"Kitartó megbízhatóság, amikor egy személy becsülettel kitart egy eszme, érdekek képviselete, cél, feladat, kötelesség teljesítése, illetve egy személy, közösség mellett, mert azt korábban megfogadta. " Wikiszótár. Akkor most helyezzük el a te életedben a lojalitást. Valóban lojális vagy bármihez is? A bármi lojális hozzád, vagy pedig a szükségszerű üzletvitelt adják el neked lojalitásként? Ha tovább olvasod, lehet, felborítom a világodban a vélt egyensúlyt, amit egy fals kép alapján építettél fel. Bátran ki merem jelenteni, hogy a lojalitás nem jelenti a lojalitást, nincsen meg a kultúrája, nincsen meg az eszméje.

Apple

Évekkel ezelőtt Steve Jobs és az Apple ígéretet tett nekem, aminek betartásával állítottak maguk mellé az évek folyamán. Azt gondolom, hogy az Apple az a márka, ami iránt én teljesen lojális tudtam maradni. Lojálisnak maradni nem akkor kell, amikor minden szép, hanem amikor minden egy fokkal szarabb. Az Apple az ígérte nekem, hogy a két raklapnyi pénzért, amivel többet fizetek a termékükért, egy olyan exkluzív termék-szolgáltatás kombót kapok, ami soha nem romlik és, ami a jövőt hozza el nekem, és amit a piac csak másolni próbál.

Ha ma kapnám az első Apple termékemet, akkor nem hiszem, hogy lojalistává válnék a márkájukkal kapcsolatban. Ugyanis Jobs halála után megszűnt az üzenet, amivel tudtam azonosulni, amire vágytam. Pár hete pedig sikerül fokozni a pofátlanságot, amikor bejelentették az új iphone modelleket. Engem nem érdekel, milyen ügyesen tudja az Apple másolni a piacot. Ha tepsi mobilt, tucat terméket akarnék, akkor megvenném a Samsungot 30%-al olcsóbban. Tovább rontották a képet, amikor a hibátlannak megígért IOS rendszer frissítését feltéve a telefonom és az ipadom azóta csak ünnepi alkalmakkor találja meg az internetet, mindezt egy akadozó rendszer segítségével.

Holnap is Apple terméket fogok vásárolni, már csak lojalitásból. De a lojalitásom mára egy romantikus ábránddá változott, megszokássá, mint sem olyan érzéssé, amit az Apple vált ki belőlem és újít meg folyamatosan. Úgy érzem az Apple nem lojális hozzám. Hazudott nekem és minden eszmét felrúgott, amiben megállapodtunk. Érzem, ahogyan a forint hegyek csorognak ki a zsebemből a számlájukra. Azoknak a számlájára, akiket már egyáltalán nem érdekelnek az érzéseim, ellenben habzó szájjal figyelik az adott negyedévi bevételi grafikonokat. Számukra most még kifizetődő nem lojálisnak lenni. Kérdés az, hogy meddig maradhatnak közömbösek a vásárlóik iránt, miközben lojalitást ígérnek irányukba olyan eszközökön keresztül, amik szükségszerűek a cég életében és nem lojalitás által kiváltott faktorok?

Azért van még néhány hasonló márka, akik a mi lojalitásunkra építik üzletüket, de mégsem lojálisak. Te tudsz ilyet mondani?

Munkahely

Nem ismerek olyan cégvezetőt, felsővezetőt, csoportvezetőt, akinek napirendi pontjában nem szerepelne előkelő helyen a munkavállalóinak lojalitása. Alapelvárásként jelenik meg már az állásinterjúkon is a lojalitás eszméje. Nyílván minden cégnek olyan elvakult, elvetemült birkára van szüksége, akit a végletekig lehet zsigerelni, és még örül is neki. Talán jellemezhetjük így is a vállalatban elvárt lojalitást. De a vezető lojális az emberéhez? Miben nyilvánulhatna ez meg? Sokan hiszik, hogy visszakapják a lojalitásukat.

Itt a lojalitás nem jelenti a lojalitást. Keveredik a szükségszerűség az adhatósággal. Ismerek olyan vállalkozót, aki a miatt várja el a lojalitást, hogy megteremti a szükséges munkafeltételeket a munkához (iroda, továbbképzések, kávé..stb.). Ha jobban belegondolok, akkor sok ilyen cégtulajdonost ismerek, akik ebben látják az általuk adható lojalitást, ami kiváltja a napi szintű kommunikációt, ösztönző rendszereket (jutalmak, prémium) vagy éppen a baráti beszélgetések intézményét.

De a vezető miért lenne ebben a felgyorsult és érdektelen világban lojális, amikor a munkavállaló sem az? Pontosabban azt hiszi, hogy lojális, de nem az. Hogyan is lehetne, amikor érdektelen aktív passzivitásba menekül munkája kapcsán? Legfontosabb napi rutinja a kávé és cigi szünetekkel kibekkelt munkaidő végének a konzekvens szuggerálása. Az miért lojalitás, hogy lelkiismeretesen elvégzed a munkád? Tán nem ezért kapod a fizetésed? Ez luxus és nem alap?

Lojalitás

Minél többet gondolkodok eme perverz fogalom hátterén, annál inkább rá kell jönnöm, hogy a lojalitás a rögeszme egyik fajtája, ami büszkeségtudattal ruház fel minket. A cikk elején hazudtam nektek, amikor azt mondtam, hogy a lojalitás a negatív helyzetekben mutatkozik meg. Talán nem hazudtam, de féligazsággal operáltam! A lojalitás az örömben fejlődik ki, a nehéz helyzetben erősödik meg és az újfent örömben leli kedvét.

A lojalitás nem elvárható és nem követelhető. A lojalitás torzítatlan állapotában a szerelem egyik fajtája. Szerelem a tárgyak és mások iránt. De csak olyanok iránt, akikben hiszünk, akik foglalkoznak velünk és akiket meg tudunk indokolni. A lojalitás számomra ezt jelenti.

Ezzel szemben azt látom, ahogyan az emberek egymás kezét rángatva rohannak tévutakra. Lojalitást hazudnak és átcímkéznek. Lojalitással próbálják meg a bevételeiket (legyen az cég vagy dolgozó) és elégedettségüket, megítélésüket növelni, miközben alig várják a szabadulást egymástól. Lojális akkor lehetsz bármihez, bárkihez, ha a közösen eltöltött időben örömödet leled, lelkesedni tudsz és függőséget okoz. Bizony, egy munkahely is okozhat függőséget, amit a hétköznapi megkeseredett ember rosszallóan szektának tart. De nem azért bántja a "szektát" mert rossz, hanem mert vágyik ő is a saját "szektájára", ahol azt csinálja, amit imád, azokkal akiket szeret.

Ezek alapján te mihez vagy lojális valójában?

Tetszik a performance? Ez Like: