Bizonyára neked is van olyan ismerősöd (,szomszédod, vagy annak a kiskutyája), aki vette a bátorságot (mert ugye ehhez hatalmas bátorság is kell) fiatalként (Y generáció tagjai) székhelyet váltani angliába. Eleinte nem retúr, csak oda. Aztán a városi legendák elkezdtek terjedni, ahogyan a Londonban dolgozó haverok elkezdték terjeszteni az igét csodavilágot felvázolva. Kinn máris kolbászból van a kerítés, az emberek sokkal királyabbak, a csicska nem is csicska, hanem (magyar szinten igazgatói) fizetéssel megbecsült munkavállaló. De ebből mennyi igaz, és miről nem beszél senki?
Már a legelején tisztázzuk le, hogy a hiearchia Magyarországon is pontosan ugyanoda poizícionálja az embert, mint Londonban sem. Sokat hallani, hogy agyonművelt sokdiplomás emberek, akik idehaza középvezetők voltak egy multinál, kirohantak a szigetlakókhoz tányért mosogatni. Az már ízlés dolga, ha valaki benyalja azt a gyönyörű féligazságot, miszerint tányérmosogatóként sokkal jobban él Londonban, mint idehaza középvezetőként. De ne szaladjunk ennyire előre.
Generation Y (kép forrása: ELTE TáTK Módszertani Kutatóközpont)
A magyar Y generáció tagjai (nem is beszélve az utánuk következő Z generációról, mint az első globális falu gyermekei) a globális társadalmi fejlődés azon szakaszát élik meg, amikor nem csak vágyaik vannak az ismeretlen iránt, de lehetőségeik is. Az X ( 1965-1979 között születtek, 30-asok) generáció (szülők) még egy olyan példát tudtak mutatni a gyermekeiknek Magyarországon, ami egyfajta kisebbségi komplexust programozott a fiatalokba, mivel az idősebbekben is ez volt. A kisebbségi komplexus forrása pedig a gazdag nyugat iránti óhatatlan vágy, amit csak hallomásból tudunk, de nagyon ritka, hogy valaki látja is. Ilyenkor jöttek azok a nagybácsik, akik kimentek Kanadába, de látógatóba érkezve mindig előadták magukat milyen fasza az élet kinn. Az X-ek meg benyalták, hiszen a városi legendák mindenhonnan érkeztek. Minél többet hall valamit az ember, annál inkább hiszi el a tudatalattija.
Az Y generáció az első olyan csoport Magyarországon, amelyik már szabadon, saját szemével direkt (utazás) vagy indirekt (internet) módon tapasztalhatta meg a nyugati világ csodáit. Persze a városi legendák, kisebbségi komplexusok (miszerint a nyugatiak sokkal jobbak, mint mi) megmaradtak. Sőt! Tovább is fokozódik az elvárás évről évre, hiszen egyre nagyobb tömegben választják a fiatalok a külföldre csábulást. Aztán 1-2-3 év múlva úgy jönnek vissza, mint akiknek bejött London (például), de a hatalmas honvágy győzött. Annak az országnak a honvágya, ahonnan kézzel lábbal rohant el, amitől undorodott, és amit egyetlen forrásként jelölt meg a "minden bajok" forrásaként.
Mi történik kinn? 1. verzió
A városi legendákat az Editek és a Miklósok táplálják, akik kimentek, éjjel nappal dolgoztak és sokat spóroltak. Elmondásuk szerint Londonban (például) minden sokkal királyabb, gazdagabb. London (például) az a hely, ahol megbecsülik az embert és megfizetik rendesen. Kifelé az jön le, hogy hatalmas királyság van. A királyság, ahol a kemény munkát jól megfizetik és csak ennyi számít. Aztán az Editek, Miklósok hazajönnek látogatóba hatalmas drága (ez igazi londoni cucc!!!!!) ajándékokkal a családnak, haveroknak, majd a buliba az első köröket ők állják és minden fasza.
Jah és kiderül, hogy lassan költöznek vissza.
Mi történik kinn? 2. verzió
Én még olyat nem hallottam, hogy valaki nagy nyílvánosság előtt beismerte volna sikertelenségét. Egyértelmű, hogy csak a legritkább esetben terjesztik azt a városi legendát, miszerint London (például) hasonlóan működik, mint Budapest. Ott is dolgozni kell, itt is dolgozni kell. A futár itt is futár, ott is futár. Itt is vannak köcsög cégek, ott is vannak köcsög cégek. Itt is és ott is.
