... de hagyományos értelemben nem is mellettünk. Hétköznapi szempontból nézve a döntést jogosan feltételezik sokan, hogy a Kúria a bankok mellett foglalt állást. Ha madártávlatból nézzük, akkor viszont hamar be kell látni, hogy a Kúria elsősorban a magyar jog alapján döntött, az aktuális jogkészletet felhasználva. Másodsorban középtávon ez a társadalomnak is kedvez mind anyagilag, mind morálisan. Minden más döntés, ami inkább az adósokat helyezte volna pozícióba garantáltan a magyar gazdaság mély recessziójával járt volna. Emellett pedig a demokrácia is komoly sérülést szenvedett volna: hiszen (j.wertyq), amint az emberek rájönnek, hogyan követeljenek maguknak pénzt az államtól, a demokrácia elbukott.

A Kúria polgári kollégiuma a következő megállapításokat tette:

1. A devizaadós viseli az árfolyamváltozás hatásait.

2. Az árfolyamkockázat önmagában nem ütközik jogszabályba.

3. A pénzügyi intézménynek van tájékoztatási kötelezettsége, az árfolyamkockázat ügyében is.

4. A bíróságnak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie.

5. Ha egy rész érvénytelen a szerződésben, de enélkül a rész nélkül is teljesíthető a szerződés, akkor a kikötés érvénytelennek nyilvánítása nem vált ki joghatást.

6. Azzal kapcsolatban, hogy átlátható-e az egyoldalú szerződésmódosítás feltételrendszere, a Kúria megvárja az Európai Bíróság döntését.

7. A bírói szerződésmódosítás nem alkalmas arra, hogy szerződések tömegeit módosítsa: csak egyedi esetekben alkalmazható. Amennyiben viszont a jogalkotó "rendezné a hátrányos következményeket", az kizárná a bírói mérlegelést.

 

1. 

Szerintem mindenki számára egyértelmű, hogy a devizahitel felvételekor aláírattak mindenkivel egy bizonyos papírt, ami leírta az árfolyamkockázatot és annak esetleges hatásait. Ezek után fura olyan kijelentéseket tenni, hogy "nem tudtam róla" vagy  "senki nem szólt róla". Ha pedig valaki vakon, elolvasás nélkül írta alá a papírt az magára vessen, hiszen a "törvény nem ismerése nem mentesít fel alóla". Attól mert én nem tudom, hogy törvényileg tilos a boltból lopni, még el fognak ítélni. 

Komolyra fordítva a szót, a devizahitelek lényege és legfontosabb eleme pontosan az árfolyamkockázat volt. Különben mi értelme lett volna az egésznek? Ha alacsony az árfolyam és kedvező a svájci jegybank alapkamata, akkor biztosra vehető volt, hogy sokkal olcsóbb lesz a hitelünk, mint a forintos kollegáké. Ebből következik, hogy ellenkező esetben pedig drágább a leányzó. Mivel az elmúlt években a devizaadós viselte az árfolyamváltozások pozitív hatásait (lásd alacsony árfolyam), így logikus, hogy a negatív oldal is ugyanazt az illetőt terheli.

2.

Ha az árfolyamkockázat, mint szabad piaci elem jogszabályba ütközne, akkor illene megszüntetni a devizakereskedelmet, a tőzsdei tranzakciókat vagy akár a banki lekötéseket. Az árfolyamkockázat a pénzügyi életünk minden területén jelen van és befolyásoló tényező. Ha ezt nem vitatjuk, akkor milyen alapon akarja bárki megkérdőjelezni ennek a tételnek a jogosságát, jogalapját?

3.

Az első pontban már leírtam, hogy az ügyfelekkel aláírattak egy ide vonatkozó papírt. Mindazonáltal a tájékoztatás nem merült ki ennyiben, ugyanis a közjegyző egyik legfontosabb feladata volt ennek a kockázatnak a közlése. De ha tegyük fel, se a bank, se a közjegyző, se a tanácsadó nem mondta el az ügyfélnek, aki vélhetően egy barlangban élt egész életében, ezért esélye nem volt a barátaitól hallani ezekről a dolgokról (akik szintúgy barlangban éltek és őket se tájékoztatta senki), még mindig ott van az egyén saját felelőssége. Életszerű példa arról beszélni, hogy valaki találomra vesz autót, anélkül hogy utána járna a márkának, a gyártónak, a minőségnek és a várható dolgoknak (mint például milyen gyakran szokták az adott típust szervizbe vinni.)? Remélem, hogy erre a válasz egy határozott nem! Ebben az esetben pedig értelmezhetetlen számomra, hogy ember állításuk szerint úgy adósodtak el 20-30 évre, hogy legalább a minimális szinten nem jártak utána az adott konstrukciónak. Ha mégis ez történt, akkor ki a hibás?

