A vállalkozói lét szöges ellentétben áll az alkalmazotti élet sok szempontbeli gondtalanságával. A magyar társadalom (és általában minden társadalom) két csoportra oszlott. A két csoportot leginkább összefoglaló jelző mind életstílus, életfelfogás és az élethez való hozzáállás szempontjából: vállalkozó és alkalmazott. Örökérvényű igazság, hogy az alkalmazottak csoportja általában nem a valóságot látja a másik csoporttal kapcsolatban, hanem előítéletei fogságában szenvedve táplál ellenérzéseket, miközben képtelen a felismerésre.
A vállalkozókkal kapcsolatos általános vélemény, hogy mindegyik adócsaló, kapzsi, gátlástalan féreg, aki szarja a pénzt, nem dolgozik olyan keményen, mint te. Tudvalevő, hogy a vállalkozó valamilyen csoda folytán minden pillanatban ráér és kifejezetten gusztustalannak hat, amikor nem enged maga elé a sorban, hiszen te sietsz, bezzeg ő biztosan ráér. Vállalkozni egyértelműen könnyű mesterség, ami pénzt hoz. De akkor miért nem vállalkozó mindenki? Hát öööööööö.
Most az "öööööö"-re akarok neked választ adni. Képzeled el azt a beteg világot, amiben te, mint alkalmazott kénytelen leszel vállalkozni. Képzeljük el egy pillanatra, hogy holnaptól ugyanazt a munkát már nem fixért csinálod, létbiztonságodat elvesztetted és küzdened kell egy olyan célért, amit még nem láthatsz előre.
Tegnap még megkaptad a fix nettó 100.000 forintodat, amiért cserébe napi 8 órát dolgoztál eladóként egy kisboltban. De a világ tegnap óta sokat változott, igaz? Felfordult minden, választanod kell
.Az elmúlt három évben azt láttad, hogy a bolt tulajdonosa milyen jól él, hiszen alig-alig volt benn az üzletben, de amikor benn volt, akkor is mindig frissen és jókedvűen közlekedett. Kiszámítottad, hogy valami elképesztően nagy biznisz lehet ez a bolt, hiszen a napi bevétel esetenként több százezer forint is lehet. Ráadásul a főnök egy nagyon jónak látszó BMW 3-assal járkál.
Választanod kell. Ma megkaptad a lehetőséget, hogy minden megtakarított pénzedért cserébe megkapod a boltot. Kockáztatsz? Miért olyan nehéz a döntés, hiszen a tegnapi napig mindig hangoztattad, hogy bárcsak te lennél ott, biztosan meg tudnád csinálni, csak a lehetőség kellene. Most megkaptad. Persze más kockázatmentesen beszélni, képzelegni és más kockázatot felvállalni, ráadásul ez minden vagyonodat jelenti és felemésztheti. Nehéz döntés, de tegyük fel, hogy feladod addigi kényelmes, biztonságos életed és minden pénzedet és családod egzisztenciáját kockáztatva belevágsz az üzletbe.
Költséget akarsz spórolni, ezért nem veszel fel senkit magad helyett. Elkezdődik a munka. Szerencsédre az előző tulaj helyetted mindent elintézett, így nem kell beszállítókat felkutatnod, tárgyalni velük. Minden megy folyamatosan és korrektül. Elérkezik a hónap vége és megkapod az első nagy pofont az élettől. Továbbra is 100.000 forintért akarsz dolgozni, viszont mint cégtulajdonos meglátod a valós számokat és elképedsz. Ahhoz, hogy saját magadnak ki tudj utalni 100.000 forintot (pontosabban 98.250,-) a cégnek összesen 192.750,- forintba kerül.
Eddig ez a része nem érdekelt igazán, most viszont már annál jobban, hiszen a te cégedről van szó. Valóban dupla annyit kell a cégnek megtermelnie, mint amennyit keresel? Aztán gyorsan matekozol, hogy van 5 alkalmazottad (magaddal együtt), a fix bérköltség így a havi 500.000 forint helyett 1.000.000,- lesz. Hány üdítőt is kell ehhez eladnod? Aztán tovább nézve a könyvelést születik meg benned a felismerés, hogy a bevétel több mint 90%-át elviszi a költség és adó. Marad közel 10% olyan tőke, amit adózás előtt nyereségnek hív a könyvelés. Számszerűsítve legyen ez havonta 500.000,- forint. Ez már szép nem igaz?
Mielőtt elkezdenél örülni, kiderül, hogy a NAV szabálytalanságot állapított meg a boltodban, amiért jár a büntetés. Nem várt költség a nyereségalapot csökkenti, marad, mondjuk 400.000,- forint adott évben havi szinten. Kezdesz ideges lenni és napod nagy részét már nem a boltban töltöd, hanem a könyvelő és a NAV között cikázva. Egyre feszültebb vagy, miközben már régóta nem napi 8 órát dolgozol, hanem 16-ot, hiszen a gondok nem szűntek meg. Ráadásul pechedre még becsületes is vagy, amit a törvény azzal büntet, hogy mindenért duplán kell fizetned.
Elérkezett az év végi elszámolás és mivel jól ment a bolt, ezért a cég termelt 4,8M forintadózás előtti nyereséget. Már kezdesz megörülni, hiszen ez szép pénz neked, holott tudod, hogy 2x ennyit raktál bele az üzletbe (örökség volt). 11 hónap harc után idén már a NAV-al is végeztél és friss vállalkozóként fogalmad sincsen arról, hogy minden kezdődik elölről jövőre. Még mielőtt rátennéd a kezed a pénzre, a könyvelő felmutatja a STOP táblát és elkezd számolni.
Céges adó+IPA= 11,8%, aztán ha kiveszed a pénzt, akkor az osztalékadó összesen 30% lesz. Tehát akkor 2.469.600 forint, amit kivehetnél, de akkor lenulláztad a cég számláját. Ezt ugye te sem akarhatod, hiszen akkor elvágod a saját bevételi forrásod és csődbe mész. Összedugjátok a fejeteket a könyvelővel és úgy határoztok, te csak 500.000 forintot akarsz majd kivenni. Cserébe a cég számláján marad 2.875.000,- forint. Magyarul a sok stressz, kockázatvállalás és harc után a fizetésed mellé kaptál 500.000 forintot cserébe a napi sokszor 16 óra munkáért és azért, hogy a hétvégéid nagy részét feláldoztad. De ne aggódj, ennél csak jobb lehet!
Egészen december 30-ig lehet jobb, amikor az aktuális kormány a gyalog kakukkot megszégyenítő gyorsasággal szavazza meg az új pénztárgépek beszerzéséről szóló rendeletet illetve még 15 másik kritériumot, amire van 1-2-3 hónapod, hogy teljesítsd! Ennek költsége potom
Ugye hogy nem egyszerű vállalkozónak lenni? A sok stressz és bizonytalanság mellé mást sem kapsz, mint egy társadalmat, aki elítél, rossz embernek tart és kihasznál. Ráadásul mindenki azt hiszi, hogy szarod a pénzt. Ha pedig elkezdesz őszintén beszélni a problémáidról, akkor álságosnak és hazugnak tartanak. A legtöbb vállalkozó nem várja azt, hogy sajnálják. Csak egy kis megértés kellene nekik, és az hogy elhiggyétek nem mindenki gengszter, ráadásul a legtöbbnek még pénznyomdája sincsen.
Az utolsó 100 komment: