Naponta frissülő tartalommal, ami gondolkodásra késztet

IFL Gazdaság

Miért nem vagy hajlandó megfizetni valaminek az árát?

2016. augusztus 16. - Szarvas Norbert

483423503.jpg

Aki banánnal fizet, ne csodálkozzon, ha majmot kap

Valószínűleg ezt a kereskedelem és a marketing rontotta el a fejekben. Hatalmas divat lett az outlet, a kiárusítás az év minden napján és az 50-70%-os akció. Gyakorlatilag hozzászoktattak minket ahhoz, hogy semmiért ne akarjunk teljes árat kifizetni. Nyilván ezzel vannak, akik visszaélnek. Fogják és megemelik a nettó alapárat, amiből majd megnyomják a "Sale" gombot. A boltnak tök mindegy, hogy 50 forintért adja neked a termékét, vagy először felárazza 100 forintra és abból akciózik 50%-ot. Te mégis jobban érzed magad.

 Sajnos van egy nagyon rossz üzenete ennek a folyamatnak, amiről nagyon nehéz írni, amikor még él a társadalomban a "szegénység tudat". Ráadásul ez a tudat nem alaptalan, hiszen valójában tényleg nagyon sokan élnek a létminimum közelében. Őket egyetlen dolog fogja érdekelni: az ár. Ez a cikk most nem nekik szól, hanem az átlagos vagy annál jobban élőknek.

Mégis kell erről beszélnünk, mert a folyamat végén hihetetlen minőségromlással nézünk szemben. Magyarul egyre több szar lepi majd el a piacot. A "sale" nevelő mentalitásnak egyértelmű hátránya, hogy az embereket lebeszélik a drágább termékekről. Emiatt egyre kevesebben hajlandóak fizetni teljes árat. Márpedig a minőségi munka bármilyen területen időbe és pénzbe kerül. Ha az ügyfél pont ezt az időt nem hajlandó megfizetni, a cég viszont el akar adni, és egy ponton túl már nem tud tovább árat csökkenteni, akkor kénytelen lesz a minőséghez hozzányúlni.

Vásárlóként pedig azt fogod kapni, amitől a legjobban tartasz: silány és gagyi 

Példa

Gondoljuk át logikusan. A szerző létrehoz egy e-book-ot pdf formátumban. Azért így csinálja, hogy ne kelljen veled megfizettetni a könyvkötés és terjesztés költségeit. Hónapokig írja a könyvet. Amíg a könyvet írja, addig nem tud mást dolgozni, tehát ezen idő alatt pénztől és bevételtől esik el. A könyv amúgy nagyon jó és nagyon hasznos.

Nagy sikere lesz.

A könyvet a szerző 2000 forintért árulja, ami nem tűnik sok pénznek. Tegyük fel, hogy a könyv olyan tudást tartalmaz, ami sokkal több pénzt hozhat az olvasó számára.

kepernyofoto_2016-08-16_10_24_52.png

Ez a lényeg. Ugyanis mindig lesznek olyanok, akik megvásárolják például a könyvet. Viszont a legjobb szándék ellenére (e-book, hogy a lehető legjobb áron legyen) még mindig úgy érzi a többség, hogy neki "jár" a még kedvezőbb ár. Tehát a kedvezőbb árból szeretnének kedvezőbb árat és közben nem foglalkoznak egy nagyon fontos dologgal...

A példa alapján a 10.000 forintból a szerzőnek még adóznia kell (ÁFA, TAO, SZJA..stb). Mire az adóhatóság végez vele illetve levonjuk a reklámköltségeket és a fenntartott infrastruktúrát (honlap, webshop), akkor a szerzőnél marad nagyjából 1000-1500 forint. Tehát akkor megírt az ember egy könyvet és 5 eladott példány után megkeresett 5-6 ezer forintot. 5-6 ezer forintot kapott azért, hogy a könyvét végső soron (a példa szerint) 35 ember olvassa. Magyarul könyvenként keresett 6000/35= 171 forintot!!!!!!! 

Kezded érteni a lényeget?

Amikor te nem vagy hajlandó megfizetni valaminek az árát, akkor azt mondod, hogy nem vagy hajlandó megfizetni a szerző idejét és fáradozásait. Persze, a könyvet megszerezted ingyen és nem üt vissza rád semmi. Hosszútávon problémásabb lehet, mivel ennek a szerzőnek (hacsak nem lett hatalmas siker sok tízezer fizetett letöltéssel) nem fogja megérni legközelebb könyvet írni és ezáltal te  sem jutsz ettől az embertől újabb tudásanyaghoz. Ha pedig mégis írni fog, akkor biztosabb rosszabb minőséggel, mivel kevesebb időt fog rászánni a könyvírásra és kevésbé hiteles információkkal operál. 

 

►►►►

Ha segítséget szeretnél a pénzügyeidhez vagy kérdésed van, nekem is megírhatod:

✰✰ szarvas.norbert@iflgroup.hu vagy

✰✰ www.iflgroup.hu 

� Ajándék ingyenes családi vagyontervező

Letölthető itt: Klikk

Itt találsz meg minket:

 

A bejegyzés trackback címe:

https://iflgazdasag.blog.hu/api/trackback/id/tr8710414598

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sobbis 2016.08.16. 12:16:44

Én mondjuk a ruhaboltokkal vagyok úgy, inkább outletbe vásárolok. Példa: régen imádtam a Zara ruhákat, ingeket, öltönyöket. Nem volt olcsó, viszont jó szabás volt, jó anyag (legalábbis ezt gondoltam). A 13 ezerbe került ingek fél év után kiszakadtak... de ugyan ez a cipők, ami meg 20-22 ezer volt. Garanciába nem vihettem már vissza, mert mindig kitalálták, hogy miért nem tudják visszavenni.

Inkább a Premier outletbe szoktam vásárolni, egy komplett öltönyt megvehetek 10-15 ezerért (+2-3000 szabatás), ami még márka is és jól néz ki. Ha fél év alatt tönkremegy, nem sajnálom az árát. Ha 70 ezer lenne, már más lenne a hozzáállásom.
A másik így kapásból az alkohol, Tescoban pl egy üveg vodka 1 literes 4400, az Auchanban 3000 ugyan az a márka. 2 üvegnél már kb egy harmadik üveg árát spórolom meg.

Én azokat is megértem, akik keresik az akciókat, az eladók/boltok is próbálnak ott nyerni ahol csak tudnak, nyilván mindkét fél próbálja maximalizálni a hasznát. Sajnos én azt vettem észre, hogy manapság az árral nem nő egyenes arányban a minőség. Életérzést, márkát, divatot vásárolunk drágábban, sok esetben sznobságot.

ps3peter 2016.08.16. 18:13:11

Pont az E-Book irgalmatlanul rossz példa, legalábbis ami az olcsóságot illeti. Az Amazon eleinte a Kindle könyveket 1-5 euróért árulta, ami nagyon kedvezö volt a nyomtatott könyvek árához képest itt Németországban. Aztán felfutottak a Kindle eladások, elsütöttek itt belöle vagy tízmilliót, lett fizetöképes kereslet. Azóta felemelték az E-Book árakat gyakorlatilag a nyomtatott kiadással egy szintre, nem is vettem jó ideje, csak nyomtatott könyvet. Ez persze nem jelenti azt, hogy lopni, másolni kell, de azért ne mentegessük a cégek üzletpolitikáját, marad ott sok helyen elég profit.

De hogy a témához is hozzászóljak: te tényleg a magyaroknak írtad ezt a cikket? Magyarországra? Oda, ahol tízmillió emberböl max. 1% fizet zenéért, filmért, szoftverért? Ahol gyakorlatilag mindenki, de tényleg mindenki kalózkodik?
Szerintem ez még ha jó szándékú is, de totálisan süket fülekre fog találni, még akkor is, ha az összes további kommentelö be fogja írni, hogy ö még soha, de soha nem másolt vagy töltött le semmit...

Következönek javaslom az E-Commerce és a helyi kereskedelem témáját, az is hasonló. Mindenki szereti, ha a kompetens eladó a helyi kereskedelemben kitünöen ellátja tanácsokkal, minden terméket meg tud fogni, ki tud próbálni, láthat élöben, de a bevétel természetesen ott fog lecsapódni, ahol gyakorlatilag munkaerököltség nélkül lehet jóval olcsóbban kereskedni, lásd E-Commerce...
És ez is csak azért, mert - föleg Magyarországon - az emberek iszonyúan fillérbaszók.
Különben is szolgáltatást megfizetni (mert a kereskedelem is az részben)? Na neeeeem, azt már nem, az lehúzás. Nyivákolni az alacsony bérek miatt viszont kegyetlenül tud a magyarság, pedig az ok-okozati összefüggés erösen ott van...

Tefan 2016.08.16. 21:08:37

Majd ha a munkaerőm árát is megfizetik, nos akkor beszélgethetünk, hogy miért és mennyit lennék hajlandó fizetni!

neet 2016.08.16. 21:12:19

Amíg egy átlagfizu 100-120 ezer Ft (ennyit kap a kezébe egy átlag júzer, tök független attól, mit hazudnak azok akik), egy normál nyomtatott könyv meg 2-3000 Ft, egy jó dvd szintén lehet 4-5000 Ft is, és a fogorvos 4 hétre előre nem ad ip-ot, ezért magánba mész 20000-ért, addig nincs min csodálkozni, hogy letöljük, (fény)másoljuk, hamisítjuk, jobban megsózzuk, stb, jó lesz az az úri pösti népnek felkiáltással...

Hörömpő cirkusz világszám 2016.08.16. 21:22:57

Miért vásárolnék valamit teljes áron, ha féláron is hozzá tudok jutni? A ruhadarabjaimat általában szezonon kívül, leárazva, outletben veszem meg vagy az ebay-en, aukciókon. Mivel nem vagyok divatfüggő, megtehetem, hogy a tavalyi modellt választom, lényegesen olcsóbban, mint ha ragaszkodnék a legújabbhoz. A legutóbbi internetes vásárlásom 54 EUR-ért négy nadrág és egy felső Németországból, mind vadonatúj, márkás termék. Ha mindezt az üzletben, új áron veszem meg, kb. 400 EUR-t költök. Ugyanez cipőfronton: két pár bőrcipő és egy pár szandál outlet üzletben 154 EUR, ugyanez teljes áron 540 EUR lett volna. Nevezhetitek fillérbaszásnak, én takarékoskodásnak hívom.

Elektronikus irodalom: igen, letöltöttem e-book-okat és szakirodalmat a netről. Amíg egyetemre jártam, fenn voltam a scribd-en és onnan vadásztam az anyagokat. Lusta vagyok megkeresni, talán 6-9 USD volt a havi tagdíj, cserébe bármit letölthettem. Nem éreztem lopásnak, fizettem érte, még ha nem is a kiadónak, de nem volt ingyen. Gondolkodom, hogy visszalépjek, mert nem fér több papírkönyv a lakásba :)

neet 2016.08.16. 21:24:48

Amúgy én nem érzem prosztóságnak, hogy megnézem az akciós füzetet, és akkor veszek valami tartós dolgot nagy tételben (pl hajfesték, tusfürdő, de akár a fél évig elálló tej is), amikor 100-300 akárhány forinttal olcsóbb. A hajfesték a legjobb példa: általában 1600, de ha akciós, 999. Sztem hülye lennék nem 1000-ért venni, és bespájzolni, sztem ennyi amúgy a reális ára, a másik meg az extrapfrofitos.
Ha tartod az alakod, nyári ruhát, fürdőrucit is aug.ban érdemes venni, kabátot meg febr. végén. Így aztán azt írtam be, h féléve vettem kb valamit "normál" áron, buzi-e vagyok?

Figyel Castro 2016.08.16. 21:30:28

A boltoknak meg az akcios ar is qrvara megeri, mert a cuccok tul vannak arazva. Ha nem erne, nem akciozna. (Itt Avajcban tenyleg akcioznak, tudom, mennyi volt elotte es mennyiert vettem akciosan).

neet 2016.08.16. 21:31:19

Ez a cikk amúgy leginkább a szegény, szerencsétlen szerzőkről szól, de ha valaki csóró, nem fog sokezres könyvet venni, ill. semmi könyvet. De ha az átlagembert nézzük, aki fogyaszt, herdál, szenved (ja, az egy másik blog, mindegy már), és a rezsi, ez-az kifeizetése után fogja a maradékot és 4 hétre 4 kis borítékba helyezi, na, ő adiost fog venni a kiníjiban, nem adidast, ami ráadásul pont olyan szar és alig bírja tovább.
Egy példa: felvetett a pénz, ruhaszárítókötelet mentem venni, volt egy 200-ért, meg egy 1000-ért. 5x-ös árkülönbség!! Mondom, ideje menőnek lenni, és végre venni valami tartósat, mert a 200 Ft-os jó, ha 2 nyarat kibír. Mondanom se kell, az ezer forintos, aminek MINIMUM 10 nyarat kellett volna bírnia, de még akkor is csak ugyanott lennék, szal inkább 13at, na az első nyáron elpattant, (ez idén volt) az se bírta a napot, vizet, uvét. Kérdés van? Nincs. Legközelebb megint a 200 Ft-os vackot veszem.

neet 2016.08.16. 21:33:22

@neet: elnézést, ha az adidas egy jó márka és tartós és bírja, csak egy péla volt, írhattam volna kb akármit is.

ggaborx 2016.08.16. 21:45:01

Szuper ötlet, vegyünk minőséget sok-sok pénzért! Egyetlen kérdésem van: honnan tudod mi az igazi minőség - ebook és luxus kivételével ?

Mert amiket én eddig prémium termékként jódrágán vásároltam szinte egytől-egyig ugyanolyan silány gagyi volt mint bármely kínai koppintás. Csak a márkanév helyesen volt írva. Szóval jó lenne egy ilyen lista:

- noname, olcsó, silány
- márkás, drága, silány

- noname, olcsó, átlagos
- márkás, de átlagos

- noname, olcsó, minőségi
- márkás, minőségi

- bónusz: noname, drága, silány | noname, drága, átlagos | noname, drága, minőségi

Bármely terület jöhet: ruházat, élelmiszer, műszaki cikk, háztartási cucc, bútor, lakásfelszerelés, jármű, sporteszköz.... bármi

Medgar 2016.08.16. 21:48:52

Gondolom még mindig a Wolf Gábor könyv miatt megy a cirkusz

halaloszto 2016.08.16. 22:06:24

Ez csak egy következmény. Ugyanis divat lett a munkát sem megfizetni.

