A nyomtatott média épen meghalni készül, amikor legnagyobb ellensége (nem, nem a magas gyártási költségek) a blogolás éppen kezdi aranykorát élni. Boldog boldogtalan felfedezte már magának a blogot, mint eszközt az online térbe való bejutásnak. Különböző célból kezdünk el blogot gyártani: van aki a magában levő információhalmazt akarja megosztani, míg mások okoskodni akarnak, megint mások karrier építési lehetőséget látnak saját jól megszerkesztett oldalukban és így tovább. Számtalan variáció egyik oldalon, míg a befogadói oldalnál egyetlen fontos hajtóerőt vélek felfedezeni:
"Egy jó blog túlmutat mindenen, amit ma blognak hívunk. A jó blog leánykori neve: kávéház. Benézünk, felvesszük a téma fonalát és hozzászólunk. Már csak a kávé fog hiányozni!"-Szarvas Norbert, IFL Group
Én tavaly azért adtam a fejem a blogolásnak, mert rengeteg gondolat kavargott elviselhetetlenül a fejemben, aminek megosztásához nem találtam megfelelő célközönséget. Meg akartam alkotni a saját kávéházamat, ahol az emberek megismerhetik bonyolultabbnál sokoldalúbb gondolatmeneteimet, egyedi megközelítéseimet. Hajtott a belső én, aki kíváncsi volt a reakciók-interakciók beláthatatlan és megjósolhatatlan változóira.
Bejött.
Nem gondolom, hogy az iflgazdasag.blog egy jó blog, viszont szent meggyőződésem, hogy ezt a blogot a legtöbben nem tudják figyelmen kívül hagyni, annyi érzelmet tud kiváltani 1-1 írás (pozitív vagy negatív irányba). Mint ahogyan az élet sem a semlegeseké, úgy a cikkek is akkor lesznek igazán jók, ha egyre többen veszik a fáradtságot és kommentben interakciók háborújába kezdenek bele néha ellenem, néha egymás ellen, néha maguk ellen.
Azt a kezdetek kezdetén is tudtam, én miért kezdek bele. Viszont más kérdés volt az olvasó közönség belső hajtóereje, amit az elmúlt évben sikerült valamennyire megtapasztalnom attól a több százezer idetévedőtől, akik közösen 1 év alatt 993050 oldalletöltés produkáltak! Tényleg dühkezelési célzattal jönnek fel ide egyesek? Mások fixaideálja a helyesírás? Hol vannak az intelligens olvasók?
Számtalan felvetődött kérdés útközben.
Mostanában kezdem megérteni (legalábbis sejteni) a blogokat olvasó emberek origóját. Azt a pontot, ami minden embert összeköt függetlenül viselkedésétől, interakciójának vagylagosságától. Ezt a pontot kinevezhetjük a kiinduló pontnak, az oknak, amiért mindenki rákattint a blog oldalakra, azon belül pedig az egyes bejegyzésekre.
Nem kell angol tudósnak lennem ahhoz, aki felzabál több millió fontot kutatásaihoz, hogy megtaláljam a "kíváncsi vagyok" faktort a mozzanatsorokban. De talán, ami még ennél is fontosabb, az a vágy az igazság felé. Olyan korban élünk, ahol a fizetett média nem feltevés, hanem olyan tény, amit a legtöbb média orgánum büszkén felvállal. Ez pont az a kor, ahol nem tisztességesnek kell lenni, hanem népszerűnek. Haladni a mainstream irányába, miközben tudatos módszerekkel befolyásolják az olvasó közönséget a legtöbbet fizető irányába.
Az olvasóknak szüksége van az igazságra. Érzik, hogy valami már régóta nem stimmel. Emiatt elfordultak mindentől, ami professzionális. Emiatt emelkedhetett fel a blog, mint a független elemek (remélhetőleg minél többször) őszinte véleményének felszínre tőrésének egyetlen opciója. Mindenki az igazságot keresi. Mindenki a saját igazságát keresi, amit a bloggerek képesek lehetnek sajátos csomagolásba, egyedi megközelítésbe csomagolni.
Mivel mindenki a saját igazát keresi, legtöbbször ebből erednek azok a csalódások, amit 1-1 az egyénnek csalódást keltő blog bejegyzés (nem találja meg a saját igazságát) okoz. Innen pedig már csak egy lépésre vannak a gyűlölködő, fikázó komment barbárok, akik tulajdonképpen azok az emberek, akik a legnagyobbat csalódtak az adott bejegyzésben. Ők nem így gondolták, ahogy levagyon írva. Ennyi.
Egy idő után rájöttem, hogy nincsenek jó és rossz kommentelők. Mindenki semleges, akik közül lesz aki éppen megerősít a hitemben, míg más megingat benne. Mint blogger, mindkét fajtára szükségem van. Innen tudom, hogy jó amit éppen csináltam. Amikor csak az egyik vagy csak a másik jut felszínre, akkor bizony érzem: "Houston baj van".
Te bizony azért mész fel egy blogra, mert az igazságot keresed. De közben vágysz szüntelenül az egyediségre, az új megközelítésre. Így próbálod szélesíteni a látásköröd, hiszen egy jó blog az sosem a száraz tényeket fogja közölni szépirodalmi, híradós stílusban. Egy jó blog bizony alpári is lehet, szubjektív és erőteljes. Te itt nem azt keresed, hogy a Matolcsy csökkentette a jegybanki alapkamatot! Te arra vagy kíváncsi, hogy miért jutott eszébe a bloggernek arról írni, miért lesz több foglalkoztatott az építőiparban attól, mert Matolcsy alapkamatot csökkentet, miközben legközelebbi barátjának a szomszédjának a testvérének a haverja már megint megszerzett egy állami megbízást.
Tulajdonképpen te most miért olvasod ezt a bejegyzést? Miért kattintottál rá?