BENEVEZTEM A WWW.GOLDENBLOG.HU VERSENYÉBE! ERŐSÍTS MEG SZAVAZATODDAL ABBAN, HOGY VAN ÉRTELME NYÍLTAN, KRITIKUSAN ÉS KONFLIKTUST FELVÁLLALVA ÍRNOM! ITT TUDSZ SZAVAZNI:
Kimegy a felspanolt újkori Toldi, aki titkon úgy be van szarva, mint a rákfene. Hogy ne lenne beszarva, hiszen vadidegen kultúrába költözik. A hősiesség érzete, a kalandvágy pedig általában a repülőút végéig tart, amikor a Toldink kiszáll az airbuszból és nem várja harsona, táncoslányok, vörös szőnyeg. Tulajdonképpen le sem szarja senki, de még csak az idő sem szebb, mint itthon.
Na sebaj, font a zsebben, munka a kilátásban, irány a lakhely. A lakhely a filmekkel ellentétben nem a Buckinghem palace, hanem valami külvárosi diákszállóra, koleszra hasonlító családi ház, háztömb, ahol a magyar fiatalok (többen) egy szobába bezsúfolódnak spórolás céljából. Itt ér végett a privát élet hónapokig. De még ez sem feltétlenül probléma, hiszen most pénzt jöttek keresni, amit otthon nem lehet. Nem lehet, mert azt mondták, hogy itt (London például) lehet.
Sokan úgy érkeznek meg Londonban (például), hogy munka van kilátásba. Aztán jön az angliai bürökrácia, amit végig kell szenvedni, mielőtt kezdődne a tuti meló (ha van, ha nincs). Érdekes hallani, ahogyan az angliai bürökrácia természetes, a magyar pedig undorító, miközben sokszor ugyanaz a folyamat eleje és vége. Viszont lassan korog a poci, irány a fonttal teli Toldi az első Tescoba, drogériába. Basszus!!!!! Hoppácska van! Nekem nem ezt adtátok el, ti szemetek!
London Tesco Magyar Tesco
750g előre szeletelt kenyér 1,35 font ( 550 HUF) 175 HUF
Tesco finest yoghurt 1,5 font ( 612 HUF) 169 HUF
Lego Xbox One játék (ajándékba) 49 font (19.992 HUF) 17.900 HUF
Nem is írom tovább az árakat, mert sokan sírni fogtok tőlük, akik a drága kizsákmányolós hazai árakhoz vagytok szokva. A lényeg az, hogy Londonban (például) több pénzt kapsz ugyanazért a munkáért kézbe, de lényegesen többe is kerül a megélhetésed. Akik pedig azt írják, hogy mennyire keveset költenek kajára, szállásra, szórakozásra, azokat kérdezd meg bátran, hogy a konzerven kívül esznek mást is hónapok óta, munkán kívül csinálnak mást is illetve hány emberrel laknak együtt egy szobában? Hát ez biztos nem az a valóság, amit eladnak nekünk nap mint nap az urbánusok.
London lakosságának az összetétele is teljesen más, mint amit hiszel. Alig találni original angolt, ellenben tele a rothadó, büdös, szürke város arabbal, törökkel, kelet európaival és még ki tudja mivel. Nem hiszem, hogy erre számítottál. Elkezd benned ketyegni a honvágy, ami teljesen érthető, rossz a közérzeted az idegen kultúra miatt és még melód sincsen. Hát de azért biztos akadni fog valami tuti meló. Mondjuk mehetsz szobalánynak!
Olvastamegy cikket az egyik Editről, aki szobalányként tevékenykedik kinn 252 ezer forintos havi fontért! Gyorsan számológép a kézbe és matekold ki a Tesco US online shoppjában, hogy egy rendes élet mennyibe kerülne neked kinn? Ne a konzervben gondolkodjál, mert felteszem nem akarsz konzerven élni 10 évig, mint Robinson se.
Magyar valóság
Bennem akaratlanul is olyan érzés alakult ki, miszerint az Y és a Z generációknak általánosságban véve Magyarországon büdös lenne a munka. Ez ilyen lokalizációs társadalmi probléma lehet, hiszen ugyanaz a srác, aki itthon nem hajlandó elmenni a mekibe hamburgerezni, az Londonban lazán elmegy mosogató boynak egy szállodához. Most nem kell magadra venned, nem mindenkire igaz, csak olyan, mintha általános lenne.
Azért nem igazságos az összevetés nettosítva, mivel teljesen más az elvárás az élet minőségével kapcsolatban idehaza és Londonban. Magyarországon a legtöbben mama hotelban kénytelenek sínylődni full ellátással, nulla lakbérrel. Saját szoba, saját család. Erre tehát sokaknak nem kell költeni. De sokan vannak, akiknek kell, mert albiba akarnak menni. Albit viszont nem úgy bérelnek, mint Londonban, ahol egy szobában vannak 2-3-4-en!!!! Itt az albi minimum saját szobát jelent. Gondold el, ha ma 3-an fizettek megosztva havi 80-at albira, akkor mennyi lenne a per kopf költség 12 fő részére?
Itthon a munkával kapcsolatban is vannak elvárások, mivel azért minden szart nem vállalunk el, ráadásul nagyon fontos a munkaidő. Dolgozni csak 4-6-8 órában lehet idehaza! Olyan munkáról a legtöbben nem is akarnak hallani, ahol napi 12 órázol vagy esetleg két munkahelyed van! London persze mindjárt más, ahol nem ritka az imént felvázolt extrém munkahelyzet is. Azt gondolom, hogy kinn is lehet sokat dolgozni és itt is lehet sokat dolgozni. Kinn nem éri meg keveset dolgozni, idehaza meg tök mindegy a vegetáció időszakában a mama hotel vendégszeretetében a főiskola melegében.
Azért érdemes elmerengeni mi lenne, ha Edit, a londoni Toldi női reinkarnációja idehaza nem saját albérletben lakott volna, hanem úgy mint Londonban, nem svédasztalos reggelivel ajándékozta volna meg magát minden nap, hanem mint Londonban, és esetleg többet dolgozott volna, mint Londonban.
Hogy értsd: 252e/hó a keresete Londonban, elmondása szerint 1 havi fizuja ment el 4 hónap alatt kajára (gondolom szépen le is fogyott), állítólag maradt neki 3x252e forintja.
Itthon ha ugyanolyan színvonalon élne, mint Londonban (szar kaja (leánykori nevén koleszos kaja), sok szobatárs, minimális költekezés), akkor szobalányként megkeresne havi 140e forint mondjuk ugyanazzal a melóval, viszont a kiadása négy hónap alatt nem lenne több 10e (lakbér+rezsi), 15e kaja és a többi= 25 e. 4 hónap alatt így megspórolna magának 4x 115e forintot! Miért nem tette addig, amíg itt élt Magyarországon?
Van ellentmondás
Azért az én is belátom, hogy 756e több, mint 460e forint. Ráadásul azt gondolom, hogy sokaknak kifejezetten jót tesz/tenne a londoni kaland, mivel megtapasztalná a világot és nem azon gondolkodna, hogy milyen jó lenne kinn. Vagy összejön neki ha kimegy vagy nem. Hiszen ismerek olyakat, akiknek tényleg összejött az élet kinn! De azt gondolom, hogy ezen emberek 90%-ának itthon is ugyanúgy összejött volna megfelelő hozzáállással az élet. Itt jön a kisebbségi komplexus és a keleti bizonyítási vágy a tökéletes, piedesztára emelt rothadó Londonnak.
De ha mindenkinek bejön az élet, ahogyan azt adagolják nekünk a haverok akkor miért jönnek nagy százalékban haza a srácok néhány hónap után? Elképzelhető, hogy kinn sem jövedelmező a semmittevés?
Azért azt is lássuk be, hogy Londonban költözni és visszajönni és pénzbe kerül. Így a 756e megtakarításból Editnek lazán lejön kétszer 30e forint (ha nincsen sok csomagja és pont egy akciós gépet talált oda és vissza is). 756-60e= 696e. Aztán legyünk reálisak és vegyük figyelmebe azt is, hogy Hazaköltözés után (mert mondjuk Edit úgy dönt négy hónap után, mint a legtöbben, hogy hazajön "honvágyból") 2 hónapig étlagban az Editek nem találnak melót a megnőtt munkaigényükkel. Itthon meg kell élni, ráadásul el kell játszani a "jól kerestem Londonban" társadalmi szerepet, így lazán elmegy két hónap alatt 150e forint! 696-150e= 546e forintnál tartunk. És mi van a drága "ez londoni" ajándékokkal a családnak, közeli haveroknak. Hát valljuk be azért itt is elmegy alsó hangon 50e forint, hiszen "visszanemtréőalkalom" volt a londoni út. 546e-50e= 496e. A példa szerint alig van különbség az idehaza azonos feltételek között megspórolható pénz és a gazdag Londonban megdolgozott pénz között.
Ebbe belegondolt valaki, hogy ez az átlagos, és nem a milliomosként hazatérő tányérmosogató haver?
►►►►
Gyerekmegtakarításról szeretnél többet megtudni? Klikk
✰ ingyenesen letölthetsz egy hasznos pénzügyi eszközt: Klikk
Segítsek neked vagy kérdésed van pénzügyekben? Akkor írj:
✰✰ szarvas.norbert@iflgroup.hu vagy
✰✰ www.iflgroup.hu
Itt találsz meg minket, ahol további "csak itt megjelenő" egyedi tartalmakat is olvashatsz
