Úgy látom, Magyarország újabb válaszúthoz érkezett, ami a gazdaságot és az emberek pénzügyeit érinti. Megkezdjük a legújabb pénzügyi ciklusunkat (már megint?) a hitellázzal, vagy megtartjuk a válság alatt kialakulni látszódó megtakarítási ciklust? Nagyon komoly döntés ez, hiszen a kormányzatnak lépnie kell: a jövőt áldozza be a jelen oltárán, vagy a jelent degradálja a jövő szebb képe miatt? Egyáltalán bármelyik 4 évente választott-4 éves ciklusokban gondolkodó kormányzat jogosult erről érdemben dönteni? Egyáltalán létezik olyan verzió, amikor a kormányzat eldobja 4 évenként frissülő társadalmi megkötéseit, és globálisan, hosszútávon gondolkodva akarja megteremteni a jóléti társadalom valódi alapjait? Ha ma megnézzük a világ bármelyik valóban jóléti társadalmát, akkor láthatjuk, hogy jelentős megtakarítással rendelkező középréteg nélkül nem fog menni. Tehát akkor megtakarítanunk kéne. Viszont sajnos nem ennyire egyértelmű a kérdés, ugyanis...
Magyarországnak jobban kell teljesítenie
A Fidesz kormányzat védjegyévé vált mára a "jobban teljesítés" társadalmi tukmálása. Az egész koncepció legfontosabb eleme, hogy minden pillanatban a kormányzatnak legyen valamilye, amiben jobban teljesít. Teljesen mindegy, hogy miben teljesítünk jobban (rezsicsökkentés, banki elszámoltatás, migráció kérdése, államhiány mértéke), csak legyen mindig valami. A valami pedig minden esetben pontosan elég arra, hogy eltompítsa az átlag embernek az agyát, elterelje a gondolatait és a rendszer önigazolja saját képtelen döntéseit (pl: vasárnapi boltbezárás, nemzeti dohányboltok, földbotrányok...stb).
Ennek az éppen aktuális valaminek hihetetlen pénzéhsége van. Talán nagyobb, mint amennyit bármelyik párt el tudott volna lopni az elmúlt 26 évben. Finanszírozni kell saját magunkat, miközben fenn kell tartani a fejlődés látszatát. Ez azonban nagyon nehéz, hiszen a számokkal ellentétben Magyarország termelőképessége nem javult jelentősen. Az adóbevételek maximalizálva vannak (tovább már nem lehet emelni). Hitelt nem lehet felvenni, mivel az szembemenne az elmúlt évek kormányzati kommunikációjával. Újabb prémium állampapírok piaci kibocsájtása (magyarul a piactól felvenni drágán a hitelt) az öngyilkosság kategóriája lenne. A nyugdíjpénzek elfogytak, máshoz már nem nagyon lehet nyúlni (babakötvény? Lakástakarékpénztárak? Önkéntes nyugdíjpénztár? Önsegélyező pénztárak?).
Akkor mi a megoldás?
A kormánynak nem emelnie, hanem növelnie kell az adóbevételeket
Ezt hogyan tudja Magyarország véghezvinni? Az embereknek el kell költeniük a megtakarításaikat, hiszen minden átlagos dologra/szolgáltatásra elköltött 1.000 forintból 270 forint megy az Állam zsebébe. Így egyáltalán nem mindegy nekik, hogy az egy főre jutó nettó éves elköltött pénz mértéke 2.000.000 forint (amiből 540.000 az átlagos ÁFA) vagy 5.000.000 forint (amiből 1.350.000,- az átlagos ÁFA). És itt egy ember éves költéséről beszélünk. Vagyunk még pár millióan az országban.
A válság ideje alatt az emberek kénytelenek voltak megtakarítani, hiszen a megtakarítás a legutolsó védelmük egy következő válságos időszakban. Ugyanakkor az emberek könnyen felejtenek. Elég 1-2 jó év és máris elfelejtették az azt megelőző 6 nyomorúságos évet, amikor a túlélésre játszottak. A különböző felmérések szerint a mai Magyarországon a lakosságnak a KSH 2014. szeptemberi adatai szerint 35 895 milliárd forintja volt.
Hosszútávon ez a pénzmennyiség fogja meghatározni az ország sorsát, társadalmi összetételének stabilitását.
Ha a lakosság ezt tovább tudja növelni (megtakarít), akkor sokkal stabilabban és tudatosabban fejlődik az ország. Ha a lakosság ezt a pénzt elkölti (fogyaszt), akkor a jelen nagyon szépen fog mutatni, viszont a lakosság megfelelő pénzügyi védőháló nélkül marad. Ha pedig nincsen pénzügyi védőháló, akkor belátható időn belül elkezd pörögni a hitelpiac, amit újfent nem tudatos vásárlók fognak elárasztani (olyanok, akiknek van pénz és tudatosan használják a hitelt, mint lehetőség), hanem kényszerből adóssága menekülő adósok (olyanok, akiknek nincsen pénze, egyetlen lehetősége a hitelfelvétel, amit később nem biztos, hogy fog tudni fizetni).
Hogyan néz ki 2016?
Egyre több hír érkezik a kormány felől a pénzügyeket érintő változtatásokról. Egyrészt a kormány a "jobban teljesítünk" eszme felhasználásával megajándékozott sok tízezer magyar családot 10+10 millió forinttal (Bővebben: CSOK 2016) , míg másik oldalról egyre jobban próbálja korlátozni a lakossági megtakarítási termékeket (biztosítói megtakarítási termékek kivezetése, felfüggesztése, adók emelése, brókerbotrányok, amik az egyértelműen rossz szabályozás miatt következhettek be- ezek mind elbizonytalanítják a megtakarítani vágyókat).
Rekordalacsony jegybanki alapkamattal kezdtük az évet, aminek egyik legfontosabb társadalmi hozománya a rekordalacsony kamatozású hitelek megléte (bővebben: itt) . Ehhez vegyük hozzá a CSOK 2016-ot, az ajándék 10+10 millió forintot, a lakásépítések ÁFA-jának az 5%-ra való csökkentését és gyorsan kirajzolódik elöttünk az út.
A kormány már döntött.
Hitelfelvételhez és lakásvásárláshoz kedvező gazdasági szelek fújnak. Pont, mint a 2000-es évek elején. Ilyen helyzetben a lakosság megtakarítani fog, vagy lakást vásárol? Egyértelműen az utóbbi. Lakást a saját megtakarításunk elköltésével és/vagy 10-20-30 évre való eladósodással (hitel) tudunk vásárolni.
Egyrészt ez az a pont, ami igazából beindítja a magyar gazdaságot. Gondoljunk bele! Ha az emberek könnyen és olcsón jutnak forráshoz (állami támogatás, hitel), akkor nagyobb, szebb és drágább lakást akarnak azonnal. Ha mindenki új lakást akar, akkor az építőiparnak fel kell "ébrednie" és beindítania az építkezéseket. Ha az emberek költöznek, akkor fognak többet költeni az IKEA-ban és vesznek igénybe különböző szolgáltatásokat. Ez így nagyon lebutított magyarázat, de a lényeg egyértelmű: ha pörög az építőipar, akkor pörög a gazdaság.
A dübörgő gazdaság elemi érdekünk lenne.
De milyen áron?
Szerintem Magyarország egy véget nem érő hurokba került a rövidlátó mindenkori kormányzásnak köszönhetően. Olyan érzése lehet az embernek, mintha Magyarországon csak megtakarítani vagy csak hitelt felvenni lehetne. Szó nem esik egy optimálisabb és élhetőbb rendszerről, amiben a társadalmat nem hajszolják bele egyik verzióba sem, ellenben forszírozzák mindkét lehetőséget.
2016-ban beindul minden. Mindenki hitelt akar, mindenki költözni fog és mindenki nagyon boldog lesz erős túlzással. Menet közben az emberek a "jólétben" ellazulnak és könnyebben élik fel a megtakarításaikat. Ilyen környezetben kevésbé fognak törekedni a jövőre, hiszen a mában élünk. Mindez a következő gazdasági válságig fog tartani, amikor megint kapjuk a hidegzuhanyt. És így tovább. A kérdés, hogy ez igazából jó nekünk?
És akkor még szó nem esett a felpörgő és egyre duzzadó adóbevételek felhasználásáról. Mihez kezd vele a kormányzat? Visszaforgatja a gazdaságba? A rendszert fogja foltozgatni vagy a rendszer újjáépítését fogja ebből finanszírozni? Egyáltalán távlatban fognak gondolkodni, vagy periódusban-választási ciklusban?
Sokakban merülhet fel a demagóg kérdés:
Miért jobb, ha a pénzem a bankszámlám helyett a stadion falába van beépítve?
Közgazdász szemmel nem tudok erre sajnos válaszolni.