A Belügyminisztérium tavaszi hóviharról szóló hivatalos jelentése alátámasztja Pintér Sándor belügyminiszter szavait, miszerint minden tökéletesen működött 2013. 03. 14–16. között. Akik a hó fogságában ragadtak, azok magukra vessenek, hiszen köztudott volt az extrém időjárás eljövetele legalább annyira, mint ahogy Fehér Gandalf A Gyűrűk Urában érkezik pontban Észak felől. A kommunikáció a jelentés szerint olyan magas színvonalat képviselt, hogy azt még Japán is megirigyelhette volna. Én már csak azt nem értem, hogy Pintér bevette a gyógyszerét aznap reggel, vagy én nem vettem be. Mert valaki hallucinál!
A jelentés nagy százalékban szól a kommunikációról, miszerint tökéletesen működött, mindent időben tudattak a lakossággal. Akinek pedig ez nem lenne elég, annak megemlíti az anyag, hogy az OMSZ több mint egy hete rendszeresen megerősítette a „tomboló vihar” projektet.
Felfoghatatlan számomra, hogy ha az országban mindenki értesülhetett erről a viharról az esemény bekövetkezte előtti héten, akkor a Belügyminisztérium és illetékesei miért nem húzták ki a fejüket a fenekükből, és informálódtak? Őket miért nem értesítette senki? Vagy most mindenki hülye? Mert nem tudom elképzelni, hogy a több százezer, az autópályán ragadt ember mind benézte a dolgokat, és az eseményt megelőző egy héten közülük senki nem nézett tévét, senki nem ment fel netre.
A Pintér által aláírt jelentésben megemlítik továbbá, hogy a hivatalos tájékoztatás is időben ment ki március 14-én.
Újabb esete a saját vállunk megveregetésének és a társadalom szembe köpésének. Csak engem zavar az a tény, hogy ez a jelentés több sebből vérzik, sőt sántít is? Egy hete mindenhonnan megerősítették a vihar eljövetelét. Ép ésszel képtelen vagyok felfogni, hogy a hivatalos tájékoztatás miért aznap ment ki, amikor már megtörtént a baj, és miért nem napokkal azelőtt...
A mentők, a tűzoltók közül (bocsánat a katasztrófavédelmisektől) mindenki arról számolt be, hogy a legnagyobb problémát a kamionosok okozták. Én kérek elnézést, de ha tudja az illetékes szerv, hogy itt bizony komoly természeti csapás lesz, akkor mi a bánatért nem rendelnek el kamionstopot az esemény előtt 1 nappal? Miért csak akkor rendelték el ezt a stopot, amikor már megtörtént a baj? Ráadásul ez az időpont véletlenül egybeesik azzal kamionstoppal, amelyik mindenféleképpen bekövetkezett volna az ünnep miatt.
Hagyjuk is ezt a jelentést, mert egy nagy rakás...! Íme egy jelentés a valódi eseményekről.
:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
A hóvihar 2013. 03. 14-én elérte Magyarországot. Olyan mértékű széllökések és hóviharok borították el az országot, amilyenekre senki nem volt felkészülve. A vihar eljöveteléről már napokkal ezelőtt lehetett értesülni a szemfülesebbeknek, viszont az átlagos emberek nagy részének figyelmét elkerülte a helyzet súlyossága. A Belügy még az esemény bekövetkezte előtt elkövetett 3 olyan hibát, amilyent egy ország Belügye nem tehetne meg:
1. Nem nyomatékosította kommunikációjában a helyzet súlyosságát, nem figyelmeztetett olyan impulzussal, hogy minden érintett felfogja.
2. Nem rendelt el kamionstopot Magyarország területén 2013. 03. 12-én, ami biztosította volna az autópályák kamionmentességét 14-ére. Ennek hozadéka lett a több tucat felborult kamion, a torlódások és a katasztrófa hatásának megsokszorozása.
3. Nem rendelték be időben a rendőrséget, a katasztrófavédelmet, a katonaságot. Nem dolgozták ki már előre a tervet, hogyan kell menedzselni az eseményt. Ennek hiányában történhetett meg a mentőegységeken tapasztalható kapkodás és sokszor szervezetlenség. (Erről számolnak be az önkéntesek, miszerint többüknek értelmetlen feladatot kellett végezni, vagy éppen órákig ültek a szállító járművekben parancsra várva). Így fordulhatott elő, hogy tömegeknek kellett az autópályán tölteni több mint 1 napot étlen-szomjan.
Amikor bekövetkezett a katasztrófa, és már látható jelei voltak a viharnak, a hivatalos reakciók teljes mértékben elmaradtak. A kormány kommunikációja éppen a legfontosabb időszakokban egyszerűen nem létezett.
Hála több száz civil tettrekészségének, ők azonnal reagáltak a helyzetre, és létrehoztak különböző fórumokon információs portálokat és bejelentési pontokat. Ilyenek voltak a helyi rádiók krízissugárzásai vagy éppen a Facebookon tapasztalható mozgósítások, melyeknek révén az országban a katasztrófa kommunikációja helyreállt, és az információ szinte mindenkihez eljutott. Sajnos a hivatalos szervek honlapja bizonyította, hogy alkalmatlan egy katasztrófahelyzetben az információközlésre.
„A jelentés mellékletében megemlítik, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) és a többi hatóság honlapjának látogatottsága megtöbbszöröződött, ám a honlapon túl sok hasznos információ nem volt elérhető, a hóban rekedt autósok legfeljebb a március 15-e alkalmából rendezett belügyes ünnepségről összeállított fotógalériát nézhettek meg. Az állami közútkezelő és az autópálya-kezelő honlapja nem bírta a terhelést, ha pedig elérhető volt, túl sok hasznos információ nem segíthette az utazókat.” (Forrás [origo])
A Facebook bebizonyította, hogy igenis komolyan fontolóra kell venni annak kormányzati szintű alkalmazását az ilyen helyzetekben, hiszen a lakosság majdnem fele aktív felhasználója a rendszernek, közvetetten pedig mindenkihez eljut a Facebookon (is) közölt információ. Teszi ezt sokkal hatékonyabban, mint a televízió, hiszen az autópályáról az embereknek nem volt lehetőségük tévézni, viszont mobileszközükkel elérték a Facebookot.
Fontos megállapítani azt a tényt, hogy a magyar rendfenntartók nem rendelkeznek a megfelelő felszereléssel egy katasztrófa elhárítására, mérséklésére. Az, hogy nem történt nagyobb baj, egyértelműen a civil önkénteseknek köszönhető, akik a különböző kommunikációs csatornákon keresztül megszervezték a segítséget (gyógyszerek, étel, ital és fizikai segítségnyújtás).
Külön köszönet illeti meg a helyi önkormányzatokat és magánszemélyeket, a vállalkozásokat, akik saját erőforrásaikat a bajba jutottak rendelkezésére bocsátották.
Külön köszönet illeti meg a mentőket, a tűzoltókat, a rendőröket, a katonákat és egyéb szervezetek képviselőit, akik minden tőlük telhetőt – sőt erejükön felül is – megtettek, és rengeteg embert mentettek meg. Külön elismerést érdemelnek ezek a HŐSÖK, hogy a mai napig ilyen magas színvonalon teljesítenek és dolgoznak – hozzá nem értő felső vezetőik ellenére. Teljesítenek felszerelés hiányában is!
Köszönet a társadalomnak, hogy ennyire egységesen és – a kormányzattal ellentétben – villámsebesen összeállt, rendeződött, és a tettrekészségükről tanúbizonyságot téve a mentésen dolgoztak.
A Belügyminisztérium a kommunikációs kötelezettségét egy semmitmondó SMS-sel elbagatellizálta, ami ráadásul több órával később érkezett meg, mint szükséges lett volna. Az SMS tartalma pedig nem megnyugtató volt, hanem felháborító.
Az egyenlők közt az egyenlőbbek elv mentén számtalan beszámoló érkezett arról, hogy amíg az átlagpolgárok az autópályán ragadva fagyoskodtak, éheztek, addig az éppen mellettük várakozó politikus, képviselő, vezető beosztású embert egy külön egység mentette ki elpazarolt erőforrások árán.
Végszó
Tisztelt Magyarország!
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – a nevéhez méltón – sikeresen védte meg a katasztrófát – köszönhetően az illetékes döntéshozóknak. Szélmalomharcban küzdöttek hősiesen a mentők, a rendőrök, a katonák és minden szerv dolgozói, a civilek, a Facebook-társadalom, az önkormányzatok, a vállalkozások.
Az országban ezen a két napon nem sok minden működött jól, és emiatt a bűnösöket ideje lenne már felelősségre vonni.
