Naponta frissülő tartalommal, ami gondolkodásra késztet

Mi a bajuk a magyaroknak?

2013. augusztus 17. - Szarvas Norbert

1915.jpgMagyarország Európa legpesszimistább nemzete – derült ki a legújabb felmérésekből. Az optimistább pesszimista persze egyből jogosan és derűlátón gondolhatja, hogy végre valamiben mi is az elsők vagyunk. (A „hülyébbje” pedig ennek sem tud örülni.) De tulajdonképpen mi a magyarok titkos receptje, melynek hatására képesek voltunk évtizedekkel ezelőtt megszerezni és kezünkből nem kiengedni az első helyet, és folyamatosan a legnegatívabb nemzetként büszkén vállalnunk önmagunkat és megpróbáltatásainkat?


Még mielőtt bárki azt gondolná, hogy ez pusztán a véletlen műve, leöntöm hirtelen egy vödör jéghideg vízzel (persze képletesen), és örömmel magyarázom neki, hogy bizony komoly rendszer plusz évtizedek kőkemény munkája áll a magyar performance mögött. De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük a legelején!

Anya meg apa + (sötét) szoba = te meg fogsz születni valahol valamikor és valamiért. A gyermekkor nálunk is viszonylag egyszerűen és relatíve boldogan telik, de azért a negatívvá válás már itt elkezdődik, amikor neked – gyerekként – kötelezően annak a gyereknek kell nyalnod, aki történetesen apa/anya főnökének vagy legjobb haverjának a kölyke. Ellenpólusként pedig azt a nebulót kell csúfolnod az iskolában, akinek a szüleire a te szüleid valamiért pikkelnek, vagy egyszerűen nem érik el a családod által elvárt (anyagi) színvonalat, miközben neked fogalmad sincs semmiféle ilyen dologról, hiszen te csak focizni szeretnél a másikkal. De hamar megtanulnod a társadalmi viszonyokat, ahol a természet logikájával ellentétben soha nem az erősebb kutya a főnök, hanem a rafkósabb, a populistább, a társadalmi kaméleon, aki a legtöbb embernek tud megfelelő mélységekben nyalni! És ez még csak az óvoda, a kisiskola!

Ahhoz, hogy világbajnok pesszimista váljék belőled is, és a Barcelona focicsapatáéhoz hasonlóan a magyarság jellegzetes stílusjegyeit felismerjék rajtad, elengedhetetlen egy, az életedet átfogó és az életed minden pontján (de évente minimum 2 x) jelen lévő zenei remekmű, leánykori nevén a Himnusz. A Himnusz a pesszimizmusban amatőr nemzeteknél egyet jelent az indulóval, a lényege pedig a motiválás, felpörgetés és a nemzeti különlegesség érzésének az erősítése. Most persze a fejed foghatod látván, micsoda amatőrök vannak a világban. A magyar sikerrecept egyik legsarkalatosabb pontja a mi Himnuszunk, amely kellőképpen depresszív, kellőképpen elbizonytalanít, kellőképpen megsirat, így aztán bizonyosan erősíti a nemzeti összetartás érzését, amely a „velünk mindig mindenki kicseszik, mindig mi veszítünk” érzésből fakad. Egy normális és átlagos 30 éves magyarnak addigi életében kb. 300 x volt szerencséje meghallgatni a dalt, ennek pedig hozománya, hogy már helyből képes könnyezni és mély depresszióba esni, miközben órákig sajnálja magát. (Igazából a magyar edzésterv része, hogy naponta 3 órán át saját magunkat sajnáljuk és a múlton agyaljunk.)

A magyar rendszer zsenialitása azonban onnan fakad, hogy semmit nem bíz a véletlenre, bekalkulálja azokat a „hippiket”, akik pozitív gondolatokkal próbálnák meg összezavarni a többieket, akik máshogy látják a világot. Ezt a védelmi mechanizmust hívjuk magyar oktatási rendszernek. A rendszer alapvető lényege kiölni mindenfajta egyéni egyedi gondolatot és kreativitást, megtanítani mindenkinek a „miért pont én lennék sikeres?” kiváló negatív mentalitást, és mindenkit abba a nagy nemzeti csapatba integrálni, amelyik minden évben Európa-bajnok lesz pesszimizmusból és boldogtalanságból. Az oktatási rendszer legfontosabb tárgyának a történelmet jelölném meg, melyben 2x4 évig bizonyítják be minden kétkedőnek, hogy a magyar nemzet mennyire bővelkedik rossz dolgokban, mi magyarok pedig mindig veszítünk. Bizonyítva vagyon, hogyha évszázadokon keresztül mindig veszítettünk, akkor miért éppen most nyernénk. A második 4 év az ennek a nyomatékosítása, hogy beleégessék mindenki agyába az elvárt hozzáállást.

Az iskolarendszer másik fontos része a kirekesztés, ezáltal a csoport kohéziójának a valódi megteremtése. A gyerekek éveken keresztül erre kiképzett profiktól tanulják azt, hogyan kell a másikat kirekeszteni, kinevetni és kicsúfolni. Amikor egy nebuló fel mer tenni kínos, a valóságot felfedő kérdéseket (mint például minek tanítják 2 x ugyanazt a történelmet), akkor az annyira megzavarja a tanárokat és a többieket, hogy megdöbbenésükben semmi mást nem tudnak, mint lehülyézni a gyereket, aki – szerintük – csakis agyi kapacitása hiányában kérdez ilyen hülyeségeket. A továbbiakban társadalmilag elfogadott nézet, hogy az értelmetlen az értelmes, illetve az értelmes az értelmetlen. Nem az a hülye, aki nem tud valamit, hanem az, aki rossz kérdéseket tesz fel valakinek. Aztán ott van a társadalmi elbizonytalanítás másik fegyvere, a helyesírási trollkodás. A magyaroknak megtanították, hogy az a legjobb érzés a világon, ha ki lehet javítani a másikat, és akár még le is lehet hülyézni. „Milyen hülye vagy, mert nem tudsz helyesen írni!” – és ezzel a másik máris fölényben érzi magát, miközben más – általunk hülyébbnek ítélt – nemzetben (USA, Franciaország stb.) sokszor még beszélni sem tudnak helyesen az emberek, mégis boldogan élnek annak tudatában, hogy a pesszimizmusbajnokságon soha nem érnek el semmilyen helyezést, max. a futottak még nemzetek számát gyarapítják.

A fiatal felnőttek (18–24) kora a személyes kedvencem, amikor még utolsó rugdalózásukat kell végignéznünk, miközben hülye hormontúltengésüktől fűtve világmegváltó gondolataikat akarják érvényesíteni. Vannak, akik elkezdenének vállalkozni, mások jutalékos rendszerekbe verődnek, míg mások mást kezdenének el. Itt nagyon fontos a szülők, haverok lélekjelenléte, hiszen ha nem figyelnek, akkora végén még kicsúszik az irányítás a kezükből, és valaki pozitívvá/sikeressé válik. Nagyon-nagyon fontos, hogy amikor a hülyéje előáll valami eszement (vagy nem annyira eszement) ötlettel, akkor azon nyomban be kell raknod a nemzeti lemezt, és el kell kezdened játszani a „Miért pont neked sikerülne?”, „Nézd meg az unokatestvéredet, mire vitte havi 80.000-ből?” vagy éppen az „úgyis belebuksz” dalokat. A siker pedig garantált, a rendszer önműködő, és a továbbiakban kisebb-nagyobb súrlódások közepette sikerül visszanyomni mindenkit az átlagba, sikerül a földre visszahozni a srácokat, és olyan életpályán elindítani őket, ami a helyes út (legalábbis a Híradó szerint, ami ugye a szentírás.)

Apropó Híradó! Gyakorlás teszi a mestert alapon a magyar nép mindennap fél 8-tól megkapja a saját adagját, amikor a Híradó minden létező hírt negatívumként tálal, miközben pozitív hírt a világ egyik tájáról sem szállít. A Híradó lényege nálunk nem a tájékoztatás, hanem a negatív hullámok közvetítése. Fontos feladatuk a világot úgy bemutatni, mint egy hatalmas bogyót, ahol csupa rossz dolog történik. A társadalom pedig elvárja, hogy minél több rossz dolgot szívjál magadba, átérezd mások szenvedéseit. Tulajdonképpen a magyarok sikeresen erősítik egymást is, hiszen az ország bármely pontján kihallgatsz két ismerős vagy két ismeretlen beszélgetését, hamar komoly hasonlóságokra lehetsz figyelmes, ami minden esetben a „de rossz nekünk, de nehéz az élett életérzés körül forog. Mindenki panaszkodik mindenkinek, miközben mindenki letagad minden jót a saját életéből. De ez kötelező, hiszen beképzelt, öntelt senkiházinak, a nép ellenségének titulálják azt, aki büszkén vállalja az autóját (amiért kidolgozta a belét) vagy éppen a szakmai tudását valamiben (amihez valóban ért). Magyarországon nem szokás büszkének lenni semmire, hiszen az pozitív gondolatokat közvetítene, azok értelmezhetetlen érzéseket keltenének a többiekben, azok pedig káoszhoz és anarchiához vezetnének.

                                                                  Hirdetés egy angol újságban

Eladó a magyar életérzés!

Fontos tudnivaló, hogy minket folyamatosan átvernek, a multik kizsákmányolnak, miközben nem vagyunk hajlandók a drágább kiscégektől vásárolni. Mi olcsón akarunk mindent, minőség nem számít. Így ha minőségtelen a termék, akkor megvan a jogunk arra, hogy a végén háborogjunk.

A politikát senki nem szereti nálunk, de mindenki beszél róla. Minden politikust utálunk, hazugnak, tolvajnak tartunk. Ennek ellenére mégis azokra szavazunk, akik a legnagyobbat ígérik nekünk. Tudjuk, hogy hazugság az egész, de mégis jobb pár hétig elhinni a mennyországot, mint akár 1 napig is a Föld nevű bolygón élni.

Magyar foci nincs, mégis milliárdokat fizetünk rá. Senki nem nézi, ám mindenki róla beszél. A foci azért nagyon fontos, mert például a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdacsapatunkkal ellentétben fociban tényleg volt egy Aranycsapatunk, melynek tagjai a világot oktatták, de a gonosz hatalmak nem engedték nekünk a vb-győzelmet. Igaz, ez a csapat soha nem nyert aranyérmet, de számunkra ők az Aranycsapat, a világ mindenkori legjobbjai azzal a kitétellel, hogyha nem magyarok lettek volna, akkor mindent megnyernek.

Hiszünk az állami gondoskodásban, de arra már nincsen tervünk, hogy miből gondoskodjon rólunk, hiszen adót nem szeretünk fizetni. Balsors ez a magyarságnak, hiszen nálunk a legmagasabbak az adók, de még azokat sem akarjuk fizetni, viszont egyre több pénzt akarunk az államtól. Jelige:„adót nem, de állami támogatást nagyot!”.

Mi mindenkinek jót akarunk, mindenkinek segíteni, mégis naponta beszélünk le valakit arról, hogy a tervét megvalósítsa. Földhöz ragadtak vagyunk és szentül hisszük, hogyha én nem lehetek űrhajós, akkor a másik sem lesz az. Ennek nincsen logikus magyarázata. Ez a társadalmi elvárás, igazi nemzeti életérzés. 

És ami a legfontosabb!

Mi magyarok mindig mindenhol mindenben a legjobbak, legszebbek, legokosabbak vagyunk, csak valamiért soha semmikor semmiben senkinek nem jön ki a lépés...

 

                                                                                             „úgysem fogsz megvenni...”

A bejegyzés trackback címe:

https://iflgazdasag.blog.hu/api/trackback/id/tr675462169

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

LallyPop 2013.08.17. 14:42:37

És hogy jön ez a gazdasághoz?

Én azért szeretem hogy Mo-n mindenki sír ha kell ha nem (nem a magyarok pesszimisták hanem a magyarországiak!!, ami nem ugyanaz), mert így aki jókedvü méginkább látja milyen jó arc is ő. + búvalbaszott emberek között könnyebb meggazdagodni, hiszen ők nem fognak bele semmibe, mert már előre eldöntik mi miért nem fog menni...

lavór 2013.08.17. 14:53:45

A fene se tudja miért ilyenek. Ilyennek nevelődtek. Utálnak mindent és mindenkit. Főleg a saját fajtájukat; másként nem is magyarázható, hogy egyszerűen nem hagyják egymást élni. Csak meg kell nézni a politikusaikat. Remek keresztmetszetet ad a magyar társadalomról.

Jóakaró 2013.08.17. 15:10:11

Szerintem valahol gyermekkorban dől el milyenek lesznek az emberek.Minták.És azt hiszem van abban valami hogy általános iskolában, főleg az alsó tagozatban lesznek "betörve" a gyerekek erre a gondolkodásmódra.Persze a szülők által közösen,csapatmunkában.
Valójában minden gyerek tehetséges valamiben.
De sajnos erre nincs kapacitás hogy tehetség godozók is legyenek a tanárok.Szóval megy az automatikus hülyézés.Kimondva kimondatlanul....Azt hiszem itt kezdődik a magyarok frusztráltsága.
A szülők felelősége lenne elindítani a gyereket megfelelő úton.

Fejesrob 2013.08.17. 15:17:53

"Fontos tudnivaló, hogy minket folyamatosan átvernek, a multik kizsákmányolnak, miközben nem vagyunk hajlandók a drágább kiscégektől vásárolni. "

Akkor menj el egy piacra, gyakorlatilag nem lehet megmozdulni. Aztán menj el egy Auchanba.

Már eleve az sztereotípia, hogy a kis cégek drágábbak, ugyanis olcsóbbak, hiszen nagyrészt magyar termékeket árulnak. Pld. barkács. Az egy dolog, hogy a multinál kapsz szart sem érő sarokcsiszolót háromezerért.

A többit nem olvastam, de van egy gyanúm, hasonló sztereotípiák.

J.László 2013.08.17. 15:22:31

Idejön egy angol kurva, aki azt sem tudja, hol van a jobbkeze és simán kirúgat egy villamosvezetőt.

Idejön egy angol köcsög smárolni és simán kirúgat egy bolti eladót.

Mi a büdös lófasz folyik ebben az országban?

Amíg nem tudunk erre a kérdésre értelmes választ adni, addig fognak minket az orrunknál fogva vezetni a liberálfasiszták.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2013.08.17. 15:31:25

A kedves posztíró is csak sír és nyafog, szóval beleillik az általa leírtakba. :D

_most_ 2013.08.17. 15:38:54

@J.László: a tetves náci fajtád a probléma leginkább :D

qwertzu 2013.08.17. 15:45:00

Ha valaki egyszer be tudná linkelni a vonatkozó kutatást, ahol angolul és magyarul is szerepel a kérdőív, akkor nagyon boldog lennék.

kardinális 2013.08.17. 15:48:09

A magyarokat ilyenné nevelték. No nem a szülők, hanem a vezetés.
A magyaroknak elvették a múltjukat, kinevelték belőlük.
Magyarországon rendkívül zseniálisan működik a "Divide et impera" elve. Az emberek agyilag teljesen le vannak építve, szajkózzák nekik a hamis ellenség-képet, a múltjukat eltörlik, csak a kilátástalanságot és a reménytelenséget mutatják nekik. Arról nem is beszélve, hogy némely kisebbség(ek)nek már több joguk van, mint az "őslakosoknak". Mutatják a jobboldalt, mutatják a baloldalt, a bérmédia hergeli az embereket akik minden lehetséges módon egymást gyűlölik, közben a vezetők (mind jobb-, mind baloldalon) szétlopják az országot, a népet. Ha van valami kis siker, amire kicsit büszkék lehetnének a magyarok (is), akkor egyből jön valaki és lerombolja az egészet. A magyarok senkik, semmit nem tettek le az asztalra, egy proletár nép, nincs történelmük, egyáltalán mit keresnek Európában? Ezt szépen beleverték az emberek fejébe, így minden szart elfogadnak, nincs önbecsülésük. A politikusok könnyen játszadozhatnak egy ilyen "társasággal".
Csak menjünk végig az utcán és kérdezzük meg az embereket: Kire lehetnek büszkék az amerikaiak? Jön a válasz, hogy Obama, Washington, Lincoln. Aztán kérdezzük meg, hogy a magyarok kikre lehetnek büszkék, jön a nagy "őőő" -zés. Egy-két ember talán bemondja, hogy Puskás.

J.László 2013.08.17. 15:49:44

@_most_:
Orvoshoz kéne mennetek. Jótanács.

Netuddki. 2013.08.17. 16:21:10

Asziszed vicces vagy. Pedig nem...

gombosg 2013.08.17. 16:21:27

Na most kurva jó, hogy írtatok egy mindennél negatívabb cikket arról, hogy a magyarok milyen negatívak. Farkába harap a kígyó. :Đ

Szerintem az országot hosszú távon pont olyan sunyi, gonosz, jöttment hazaáruló külföldre menekült magyarok fogják megváltoztatni, akik hazajőve esetleg már nem egészen ilyen nézeteket vallanak magukénak.

Lindalinda 2013.08.17. 17:17:36

Én csak a magam nevében beszélek - mint mindenki más aki ide beír - én nem tartom magam rosszkedvűnek, de jobb lenne a kedvem, ha minden itt élő liberális fogná magátés bántó elégedetlenségétől vezérelve új életteret keresne. Azért nem mondtam, hogy új hazát, mert ez a szó nekik nem bír jelentéssel.

no_successful2 2013.08.17. 19:43:50

Valamelyik Sportcsatornán lejátszották az 1995-ös Real Fradi találkozót.
A kommentálás során szóba került, hogy Zoran Kuntics a szerb idegenlégiós lecseszte a csapattársait, hogy mit fényképezkednek a Bernabeu stadionban meccs előtt.
(Megjegyzem tökéletesen értem, hogy miért volt ezzel a dologgal baja.)
Ami megdöbbentett, hogy a műsorvezető és a legtöbb játékos sem értette, Zoran kirohanásának okát.
Hát ez a baj. Egy szerbnek kell felhívnia a figyelmet arra, hogy mennyire képesek vagyunk a méltóságunkat feladni.
Mikor, és mitől lettünk mi ilyenek?
Ez megérne egy szociológiai kutatást.

kuki123 2013.08.17. 20:35:07

@kardinális:
Azt hiszem összefoglaltad...
És pont beleillik ebbe a képbe amit mond:
@J.László:

Egy kibebaszott véres forradalom és megújulás kell ide, olyan vezetőkkel akik a multiknál látták a világot, és azt hogy mit hogy kell és hogyan nem szabad csinálni. Van eszük, és gondolkodnak távlatokban. Ls nem "született" politikusok.

Mindig a fejétől bűzlik a hal!
Mindig!

kuki123 2013.08.17. 20:38:44

vorosbarca.blog.hu/2013/08/16/kozos_bunok

Miről is szól ez a poszt?
Amíg ez nem változik addig nincs javulás se.

J.László 2013.08.17. 22:59:48

@kuki123:
Ne is haragudj, de Isten őrizz attól, hogy olyan vezetőink legyenek, akik "a multiknál látták a világot". Az Úristen mentsen meg minket attól.

asima · http://www.asimind.hu/fooldal01.html 2013.08.19. 01:05:34

Az a jól látható helyzet van, hogy kollektív kulturális tévelygés történik még.

asima · http://www.asimind.hu/fooldal01.html 2013.08.19. 01:09:26

Amíg harc van, addig ez a jelenlegi kvázi őrület maradhat fenn. - A harc, az marhaság! Rendkívül súly kontraproduktivitás okozás a harc. Hát éppen a sok tudattalan harcolás tartja fenn az igazságtalanságokat. - A tudattalanság és ezért a csalárd ellenségképek szerint kényszer megosztottság föl nem ismerése végett, az történik, hogy a sok neurózisos fő tudattalan tévelygő szenvedést okoz, a sok másik, csak éppen megint másképpen tévelygőknek. - Amint kiderül tömegesen, hogy valóban értelmetlenség a harcolás, akkor hamar vége a jelenlegi emberietlen közállapotoknak. - Valahol olvastam ezt a nagyon pontos valóságtény megvilágítást: "Aki nem harcol, azt nem lehet legyőzni" - Hát Nem azért élünk e bolygón, hogy apáról fiúra betanított téveszmék szerint állandóan harcoljunk, mint valami történelmi flúgos futam.

Petyat 2013.08.20. 12:44:06

@kardinális:

Liszt Ferenc
Asbóth Oszkár
Jedlik Ányos
Kármán Tódor
Kandó Kálmán
Wigner Jenő

trendo+ 2013.10.31. 15:05:03

@Fejesrob: Azért néha skubizz az "őstermelők" piaci standjai alá és böngészd ki a kartondobozokon az idegennyelvű feliratokat. Vagy a nagybaniról, vagy a Tesco-Auchan @ társaiktól veszik az "echte" magyar árut.