4.

Nonszensz lett volna arra törekedni, hogy a szerződéseket megsemmisítsék. Egy ilyen esetben garantáltan a teljes jogrendszert kérdőjelezték volna meg alapjaiban. Mit ért volna a továbbiakban bármilyen, a törvény által formailag és tartalmilag elfogadott papír, amit elláttunk a szignónkkal, ha bármikor semmissé lehet tenni, amennyiben hátrányunk származik belőle és megtámadjuk a másik fél nyerészkedésének a jogosságát, amiért egyébként vállalta a szerződést?

Helyette a normális szerintem a jogosságra való törekvés, ami esetünkben azt jelenti, hogy adott egy aláírt szerződés, ami alapjában véve megfelelt a jogerőre emelkedésekor hatályos törvényeknek. Ezt nem lehet semmissé varázsolni, mert a szabad piacgazdaságban valakik rosszul jártak. Törekedni kell a szerződések megtartására és ezzel a demokrácia és a jog fenntartására. Más kérdés, hogy pontokba bele lehet kötni, lehet változtatni, ha valóban jogtalanság történt. De emiatt nem szabad megsemmisíteni olyan szerződéseket, amik jogosan születtek meg mindkét fél szabad akaratából. 5.

6.

Ez az a pont, ahol meg kell várni az Európai Bíróság döntését. Nem azt fogják vizsgálni, hogy történtek e egyoldalú szerződésmódosítások (hiszen nyilvánvaló, hogy történtek). A vizsgálódás tárgya az lesz, hogy ennek jogi hátterét a pénzintézet megteremtette e vagy pedig felrúgva a szerződésben foglaltakat, önhatalmúlag saját nyereségvágyból változtatott? Ha bebizonyosodik a jogtalanság, az a továbbiakban nem a semmisséget fogja eredményezni, hanem a jogos kompenzációt, ami vélhetően tőketartozásban való jóváírás lesz (remélhetőleg nem forint jóváírás, hanem CHF). Ezt meg kell várnunk, utána lehet róla nyilatkozni érdemben.

7.

A labda a Fidesz térfelén pattog.

+1

Jó döntés született, hiszen nem szabad a teljes magyar gazdaságot és lakosságot veszélyeztetni egy csoport érdekei miatt. Az elmúlt  időszakban több olyan lépés is született, amik a józan ész határain belül valódi segítséget jelentenek, de nem mindenkinek. A továbbiakban sem a bank vagy az állam hibája (közvetlenül ebben az ügyben), ha valaki elvesztette a munkahelyét és emiatt nem tudja fizetni a törlesztését. Egy ilyen sajnálatos esetben akkor is ugyanaz lett volna a vége, ha nincsen gazdasági válság és az árfolyam 140 forint marad. A nincsből nem lehet fizetni 1 forintot sem és 100 forintot sem.

Az árfolyamgát stabilan 5 évre visszaállítja a vállalható 2008-as törlesztési környezetet mindenki számára, akik hajlandóak belépni a programba. Ez 25%-os törlesztőcsökkenést eredményez. Ennél többet senki sem kérhet egy piaci alapokon nyugvó, kockázatos termék esetében, mint kompenzáció. Az meg, hogy mi fog történni 5 év alatt, nem borítékolható. Lehet árfolyam erősödés vagy gyengülés, kamatszint változás vagy éppen a magyar gazdaság teljesítőképességének erőteljes változása valamilyen irányba. Ezek mind olyan tényezők, amik befolyásolják a devizahiteleket. 

A felesleges tüntetések (ezekben a percekben is elkezdték a "bulit" az Andrássy úton) és elégedetlenkedések helyett, illetve a minden hiteles beleássa magát a jog rejtelmeibe helyett azon kéne gondolkozni, hogy kire érdemes szavazni hosszú távon! Ki lesz az, aki a leginkább biztosítani tudja a munkahelyeket, a forint stabilitását és a társadalmi stabilitást. Ezt a döntést pedig ne a populista látszatintézkedések alapján hozza meg senki, hanem ebbe menjen bele mélyebben, hiszen ez mindenki érdeke! 

Ne feledd! Ha van munkád van pénzed, ha van pénzed, akkor pedig nem okoz gondot kifizetni a hiteled. Tetszik érteni?

Minden vágyad, hogy kijavíthass? Eljött a te időd!

Amennyiben helyesírási hibát vagy elütést észlelsz, akkor kommentbe írd le a megoldást és bekerülsz a cikkbe! 

 

Például:

Cikkben: Amenyiben helyesírási...

KisPista komment: Nem amenyiben hanem amennyiben

Javítás: Amennyiben (j. KisPista) helyesírási...