Csak néhány dolog az elmúlt hónapokból, ami a magyarokat érintette valamilyen formában: GDPR, Facebook botrány, MiFid2, KIID...stb. Magyarul adatvédelem és nyilatkozatdömping maximumra felcsavarva. De ennek mi értelme van egyáltalán? Ebben a cikkben jogos kérdéseket fogok feltenni és olyan megállapításokat, amiket persze tudományosan és bürokratikusan lehet cáfolni, azonban nem biztos, hogy érdemes...

Te meglepődtél a Facebook botrányán?

Szóval most a világ hüledezik, merthogy a Facebook személyes adatokat szivárogtatott ki és akkor ez mennyire nem korrekt dolog. Most szimplán mezei felhasználói szemmel nézve, te mit éreztél ebből? Szarabb lett az életed? Történt ugyanis, hogy ez a sztori se tegnapi, szóval ha nem mondják neked, akkor fel sem tűnik.

Persze az igazi kérdés innentől kezdve az: mennyire van jogod az online térben a saját adataid megőrzésére? Hiszen az internet ingyenes, a Facebook ingyenes. Nap, mint nap ezt használjuk, ami ráadásul sokunk számára hozzáad az életünkhöz. Naivitás lenne azt hinni, hogy ez ingyenes.

Valójában saját magunkkal fizetünk ezekért a szolgáltatásokért. Vagyis mi leszünk az élő-lélegző-húsvér hirdetőtábla, amit megpróbálnak a különböző hirdetésekkel megtömködni. Mert az egész valójában arról szól, hogy a reklámokkal üldözzenek téged, eladjanak és végső soron vásároljál.

De elárulok egy titkot. Donald Trump az első elnök, aki úgy nyerte meg a választásokat, hogy geotargetált és célcsoportszűrést alkalmazott  a politikai hirdetéseivel a Facebookon, azaz teljesen más információt, hírt, kampánypontot kapott meg a Facebookon keresztül az Oklahomában élő afroamerikai 21 éves sportrajongó férfi, mint a Washingtonban élő, 46 éves fehér üzletember.

Hogyan lehetséges ez? Segítek: a Facebook lehetőséget biztosít a reklámozók számára a célcsoport szűkítésére. Így már ma meg tudom mondani a Facebooknak, hogy a hirdetésemet csak olyanoknak mutassa meg, akiket a pink plüssceruza érdekel, és nem a kék plüssceruza. És ez az algoritmus egyre okosabb.

Jön a GDPR, ami önmagában botrány

Példának okáért nézzük meg a Supershop GDPR kompatibilis kampányát, aztán álljunk meg egy pillanatra:

Ez maga az oldal lényege, egy landing oldal, ahol valamilyen nyereményjátékot szeretnének lebonyolítani adatgyűjtéssel (ezzel "fizetsz") és feliratkoztatással.

Remélem látod a problémát! Adott egy fél oldalnyi lényeg, amiért fogod magad és rákattintasz a linkre, mert érdekel. Ha meg akarod adni az adataidat, az azért van, mert játszani szeretnél és 2018-ra szerintem már mindenki felfogta, hogy ez azzal jár, hogy majd küldenek neked marketing leveleket, amiket ignorálsz vagy sem.

Ehhez képest jön a GDPR és innentől kezdve 5!!!!!! négyzetet kell kijelölni ezen az oldalon (vagyis minden adatkezelési célnak külön-külön) + a Cookie-t is engedélyezned kell. Maga a jogi mambo-jambo kétszer olyan hosszú, mint maga a tartalom. És ez probléma szerintem.

Egy barátommal (online marketing területen dolgozik) beszélgettem erről és ő is ugyanazt gondolja, mint én: ember nincs, aki ezt elolvasná. A lényeg, hogy annak az 1-2%-nak, aki mégis elolvasná, legyen meg a lehetőségre erre és ezért szívatják a maradék 99%-ot. Mert ez nem szól másról. Hogy miért?

Mert kényszerhelyzetbe kerülsz. Akarsz játszani. Eddig is megadtad mindenhol az adataidat (név, telefon, email, város, kor) és még nem történt semmi. Ha nem adod meg, akkor nem vehetsz részt a játékban. Viszont úgyis meg kell adnod, hiszen csak így tudnak beazonosítani majd téged a nyereménynél. A szervező pedig nem azért osztogat ajándékot, mert ilyen kedve van, hanem azért, amiért az elmúlt tizen-x évben is tették: új ügyfeleket szeretnének találni és nekik reklámozni.

Ördögi kör túlbonyolítva.

Ez minden, csak nem ügyfélbarát

Most gondolj bele felhasználói szemmel. Felmész egy oldalra, mert érdekel. Az ott látottak miatt ki akarod önszántadból tölteni a jelentkezési űrlapot, mert kapcsolatba szeretnél lépni a céggel. A GDPR és az adatvédelmi irányzatok azt mondják, hogy ezt megteheted, ha egy csomó jelölő négyzetet kijelölsz, engedélyezed a cookie-t és még egy "miatyánkot" is elsuttogsz.

Tehát a látogatót rákényszerítjük állítólag az ő érdekében arra, hogy 5-6-10x interrakciót kövessen el az oldallal kapcsolatban, tehát "megmozduljon", mielőtt bármi történne. És mindezt egy olyan időszakban, amikor senkinek semmire nincsen ideje. Nekem kifejezetten idegesítő ez az állandó cookie-zás, ami semmi másról nem szól, minthogy adtunk a szarnak egy pofont. Hogy miért?

Mert nyilván "oké"-zom, hiszen ÉRDEKEL a honlap és végig akarom görgetni. Akkor meg mi a f@sznak szükséges ez? Hogy elmondhassunk, beleegyezésemet adtam olyan dologra, amit nagyjából még senki nem olvasott el? Mert ugye a cookie leírása jó esetben az adatvédelmi leírásban szerepel az oldalon, rosszabb esetben pedig nincsen ilyen leírás. A rövid verzió (amit okézunk) pedig annyit ígér nekünk, hogy a kuki miatt jobb lesz az élményünk... hát oké.

Valószínűleg a követőkódokat és az ügyfelek üldözését akarják elkerülni

Egyébként biztosan nem erről van szó, de menjünk bele a játékba. Szóval mindenki adatot gyűjt rólad. Ha jóhiszeműek vagyunk, akkor elfogadjuk, hogy ez a te érdekedben történik. Mondok egy példát:

Amikor lefejlesztettük a www.iflgroup.hu oldalt 2017 év végén, akkor már a Google analytics-ban volt több, mint 1 milliónyi olvasóról információm (a blogok miatt), hogy milyen képernyő felbontású eszközzel látogatják meg az oldalt. Ez azért volt fontos, mert a különféle látványelemeket és oldalelrendezést, felépítést már ez alapján tudtuk megalkotni. A cél az volt, hogy a lehető legszélesebb körben élvezhető legyen az oldal és a lehető legkönnyebben megtaláld az információt, amit keresel.

Tehát az információkat fejlesztésre is fel lehet használni, nem pedig arra, hogy a világ végére kergessünk követőkódokkal. Egyébként követőkódot én speciel nem is használok, aminek az oka az, hogy egyszerűen nem hiszek abban, hogy jó ötlet terrorizálni az ügyfeleket. Jelenleg működik, de szerintem ez hamarosan megváltozik. Persze nem a GDPR-nek köszönhetően, hiszen ott nem az a cél, hogy ezzel leálljanak a marketingesek, hanem az, hogy az ügyfelekből kierőszakolják a hozzájáruló engedélyt (kocka kijelölés).

Tehát önigazolni akarják a hülyeséget és ehhez hozzájáruló nyilatkozatot lobogtatni.

Egyébként ennél sokkal egyszerűbb lenne (ahelyett, hogy minden céget megszívatnak), ha a böngészőkbe kötelező lenne a követőkód blokkolásának a lehetősége, mint amit a Safari fejlesztget éppen. Például az én Safari böngészőmben már olyan hirdetésblokkoló működik, hogy az egyik független projektünknél még az adwords hirdetést sem volt hajlandó a honlapon megjeleníteni. És ez a terület is fejlődik.

Az agyon-bürokratikus  rendszer sosem működik

És miután ügyfél és szolgáltató, tehát minden résztvevő, aki jóhiszeműen működik, rendesen meg lesz szívatva (ügyfeleknek felesleges és idegesítő körök, szolgáltatóknak törvényi megfelelések és bírságok), semmi nem változik. Hiszen, akik visszaélnek az adatokkal, azok ezután is visszafognak élni, hiszen nagyjából 5 évvel vannak minden bürokratikus törvény előtt. Mire kijön pár év múlva a mai helyzet "lereagálása", addigra a világ megint továbblépett.

Ráadásul komoly összegben fogadnék arra, hogy tényleg a látogatók 99,9%-a nem olvassa el az adatvédelmi szabályzatokat, csak vakon jelölget, hiszen minél hamarabb akar regisztrálni, jelentkezni, olvasni vagy letölteni valamit. Ez egy tipikusan gyakorlatorientált történet, amit elméleti szinten akarnak kezelni.

Kommentbe cáfolj meg kérlek, ha tévedek.

(persze most ne gyere azzal, hogy a GDPR több ennél, merthogy kell például adatvédelmi biztos, meg egy csomó biztonsági intézkedés az adathalászok ellen. Mert ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy egy normális vállalkozás ezeket magától értetődőnek tartotta eddig is, hiszen az ügyfelek bizalmát egyszer lehet eljátszani. Én is az IFL-en úgy védem az adatokat, mint a kincset, nehogy illetéktelen kezébe jusson)

Azt gondolom, hogy a megoldás ennél sokkal összetettebb és mégis egyszerűbb kellene, hogy legyen. A törvényhozásnak nem a játékosokat kellene megszabályozni ilyen szinten, hanem magát a homokozót kellene kiépíteni megfelelően. És itt gondolok a különböző keretrendszerek felállítására vagy éppen az ügyfelek edukálására, azaz megértetni velük, hogy mit jelent az, hogyha megadnak valamilyen adatot.

Egyébként pedig annyira jellemző, hogy ezeket a szabályokat olyanok hozzák, akik nem értik ezt a rendszert és azt hiszik, hogy a társadalom is megmaradt egy szinten. A digitális bennszülöttek (Z generációtól felfele) pedig röhögnek az egészen, mert sokkal lazábban kezelik a helyzetet:

pl.: nem a fő email címüket adják meg, hanem a másod-harmadrangú "feláldozhatót". Ha kéretlen levelet kapnak, akkor megtalálják a levél alján a "leiratkozom" gombot és így tovább. Ha a Facebook pixel a halálba üldözi őket, akkor pedig egyszerűen ignorálják a hirdetéseket vagy direkt kattintanak, hogy fogyjon a hirdető marketing-büdzséje.

Szóval életvitelszerűen ennél sokkal egyszerűbben is lehet kezelni a helyzetet, mintsem ami most történik.

►►►►

Ha tetszett a cikk, akkor meg tudsz hívni egy “kávéra”: Támogasd a blogot

IFL prémium blog: Klikk

✰ ingyenesen letölthetsz egy hasznos pénzügyi eszközt: Klikk

Segítsek neked vagy kérdésed van pénzügyekben? Akkor írj:

✰✰ szarvas.norbert@iflgroup.hu vagy

✰✰ www.iflgroup.hu

Itt találsz meg minket, ahol további "csak itt megjelenő" egyedi tartalmakat is olvashatsz