Arányában egyre több az olyan állás, ami nem fizet annyit amiből emberi módon meg lehet élni, családot fenntartani, gyereket nevelni, iskoláztatni.

Sir Galahad 2016.08.16. 22:07:22

Azért nem, mert még az akciós ár is nagyobb, mint a reális érték.

halaloszto 2016.08.16. 22:09:52

@neet: az adidas nagyon szar példa. vehetsz adidas neo cipőt a deichmanban 12ezerért, meg vehetsz szinte ugyanúgy kinéző adidas cipőt 35ezerért. az első nem sokban különbözik a kínai változattól. a másodiknak igazi varrás van a talpánál, igazi bőr a felsőrésze és bőr a bélése is. viszont magyarországon nem is tudom hogy árulják-e valahol. mindenütt csak az olcsó országoknak gyártott gagyi adidas-t kapni.

Aston Kanál 2016.08.16. 22:45:09

Azert van ennek egy masik oldala is, nevezetesen, hogy azert bizonyos esetekben egeszen elkepesztoen pofatlan arakat szabnak meg. En naponta jarok el egy olyan ruhabolt elott, ahol 85 font egy sapka es 175 egy pulover. Mar elnezest, de egy sapka sem er 85 fontot. Egy sem, minoseg ide vagy oda.
A Harry Potter pelda pedig ott santit, hogy tizbol kilenc haztartasnak nem megterhelo kifizetni egyszerre negyezer forintot egy konyvert, de azt meg egy jomodu ember is meggondolja, hogy kiad-e haromszazezer forintot egy Hugo Boss borkabatert. Mert egy borkabat sem er haromszazezret, akarmi is legyen rairva.

Danubius 2016.08.16. 22:52:00

Gyógyszertárban dolgozok. Egyedül próbálunk érvényesülni. Sokan láncban próbálkoznak. Tapasztalat: a gyártók/forgalmazók direkt akciózósan nyomják a gyógyszereiket. Kicsit bővebben: van kb 2000 gyógyszertár az országban, ebből 1000 valamilyen lánc tagja pesti képviselettel. A gyártók/forgalmazók összedolgoznak a láncokkal hogy 20-30% kedvezménnyel akciózzanak promotált dolgokat. És azok fogynak. Ilyen az ember. Az kell ami az újságban meg a reklámban van. Mondom az egyik nagy gyártó képviselőjének hogy nem fogok 6% kedvezményért 500ezerért rendelni, mikor a konkurens termék feleannyiba kerül. A válasz: mi inkább a reklámra költünk. És az élet őket igazolja. Az kell amit reklámoznak.

Cirrus 2016.08.16. 22:59:43

Itt szerintem két teljesen különböző dologról van szó. Az egyik a leértékelt cuccok. Amíg vannak, örömmel megvesszük (ha jó), ha nem lesznek, talán veszünk teljes áron (ha nem is ugyanazt). Felajánlják nekünk a lehetőséget, mi pedig élünk vele. Nem értem, mi ezzel a gond. Az e-book más tészta, az erkölcsi kérdés. Szerintem lopás, ahogy a buszon bliccelés is az, hiába nem okoz vele közvetlenül kárt az ember. Én vettem már olyan e-könyvet, amit le is tölthettem volna, pedig nem volt olyan olcsó (akciósan $20 - $40 helyett). Mondjuk töltöttem is le 1-2 kétes eredetű régebbi könyvet is, de rossz szájízzel. Filmet, szoftvert soha. Kalóz Windowsom volt, de már legális van.

Tóth-Takó 2016.08.17. 00:55:18

Visszakérdezek: ha a példaként említett e-könyv szerzője ennyire rosszul keresett, akkor miért is vágott is bele a dologba?

Tájékozódott előzőleg, esetleg végzett előzetes számításokat, hogy a lehetséges bevétel milyen példányszám esetén -- és a szintén említett levonások figyelembevételével -- éri meg az általa tett erőfeszítéseket?

Vagy csak belevágott a dologba és a csalódás lett az osztályrésze...

Bambano 2016.08.17. 02:27:21

jó poszt, a valóságtól ugyan messze van, de mindegy.
elmondom, mi a valóság.
a példa kedvéért legyél zenész. csináltál egy ütős cd-t.
a cd-ért kapsz 300-500 forint közötti jogdíjat per darab. ehhez társul még 100 forint körüli gyártási költség, 200-300 forint körüli felosztandó költség (például stúdió, mesterlemez, stb). elkészül a lemezed 1000 forint körüli darabáron.

a tisztelt kiadód zsírosra kívánja hizlalni a seggét, ezért ezt a lemezt 2500 forintért adja a nagykernek, a nagyker ráteszi a maga árrését, a kisker dettó, így kerül a boltba teljes áron 5000-6000 forintért.

Na ebből a 6000 forintból, amiért a szerző keményen megdolgozott, és egy icuri-picurit a kisker is, igazán nagyon bőven és jutányosan lehet leértékelni úgy, hogy a szerző közben fillérre ugyanannyit kap.

itt egy szó nincs arról, hogy bárki is rosszabbat gyártana a jövőben azért, mert néhány nagy mogulnak egyel kevesebb hamburgerre jut.

Bambano 2016.08.17. 02:36:43

@Bambano: mondok másik példát.
ruhagyárban melóztam, mint it-s. abban a ruhagyárban férfi ruhát (öltönyt) varrtak nyugati megrendelésre. ez úgy működött, hogy megvették a nyugati által előírt alapanyagot, megvarrták a nyugati által küldött szabásmintával, belevarrtak egy márkajelzést, és pakolták a kamionba. Mára kiöregedett nőcsábász francia színész és hasonlók jussanak eszedbe. Ezeket az öltönyöket menő belvárosi boltokban 100k fölötti árcédulával vehetted meg, gyakran nem is kevéssel.

Volt eset, hogy odaálltam a főnököm elé, hogy kéne ruha, mondta jó. Hangulatától függően, illetve attól is, hogy mennyi idővel előtte kértem az előzőt, vagy adta ingyen (a rendőr verje le rólad felkiálltással) vagy azt mondta, hogy fizessem ki az elszámolási árat érte. Ezek után rámszabták a fent emlegetett öltönyök szabásmintáját és megvarrták. nadrág+mellény+zakó három garnitúra fájt egy 50-esbe.

na ennyit nyer a kereskedelem ezeken a rongyokon. óóóó én annyira tudom sajnálni őket, mikor ebből akciózni kell egy kicsit...

Eltévelyedés · http://gumimacik.blog.hu/ 2016.08.17. 04:15:15

@Bambano: Ó szörnyű kiskereskedő, nem csinál semmit, csak a boltban mereszti a seggét, miközben megduplázza az árat.

Na elmondom miért:
1. Egy átlagos plázában a négyzetméterár 50-100 EUR közt mozog, Havonta. Vegyél egy közepes, 100nm-es boltot, vedd az olcsóbb árat 50 EUR (azért az Köki terminál szint), az 5000 EUR, még rezsi és marketinghozzájurlás, 2 millió.
Egy ekkora boltba kell egynél több alkalmazott is, úgy 10-12. Hajtogatás, áruátvétel, kassza, ,reklamációk, beszerzés, a 10-12-vel talán még alá is lőttem. Keressenek keveset ezek az emberek, fluktuáció is van, új munkaerő költsége, betanítás, adóval mindennel vannak ők havi 300.000 forintba. Ez is 3 milla.
Egy ekkora üzletbe rohadt sokba kerül az áru, üres polcokat senki nem nézeget szívesen. Legyen 10 millió, ez a pénz áll, nem kamatozik.
Van még ezenkívül költség rengeteg, engedélyek, könyvelő, biztonsági rendszer, lopáskár,

És a rohadt kiskereskedő ennek tetejében még pénzt is akar keresni, sokat. Azért, mert napi 12 órát melózik (minimum), hogy ne lopják ki alóla a boltot, mert elég sok pénzt kockáztat, minden el legyen intézve, kutat új áru után, annyi szopó van vele, amiért úgy érzi, nem párszázerer plusszal akarja zárni a hónapot, 500 nettóig simán mehetne egy "stresszmentes" munkahelyre is.

Na, tehát a beinvesztált tőke (előre kifizetni 3-6 havi bérleti díjat, kaució, berendezés, stb) mellett van a kiskereskedőnek havi 5 millió fix kiadása (plusz az új árut beszerezni, de tegyük fel csak akkor vesz új árut, ha eladott régit, tegyük fel haszonnal.
A példádban 50 ezer forintot keres a zakón. Namost abból kapásból becsenget ÁFÁT 50 ezer után(13500), meg még legalábbennyi adót ilyen-olyan jogcímen.
Máris csak 23 ezret nyert.
Ebből a 23 ezerből kell kigazdálkodni a fix költségeit. Azaz 217 darab ilyen zakót kell eladnia, azaz napi hetet. Szeritned elad annyit? Tudom, árul mást is, de ekkor, még csak nullán van a srác, még önmagát nem fizette ki.
Néha akciózni is kell, mert nem viszik a 100k-s öltönyt, mint a cukrot.
Raktárért is fizetni kell. Van egy beszerzőfurgonja is.

A fenti érvényes a gondosz CD árusra is, meg mindenre. Ha egy gyönyörű plázában akarsz vásárolni, a város közepén, ingyen parkolással, akkor szerintem azt az öltönyt ami neki nagykeráron 50-be van, még olcsón is adja 100-ért.

upho 2016.08.17. 05:35:19

@Eltévelyedés: ez igy mind igaz lehet, nem vitatom. Megis ugyanezeket az arukat felaron meg lehet venni az outletekben, es ott sincsenek semmivel sem roszabb korulmenyek. Valahol valami nem stimmel akkor.

a BircaHang Média szerk. · http://www.bircahang.org 2016.08.17. 05:55:10

Az igazi ár az, amit megfiztenek, nem? Ezt tanultam a liberális bugyutaságokból.

a BircaHang Média szerk. · http://www.bircahang.org 2016.08.17. 05:59:27

@neet:

Így igaz. A nyugat kettős mércét alkalmaz: egyrészt miért nem dolgozunk 3-szor kevesebbért, másrászt miért nem fizetjük meg áraikat, melybe bele van építve az elnyomók 1000 %-os profitja?

Nos, ez nem megy. A másolás, a torrent valójában a nép demokratikus válasza az elnyomásra.

Eltévelyedés · http://gumimacik.blog.hu/ 2016.08.17. 06:06:51

@upho: Az outlet bérleti dija sokkal kisebb, és sokszor a nagyker árból is engednek, hiszen "tavalyi modell".

a BircaHang Média szerk. · http://www.bircahang.org 2016.08.17. 06:07:33

@Bambano:

Igen, ez a lényeg. A tőke profitja extra magas. S meg akarja fizettetni velünk. Ez az ő dolguk. A mi dolgunk nem az, hogy megtaláljuk a módját, hogy ne fizessük meg. Ilyen a piac, csak most a fagyi visszanyalt.

ebella 2016.08.17. 07:13:05

Ami nekem megéri azt megveszem. ami nem azt nem. Mindegy mennyire tartja a készítője vagy az eladója. Még csak ezt se vitatom, megéri amit kérnek érte. De nekem nem.

Szerintem ez ennyire egyszerű.

ebella 2016.08.17. 07:16:32

@a BircaHang Média szerk.: Ha ez ilyen egyszerű lenne ("a tőke profitja extra magas"), nem állna készenlétben ezer meg ezermilliárdnyi dollár befektetésre várva. Csak egy valóban jó ötlet kell és bármikor szerzek bárkinek egymilliárd dollárt, Akár évi tíz százalék garantált haszonra is!

a BircaHang Média szerk. · http://www.bircahang.org 2016.08.17. 07:58:17

@ebella:

Pont ezért áll készenlétben ennyi pénz, érved engem igazol.

midnight coder 2016.08.17. 07:58:25

A postoló alapvetően két teljesen különböző dolgot próbál egybemosni - ki tudja miért. Az egyik az olcsón vásárlás különféle akciókban. Nos, az ember ott és annyiért és azt vásárol, amennyiért megéri neki. Az egy dolog, hogy az európai ipar jórészt abból él, hogy a kici ócó kínai zoknira rányomnak egy márkajelet és eladják 4x annyiért, csak ott a fizu is 4x annyi, így nem probléma, ha az ember zokni mellé életérzést is vesz, és ez utóbbi 3x annyiba kerül mint maga az áru. Nálunk ez nem annyira van így, ezért aztán az ember ott spórol, ahol tud.
Nem mellesleg, Pl. ha egy 60 ezer forintos kicsi kínai droidos telefon is kb. tudja azt amire nekem szükségem van, akkor nettó hülyeség lenne megvennem egy 200+ ezer forintos IPhone-t, amire ráadásul vigyázni is kellene.

Ettől az egésztől független a másolás. Ez utóbbi nem a csúnya gonosz lopós end-user sara, hanem egyszerűen azért van, mert a szórakoztatóipar a mai napig nem igazán találta fel azt az értékesítési formát és árat amivel maximalizálni tudja a profitját. A zeneiparnak ezt már sikerült, lásd Spotify és társai, a filmeknek és a könyveknek ez a még nem igazán sikerült.

A kulcsszó a lustaság. Ha az ember valóban fillérekrért tud legálisan és egyszerűen hozzájutni az őt érdeklő tartalomhoz, akkor nem fogja másolni azt. És a kiadónak is több bevétele van így, mint hogy azon a pár lúzeren próbál meggazdagodni akik nem másolnak.

Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2016.08.17. 08:13:12

A nem teljes áron való vásárlást és a vásárlás helyett alternatív úton való termékhez jutást összekeverni elég komoly probléma. Ugyanis a két dolgot más motiválja. Mondjuk a HBO előfizetőinek elsöprő többsége hűségkedvezménnyel veszi igénybe a szolgáltatást. De nem a torrent plázából tölti le a HBO sorozatait.

A kétféle magatartásnak pedig drasztikusan más a hatása. Az egyik a bevétel kiszámítható, folyamatos voltát biztosítja és ezért megéri kedvezményt adnia a cégnek, a másik viszont bevétel csökkentő hatású.

A szezon végén akcióban megvett ruha titka is az, hogy olyat adnak el, amit amúgy nem tudnának könnyen eladni. Akkor azért, mert már nincs meg rá a szezonális igény. Később pedig azért, mert minden évre új trend van, az pedig már "lejárt lemez".

Ezzel viszont olyanoktól is érkezik bevétel akik amúgy nem engedhetnék meg maguknak a terméket, a plusz bevétel és a kevesebb eldobandó szemét javítja a hatékonyságot. A szezon elején megszerzett kínai hamisítvány viszont ront a szellemi termék kifejlesztésének megtérülésén.

trev 2016.08.17. 08:18:56

Hát ez jó nagy marhaság lett.

ace22 2016.08.17. 08:25:47

Könyv, zene, film megvétele: ha jól tudom, az ARTISJUS által adathordozóra (okostelefont, tabletet, memóriakártyát, nyomtatópapírt is ideértve) kirótt jogdíjátalány fejében magáncélra törvényesen másolhatsz / tölthetsz le könyvet, zenét, filmet (szoftvert nem).

para_noir 2016.08.17. 09:05:29

Szokás szerint rémesen rossza a példa, már megint olyanba kontárkodsz, amihez nem értesz.

para_noir 2016.08.17. 09:12:13

Valaki érti egyébként, hogy mi a túró összefüggés van a leárazott outletes holmik, és a szellemi tulajdonnal való kalózkodás között?? Norbert, ennyi erővel a bevezető az afrikai elefántokról is szólhatott volna, aztán puff, át az e-book-okra. Mit szívsz? :)

Dzsontra Volta 2016.08.17. 09:24:21

Kurva piacgazdaság, minden termék annyiba kerül, amennyit a vásárlók hajlandóak kifizetni érte, ha valamiért nem hajlandóak kifizetni a tervezett összeget, akkor az árazással van baj.

midnight coder 2016.08.17. 09:57:48

@Válasszunk: "A szezon elején megszerzett kínai hamisítvány viszont ront a szellemi termék kifejlesztésének megtérülésén"
A szellemi termék kifejlesztésének költsége kb. 1 forint zokninként. A kínai hamisítvány megvásárlásakor a marketing költséget és a cég extraprofitját lopod el.

Amúgy nem hamisítványt kell venni, hanem eredeti kínai terméket.

midnight coder 2016.08.17. 10:01:29

Amúgy az e-bookokkal kapcsolatban az az elvem, hogy magyarul eleve nem olvasok semmit. Ezzel egyrészt nem fosztom meg a bevételtől a szegény magyar írókat, fordítókat, kiadókat az illegális letöltéssel, másrészt az angolul olvasás jót tesz az ember szókincsének. Harmadrészt, a szakkönyveket jóval olcsóbban, néha ingyen is be lehet szerezni teljesen legálisan, ráadásul ezek még frissebbek is mint ha megvárnám amíg valaki lefordítja őket - már ha egyáltalán valaha valaki lefordít valami olyasmit, ami kis hazánkban elve kevesebb mint pár száz embert érdekel, ráadásul nagy részük hozzám hasonlóan eleve inkább elolvassa angolul.

midnight coder 2016.08.17. 10:03:47

E-bookban szépirodalommal kapcsolatban is rendelkezésre áll egy rakás - bár nem annyira új, de annál jobb könyveket tartalmazó - forrás, Pl. Project Gutenberg, vagy idehaza a MEK.

gizmo26666 2016.08.17. 10:12:12

Öcsém, a cikked úgy faszság ahogy van.
Ugyanis kihagytad a képből a kereskedőt.
A termelőt ő zsigereli ki, mert nyomott áon vásárol, aztán akkora extra profittal adja tovább, hogy csak pislogsz, mennyire át vagy baszva.
Akciózni csak akkor szokott, ha kezd megromlani az áru, esetleg kell a hely a raktárban, vagy szimplán át akar baszni, ahogy te is írtad.

Nyugodt lélekkel vásárolok, ha vgalami akciós, mert tdom, hogy a kereskedőnek még így is lesz rajta haszna, csak nem 300%, hanem csak 50 %.
Na bumm, ki nem szarja le, nem csinálok ebből táérsadalmi problémát.

Bobby Newmark 2016.08.17. 10:21:30

Sajnos én ezt pont leszarom, fizesse ki a jómódú nyugat a fejlesztések költségeit és a minőség fenntartását, én meg majd úgy fogok vásárolni, ahogy NEKEM a legjobban megéri. Nem tartom erkölcsi kötelességemnek a kapitalizmus működtetését, fenntartását.

Ebook esetében nemhogy a könyvkötést, de még a digitális könyv árát SEM fogom kifizetni, amennyiben hozzáférek ingyen.
Ez van, leszarom, lehet ezért utálni, változtatni majd akkor fogok rajta, ha rákényszerítenek. Magamtól nem.

para_noir 2016.08.17. 10:28:39

@Bobby Newmark: ráadásul a poszter annyira nincs képben, hogy nem tudja, hogy az átlag szerző 6-10%-ot kap a könyv árából, vagyis egy 2000 forintos e-book torz összehasonlítási alap, mert a 2000 forintos print példányból 200 forint a szerzőé, a kétrongyos e-bookból meg 2000, szóval máris fordult a kocka. Bonyolult iparági kérdés ez, mert ugye van a roppant költséges hagyományos kiadói marketing, meg az ingyenes social média kampány is, van itt téma bőven, csak a poszter a lehető legirrelevánsabb végéről fogta meg a dolgot, plusz a leárazott ruhának ehhez továbbra is nulla köze van, ezt viszont már nettó butaság nem felismerni.

midnight coder 2016.08.17. 10:51:47

@para_noir: Pontosan. Azzal az eltéréssel, hogy a 2000 forintos epub után ugyanúgy 200 forintot kap a szerző mint a 2000 forintos papírkönyv után, a többit a kiadó és a terjesztő viszi el - persze a terjesztő ez esetben a jó öreg internet, így a kiadónak sokszoros a profitja - megspórolja a könyv előállításának költségeit (levilágítás, nyomtatás, fűzés-kötés, raktározás, szállítás) plusz a terjesztést is, hiszen az ez esetben kb. annyi, hogy feltölti a könyvet egy webáruházba.

Bobby Newmark 2016.08.17. 11:18:56

@midnight coder: HA van kiadó. Mivel így feladata nincs, így szükség sincs rá, sokan maguk publikálnak. Marketing szempontjából lehet hasznos, de sokan vannak, akiknek a lehúzás nem ér annyit.

Persze engem ez sem érint.

para_noir 2016.08.17. 11:37:56

@Bobby Newmark: erre gondoltam én, egy kis önmenedzseléssel a kiadó teljesen kihagyható. Fb kampány, egy kis gerillamarketing, egy ismerős szerkesztő egy tévés/rádiós magazinműsorban, és meg van oldva.

Untermensch4 2016.08.17. 12:10:33

@para_noir: Ez egy burkoltabb könyvajánló 2.0-nak látszik mivel az 1.0 csúnyán le lett szólva. Az outlet+szerzőijog párosítás pedig nem kirívó (a blog egészéhez képest) de észrevétlenül elviszi a hátán a könyv-témát ami a lényeg lenne. Meglep hogy könyvek kapcsán nem nyelvtannáculós irányba siklott ki a dolog de ez vszeg a szerző előrelátásának (lektorálás/lektoráltatás) köszönhető.

Eltévelyedés · http://gumimacik.blog.hu/ 2016.08.17. 12:16:55

@Untermensch4: Neeee. A szerzőnek kiadott könyve van? Anyám borogass! Azt hiszem itt az ideje szakértői könyvet irnom mondjuk a lepketenyésztésről

para_noir 2016.08.17. 12:45:49

@Eltévelyedés: szerintem nincs könyve, arról tudnánk. Mert másról se írna :))))

ebella 2016.08.17. 13:17:43

@a BircaHang Média szerk.: Mert csak extra magas tőkearányos profitból lehet magas tőke? Egy százalékos profitból nem? Vagy nevezzük extraprofitnak azt is, ha egy százalékot teszek rá a költségeimben és az adókon túl a cuccra, de eladok napi százmillió egységet egy dollárért?

Hol élsz te? Egy biciklibelsőben?

a BircaHang Média szerk. · http://www.bircahang.org 2016.08.17. 13:23:52

@ebella:

Ez a jellemző, nagy profitráta. Ami nem azt jelenti, hogy minden eset ilyen. Ha 1 %-os haszonnal dolgozol, hanem véged lesz.

Egyébként pedig a költségeken belül lehet a nagy profit.

a BircaHang Média szerk. · http://www.bircahang.org 2016.08.17. 13:25:52

@Bobby Newmark:

Így igaz, ez ahelyes piaci magatartás.

A magyar Tesco úgy optimalizál, hogy a magyar 19 % helyett Svájcban 1 %-ot adózik. Én meg úgy, hogy torrentezek.

a BircaHang Média szerk. · http://www.bircahang.org 2016.08.17. 13:26:38

@midnight coder:

A van egy nagyszerű orosz kalózoldal, kizárólag tudományos és ismeretterjesztő könyvekre. Van kb. félmillió könyv fent, minden létező területről, a legnagyobb részük angol és orosz nyelvű, de néha van más is. Fizetős lap egyébként, de megéri. 1600 rubelt töltöttem fel a számlámra pár hete, ez kb. 22 euró, azóta letöltöttem kb. 200 könyvet, de még megvan a számlámon a pénz fele! Szóval kb. 5 cent egy könyv.

Kivlov 2016.08.17. 13:46:31

"a folyamat végén hihetetlen minőségromlással nézünk szemben"

Milyen végén? Ez van régesrég.
A magyar gagyit gyárt, gagyit árul, gagyit vesz. A vásárlások nagy részénél meghatározó szempont az ár. Ezen csodálkozni meg felesleges, amikor 25 éve az a cél, hogy a magyar "melós" olcsó legyen, azaz éhbérért dolgozzon.
Arról nem is beszélve, hogyha az ember a drágábbat veszi meg, az még mindig sz*r minőségileg. Ha jót akarunk, a sokkal drágábbat kéne megvenni, amit kevesen tudnak megtenni.

HaCS 2016.08.17. 13:55:06

Ezt a folyamatot nem a fogyasztók kezdték, és nem is ők gerjesztik.
A folyamatos fejlődésnek gúnyolt profitmaximalizálásban valóban kezd eltűnni a minőségbeli különbség a prémium márkák, és az olcsóbb termékek között. Csak az ok-okozati összefüggést ne cseréljük fel!

Nem azért kezdett a fél világ Kínában, Törökországban, vagy latin-amerikában gyártatni, mert a vásárlók akciósan outletben vásároltak volna luxusautót, vagy hi-fi rendszert. Nem hiszem, hogy a felhasználók felelőssége a "tervezett avultatás" fogalma.

A "régi időkben" a prémium kategóriás termékek valóban tartósabbak, megbízhatóbbak voltak, összeszerelésük is jobb minőséget mutatott.
Manapság meg egy akármilyen márkás mosógép is ugyanúgy romlik el pár év után egy filléres, de magában nem cserélhető alkatrész miatt. Prémiumkategóriás autóknak a vezérműlánca feleannyi időt bír, mint egy 120-as Skodáé. Legtöbb esetben a prémiumnak nevezett termékekben már nincs benne az az értéktöbblet, amit az árcédulán érvényesíteni próbálnak. A 30-50-70%-os akciókkal billen helyre az ár-érték arány, és ezt mutatják a fogyasztói viselkedések is.

Nem a vásárló felelőssége, hogy hihetetlen erőforrások, és energiabefektetés árán (pár év lefutással) szemetet gyártunk, hogy az újonnan gyártott szemetet is el lehessen adni. Mindezt akár prémiumgyártóként.

Bobby Newmark 2016.08.17. 13:55:14

@a BircaHang Média szerk.: Én kalóznak sem vagyok hajlandó fizetni. Egy dolog az ingyen információ, meg másik az ezen való nyerészkedés. Mondjuk ez tipikus orosz szokás, de szerintem ők is nyugodtan megbaszhatják magukat.

Fuxos (ex bömis) · http://fuxianizmus.blog.hu 2016.08.17. 14:09:18

Nem igazán értem, mit szeretett volna a posztoló mondani ezzel a bejegyzéssel. Ekkora zagyvaságot már rég olvastam. A kedvencem:
"Márpedig a minőségi munka bármilyen területen időbe és pénzbe kerül. "

Kivlov 2016.08.17. 14:16:33

Ja, és még egy:
"Miért nem vagy hajlandó megfizetni valaminek az árát? "

A munkaerő árát kellene megfizetni kezdetnek. Utána lehetne hőbörögni mások miatt. Persze csodálkozni egyszerűbb, ha elmennek külföldre vagy nem találni munkást...

szgrgly 2016.08.17. 14:50:49

Miért nem veszi meg? Azért, mert ezzel nem tud státuszt sugározni, mutatni a világnak, hogy neki mennyire jól megy..Mert ma sajnos a világ nagy része erröl szól, kifelé ki mit tud mutatni, hogy mennyire jött össze neki az élet...

Mikor hallottál tömegközlekedésen csevejt arról, hogy kinek hány eredeti könyve/CD-je/DVD-je van otthon? :)

A nagy TV-vel/ drága telefonnal lehet prezentálni, így annál fontos, hogy a lehetö legnagyobb, legdrágább legyen, hogy lássa a sok proli, neked milyen jól megy...Könyvböl, CD-böl elég a másolt/letöltött, valahol meg kell spórolni ezekre a látványcuccokra a pénzt...

Bobby Newmark 2016.08.17. 15:20:13

@szgrgly: Faszság. Ez nem ok, ez következmény.

Amíg a "piacon" létezik 0 pénzegységbe kerülő alternatíva, addig hülye lennék nem azt választani, ha egyébként mindenben megegyezik a fizetőssel, vagy a fizetős plusz dolgai (már ha vannak) nem kellenek nekem.

Ha ez emellett azzal jár, hogy nagyobb tévét tudok venni, vagy tovább tudom lógatni a pöcsömet a tengerbe, annak meg örülök. (Nincs tévém, nem pöcslógatós pihenésre gerjedek, csak példák voltak a te viszonyítási rendszered szerint)

eßemfaßom még áll 2016.08.17. 15:31:29

Hiányzik egy pont a szavazásból: vagy-e olyan hülye, hogy ugyanazt megvedd 2x annyiért ha megveheted féláron is

eßemfaßom még áll 2016.08.17. 15:36:32

Egyébként meg tök egyszerű, ha az eladónak nem éri meg X/2 összegért eladni a terméket akkor ne árulja X/2 összegért hanem árulja X-ért. Ha odaadja X/2-ért akkor annyiért veszem meg. Gondolom te Szerző elmész a piacra és Mancikanéninél elkezded felalkudni a paradicsom árát, nehogy már olyan olcsón odaadja.

senkiember 2016.08.17. 15:40:23

Amit pénzt nem fizetek ki, azért nem kell megdolgoznom, vagy pedig más nekem hasznosabbra költhetem, például és legfőképpen a gyerekeimre. Másolható dolgokat leginkább ingyen letöltök, nem ritkán évek múlva látok egy filmet először ami pont ugyanolyan mint kiadásakor, ha meg nem látom abból sem lesz baj, akkor is állt a világ amikor senki nem nézett filmet. Tulajdonképpen azok fizetik ki a szórakozásomat aki ellenállhatatlan kényszert éreznek a dolgok azonnali megkapására. Számitógépből is bőven elég egy régebbi de még megfelelő modell, egyrészt több tapasztalat is van már vele amivel mások kinlódtak, másrészt nagyon olcsón adják mert sok ember azonnal a legújabb dolgokat akarja birtokolni. Ha az alkotónak nem éri meg igy, akkor majd nem akot - nekem úgy is jó, rengeteg szép és jó dolog van még a világon, úgymint a napsütés, a madárcsicsergés ...

eßemfaßom még áll 2016.08.17. 15:40:42

Aki meg elkezd a témában magyarozni az nyugodtan menjen a picsába, az amerikai átlagember is agyontapostatja magát a csordával ha valahol leárazás van, és az akciós kupont se Árpád vezér találta fel a Vereckei hágón átlovagolás közben

Bambano 2016.08.17. 15:57:38

@Eltévelyedés: "A példádban 50 ezer forintot keres a zakón. ": nem emlékszem rá, hogy ilyet mondtam volna. inkább maradjunk annyiban, nem sikerült értelmezned a hozzászólásomat.

másrészt azt én is írtam, hogy a kiskereskedő valamit tesz a cél érdekében, de a nagyker az semmi olyasmit, ami ekkora árrést indokolna.

de számoljunk egy kicsit:
a példád szerint 5 misibe kerül neki havonta egy 100 nm-es üzlet. akkor egy négyzetméterrel 50 ezer forint jut. ha egy cd-n 1500 forint az árrése, akkor egy négyzetméterre 33 darab cd-t kell kitennie és eladnia havonta, hogy nullán legyen.

súgok: egy négyzetméterre sokkal több, mint 33 cd-t rak ki. egy kétoldalas polc elfér 1nm-en sétálóutcával együtt, amire akár 1000 cd is felfér.

ehhez képest például a számítástechnikai eszközök kereskedelme nagyjából 10% kisker árrést bír el. az sokkal tisztességesebb iparág, mint a plázás pénzmosodák.

R2D2 & C3PO 2016.08.17. 16:11:40

Szerintem pont fordítva van: mikor fiatal vagy és bohó, simán megveszel mindent divatnyitáskor, a legújabbat és legjobbat... Aztán jóóóól pofára esel, mert zéró a különbség a 2 ezres és a 200 ezres cipő között, sőt, esetleg az óccó kínai még egy hajszállal jobb is...
És akkor elkezded eleve az olcsóbbat venni, mert nem akarsz egy márkanévért fizetni a termék helyett! Csak olyat veszel drágán, ami valóban megéri az árát: egyes sportcipők sportcélra, stb.

A Rawlingos példára csak annyit, hogy az első 3 könyvet féláron vettem... Jónak bizonyultak, tetszett, az utsó hármat megvettem angolul is és magyarul is. A minőséget, azt, ami tetszik, továbbra is megveszi az ember - igaz. előtte meggyőződik arról, hogy milyen!

iparterves 2016.08.17. 16:17:50

Az ár és az érték összefüggéseit tisztázd először.
Ajánlott olvasmány: Marx.

Aztán gyakorlati példa: nézd meg az előállítási költséget és az eladási árat. Gondolkozz el a különbségén.

Ha Marx nem jött, akkor térj át a wiki-re és olvasd el ezt: "A határhaszon alapvető fontosságú fogalom a mikroökonómiában: ez határozza ugyanis meg azt a maximális pénzértéket, amit a fogyasztó a vizsgált jószág egy pótlólagos egységéért még hajlandó megfizetni. "

Nem egyszerű az ügy, de ha a százmilliomodik Zara kesztyű 10.000 Ft-os árával bajmolódsz, eszedbe juthat...

midnight coder 2016.08.17. 17:17:20

@Kivlov: "Ezen csodálkozni meg felesleges, amikor 25 éve az a cél, hogy a magyar "melós" olcsó legyen, azaz éhbérért dolgozzon."
Igazából nem nagyon volt alternatíva. A béketábor csődbe ment, mi a világpiacon a 25 évvel lemaradt szocialista technológiával akkor sem tudtunk volna labdába rúgni, ha a jó elvtársi kapcsolatokkal rendelkező jóelvtársak két ciklus alatt nem lopnak szét gondosan minden mozdíthatót. Utána itt maradtunk csupasz seggel: a hazai ipart leginkább néhány a MÉH-telepről megmentett szocialista géppel fusizó ex-GMK-s "vállalkozó" jelentette, jó szar gazdasági környezetben.
Ilyen körülmények között csak az maradt, hogy eladjuk a puszta munkaerőnket az ide érkező multiknak. Na, ez zajlik a mai napig. És mivel a magyar munkaerő pont ugyanazt tudja mint az összes körülöttünk lévő országban, bizony a bérek nem nőnek az égig. Illetve azért az elvándorlás miatt egy kicsit kezdenek.

midnight coder 2016.08.17. 17:18:47

@a BircaHang Média szerk.: Ami nekem kell, az nagyrészt eleve html formátumban online, vagy videó formájában létezik, de kismillió IT szakkönyv elérhető ingyen. Amúgy magyarul is van jó sok anyag, de az igazán érdekesek persze eleve le sincsenek fordítva magyarra.

zuiko 2016.08.17. 17:59:31

A letöltés/másolás témakörben hiába sírnak a kiadók, az egészet ők indították el a múltban, amikor boldogan és mohón rácuppantak az új digitális hordozókra. Új technológia, jóval kisebb anyagköltség (a vinyl/compact casette/VHS formátumokhoz képest), és nagyobb profit. Évekig kaszáltak, csak hát a technikai fejlődés nem állt meg, és idővel a digitális cuccokat sokkal könnyebben, olcsóbban, és jobb minőségben lehetett másolni, mint mondjuk anno a kazettákat (mp3 kontra kétkazettás deck). Úgyhogy a fagyi visszanyalt, és ezt a kiadók csakis maguknak köszönhetik, mert ők engedték ki a szellemet a palackból.

a BircaHang Média szerk. · http://www.bircahang.org 2016.08.17. 18:04:09

@midnight coder:

Néha igen.

