mellékeshez lehet jutni, de ezt a pénzt nem "új tevékenység" során szerzik meg, hanem másoktól veszik el a lehetőséget. Mivel kevesebb pénzt kérnek, ráadásul kevésbé szigorú ellenőrzés mellett könnyebb adót csalni, így komoly pénzkiesés éri az Államkincstárt is és ezzel a legnagyobb magyarországi közösséget, a magyar társadalmat. A szállodák forgalma már most 5-10%-al csökkent, ami biztosan elbocsátásokkal fog járni. A munkanélküliek pedig melyik közösségnek fognak "terhet jelenteni"? Hát a magyarországi közösségnek, aminek tagja a magyar uber közösség és a magyar Airbnb közösség is.

Tök jók ezek a közösségi szerveződések, de te sem örülnél, ha holnaptól a saját szakterületedet hobbisták foglalnák el, akik áron alul dolgozva elviszik a vevőidet, akikből élsz. Végső soron ez sokkal veszélyesebb, mint a migráns, aki elveszi a munkádat. A hobbista közösségi szerveződő a legveszélyesebb, aki elveszi a vevőidet és a tőkét koncentrálni próbálja- átlag 2-3 család átlagos megélhetését felhasználva növeli saját életének színvonalát mindenféle kockázat nélkül, hiszen legrosszabb esetben abbahagyja következmények nélkül a ubert, az Airbnb-t vagy valami másik közösségi szerveződést.

Ha nagyobb egészben akarjuk nézni a közösségi szerveződések ezen direkt vonulatát, akkor látható egyfajta társadalmi ígénytelenség kialakulása. Egyre ígénytelenebbek, hiszen a profi szakember helyett törekszik hobbista amatőrök megbízására, akik árban jobbak, de minőségben nem feltétlenül. Nagyon veszélyes időszakhoz érkeztünk.

Már várom a közösségi gázszerelőt vagy a közösségi szülésznőt. Perverz dolog lenne, de ebbe az irányba haladunk.

Azt pedig ne felejtsd el, hogy a minőséget meg kell fizetned. Az AIrbnb esetben nem a direkt minőséget fizeted meg feltétlenül, hanem "nem veszed el" mások megélhetését. A Uber esetében sem feltétlenül a lehúzós taxi sztereótípiáját gazdagítod, hanem a megélhetés szerű személyszállítás mellett teszed le a voksod. Lehet, hogy ma drágábbnak tűnik, de hosszú távon szarabbul esne, ha nőne emiatt a munkanélküliség és csökkene az Állam adóbevétele. 

Szerinted egy ponton túl káros a közösségi szerveződés?