Koreaiul tanulok éppen. s kiderült, a legjobb nyelvkönyv pont egy inyenes.

Mr. Waszabi 2016.08.17. 18:09:41

Elftársam, rossz helyen reklamálsz. Pandora szelencéjét pont a Sony vállalat nyitotta ki a digitális, azaz minőségromlás nélkül másolható formátumok elterjesztésével és támogatásával. Te már csak áldozata vagy annak, amihez esetleg magad is tapsoltál még 1-2 évtizeddel ezelőtt. KÖnyvet fénymásolni nem érte meg. Bakelitet másolni szintén nem. A magnófelvételt meg elgfeljebb 1x, mert azután már nagyon gagyi lett. Viszont az első CD megjelenése után hamar kijött az írható CD formátuma és adathordozója, és onnantól nincs megállás a tartalom lopásban. Tanulság: nem kellett volna mohónak lenniük a kiadóknak. Ez a folyamat megállíthatatlan - a kiadók drágán adják az általuk olcsón sokszorosított tartalmat, az emberek meg megtalálják a módját, hogyan másolják azt le fizetség nélkül. És ehhez még nagyban hozzájárul a területi elven való terjesztésnek a kiadó általi szabályozása - azaz, hogy bár elérhető lenne adott tartalom, de azt egyes helyeken nem vagy később forgalmazzák. Hülyeség minden olyan terv, ami az emberek természetes motivációi ellenében akar szuperlatívuszt hugyozni. A Sonynak se sikerült, csak még nem ismerték be. De, így a csőd szélén előbb-utóbb muszáj lesz. Tévedni emberi dolog - ragaszkodni hozzá, nos, az hülyeség.

Bambano 2016.08.17. 18:31:31

@iparterves: "A határhaszon alapvető fontosságú fogalom a mikroökonómiában: ez határozza ugyanis meg azt a maximális pénzértéket, amit a fogyasztó a vizsgált jószág egy pótlólagos egységéért még hajlandó megfizetni. "

ez így félreérthető. határhaszonnak a gyártó által az utolsó terméken elért hasznot nevezzük, amit lehet úgy is fogalmazni, hogy a pótlólagos egységen elért hasznon. a fogyasztó nem a határhasznot fizeti meg, mert az jólinformált szabadpiacon nulla, hanem a saját, fogyasztói szempontjából nézett hasznosságot.

Izo 2016.08.17. 18:33:43

Azt mondják a szakik, hogy a világban növekszenek a vagyoni különbségek. Pl. Pyketty a Tőke a 21. században c. könyvében, vagy elég egy magyar top 100 listát megnézni: minden évben nagyobb mértékben nő a vagyonuk, mint a GDP. Ennek fényében inkább úgy tűnik, hogy a minőségrontás csak a tőkések további gyarapodását szolgálja, mert a számok szerint nem akarnak éhen halni.

Kivlov 2016.08.17. 19:12:56

@midnight coder:
Részben így van.
De lehetett volna tudatosan "ösztönözni" a bérek növekedését. Nem épp az ellenkezőjére biztatni a multit is.
Érdekes, amikor 2010től elkezdték emelni a minimálbért, ott hisztizett a VOSZ, hogy csődbe mennek a munkáltatók meg hogy nőni fog a munkanélküliség. Utána meg már azért hisztiztek, hogy nincs elég munkaerő! Akkor mégis volt fedezet a béremelésekre? Mennyire lenne még? Mert tuti lenne, csak akarni kellene, akarni kellett volna folyamatosan.

Másik dolog: amikor árakról van szó, mindig NY-hoz viszonyítgatnak, amikor bérekről, akkor meg a balkánnoz. vicc...

Advanced Flight 2016.08.17. 19:39:00

Én egyre kevésbé veszek tárgyakat (ruha, könyv, bizsu, DVD stb.), mert a végén úgysincs hova tenni, a lakásunk nem valami nagy. Folyton pakolgatok, selejtezek, unom a tárgyakat, végsősoron mind porfogó. Inkább költöm a pénzt kajára meg élményekre, ill. félrerakom.

A poszt amúgy irtózatos hülyeség, szokás szerint.

VT Man 2016.08.17. 22:58:15

@Advanced Flight:
"A poszt amúgy irtózatos hülyeség, szokás szerint."

Haha, most nem en mondtam ezt :-)

A magyarok leginkabb azert nem vesznek teljes aron, mert csorok. Atlagban.

Raadasul pont ezert is dragabb sokminden: mivel nincs volumen az eladasban, ezert Londonban van egy jo minosegu polo 2-4 ezerert, magyarorszagon ugyanaz 6-8 ezer. Mert ha nincs volumen az eladasban, akkor nagyobb arak kellenek a profithoz.

zoltán999 2016.08.17. 23:23:08

Hogy a F..ba kerülhetnek ilyen, silány, semmitmondó, feleslegesen fröcsögő cikk az Index címlapjára?

A cikkhez (bár mindegy): mindenki olcsón akar venni, és drágán eladni, ilyen az emberi természet. Jézus meg forog a sírjában. Ez van.

Eltévelyedés · http://gumimacik.blog.hu/ 2016.08.18. 04:32:47

Leárazás: Kereslet-Kinálat. Ha nem veszik meg a cuccot "eredeti áron" akkor olcsóbban adod, vagy megnöveled a keresletet mondjuk reklámmal.
PLusz, standard kereskedelmi fogás, az árudat listaáron x-re tartod, de listaáron sosem adsz semmi, mindenki kap kedvezményt, hogy boldog legyen. Lásd autókereskedés. Bemész, köszönsz és máris pofán vágnak az akcióval, ha most aláirod, kapsz mellé egy extrát INGYEN haver! Ha alkudsz is, akkor eljátsszátok a táncot, amig el nem érkeztek oda, amennyiért ő még hajlandó eladni, te meg még hajlandó vagy kifizetni.

Drága szerző mindent listaáron vesz?

gmihaly621 2016.08.20. 18:41:48

Azért "Az ördög Pradát visel" című film elég szemléletesen mutatja be a luxusbolttól a turiig és vissza - körforgás hasznosságát.

gretagarbo) 2016.09.11. 20:22:15

A ruhák meg egyéb iparcikkekkel azért sántít ez a teória, mert már mindent mindenki Kínában gyártat le. Minőségi, eredeti, normális cuccért hajlandó vagyok megfizetni az árat, bár nem mondom, rajongója vagyok a Gucci és Burberry hivatalos weboldalakon a leárazásnak :-) Szóval ott sem fizetek mindenért teljes árat... De azt nem vagyok hajlandó finanszírozni, hogy a gyártók egyre olcsóbb gyártási lehetőségek után néznek, egyre inkább kispórolják a jóminőségű alapanyagokat, de az árut ugyanannyiért adják.
Kézműves dolgokat, tanyasi tojást, tésztát a nénitől a piacon szívesen veszek, és könyvet is, eredetit, akár e-könyv, akár papír. Pontosan azért, amiket a cikkben említettél.
süti beállítások módosítása