Naponta frissülő tartalommal, ami gondolkodásra késztet

IFL Gazdaság

Hogyan mentsük meg a hiteleseket?

2013. április 22. - Szarvas Norbert

lakás_hitel_mti.jpegAz elmúlt években a legnagyobb problémát egyértelműen a hitelesek – és közülük is a devizahitelesek – okozták a gazdaság számára. Rengeteg ember veszítette el a lakását, még több sodródott a teljes és kilátástalan, végleges eladósodás szélére, sőt ennél is több ember számára megterhelő a jelentősen megemelkedett törlesztőrészletek nyögése. A kormány – több-kevesebb sikerrel – számos intézkedéssel próbálkozott. Mára egyértelművé vált, hogy a piac nem igazán szereti a kormány erőteljes beavatkozását és a pénzügyi szektorra hárított terheket. Elképzelhető, hogy egy kevésbé unortodox piaci öngyógyító mechanizmusra kellene váltania a kormánynak, ha valóban a megoldás a cél.

Első lépésként az árfolyamgát 1.0 verzióját vezették be, ami nem nyerte el az emberek szimpátiáját (azóta a többi verzió sem igazán), ráadásul a 180 forintos árfolyamon való végtörlesztés lehetősége biztosan nem azoknak kedvezett, akik valóban rászorultak. Bankos ismerősök mesélték nekem akkoriban, hogy például egy vidéki nagyvárosban a kedvezményes végtörlesztés másnapján már sorban álltak az emberek, és készpénzben fizették ki a többmilliós hitelüket! Valószínűleg ők nem azok az emberek, akik rossz adósok lennének, így teljesen érthetetlen volt számomra – gazdasági szemmel – ennek a programnak a létjogosultsága. Aki akkoriban ki tudta fizetni egy összegben 180 forintos árfolyamon a hitelét pár hét alatt, 95 százalékban jó adósnak minősült. 

Ez idáig a kormánynak nem igazán sikerült megoldást találnia a valóban bajban levő hiteleseknek. Ennek okai az elhibázott mentőcsomagok, az elhibázott célcsoportok és az agyonbonyolított adminisztrációs rendszer.

A legigazságtalanabb lépést abban láttam, amikor az akkori kormány megszüntette a devizahitelezést (ez még nem baj alapvetően), és megtiltotta a devizahitelek bankközi kiváltását devizában. Már akkor mondtam mindenkinek, hogy ez egy olyan lépés, amely meg fogja magát bosszulni, hiszen gyakorlatilag megszűnt a verseny a bankok között, és egyfajta monopolhelyzet alakult ki: az ügyfelek mozgásterének megszűnésével a devizahitelesek a saját bankjukban ragadtak. 

Kiváltani a hitelt, vagy forintosítani egyáltalán nem érte meg, hiszen ebben az esetben a veszteségeket realizálták volna. Fontos megérteni a devizahitelekkel kapcsolatban, hogy – például – az ügyfél X CHF-fel tartozik, ezt az összeget szorozzák be az adott árfolyammal, és eredményként az aktuális tőketartozást kapják – forintban. Ez folyamatosan változik, ahogy a forint árfolyama is. Ha magas árfolyamon váltjuk át a CHF-hitelt forintossá, illetve végtörlesztünk, akkor realizáljuk a veszteséget. Amennyiben nem végzünk ilyen manővert, nem realizálunk ilyen mértékű veszteséget. Nem nehéz kimatekozni, hogy a legtöbb ügyfélnek nem érte meg változtatnia.

A bankok a verseny megszűnésének biztonságában önkényesen emelgették a kamatokat és kezelési költségeket. Hiába csökkentette a svájci jegybank az irányadó kamatrátát, a bankok többször nemhogy követték a csökkentést, de egyenesen kamatot emeltek. 

Madártávlatból nézve teljesen máshogy alakult volna a magyar devizakitettség és -kockázat, ha nem kötik meg az adósok kezét, és  –  megőrizve devizatartozásukat – szabadon válthattak volna bankot. Ez minden piacon versenyt idéz elő, ami mindig a kamatok csökkenésével jár. Erre láthatunk most példát a forinthitelek kamataiban. Elindult a verseny a bankok között, és hétről hétre kapom a híreket, melyik bank hány bázisponttal csökkentette a lakáscélú jelzáloghitelének kamatát.

A múlton nem érdemes rágódni, mivel nem tudjuk megváltoztatni. A jövőben viszont megfontolandó lépés lehetne a devizahitelezés újbóli megnyitása legalább a meglévő adósok számára. Célszerű lenne zöld utat adni a devizaalapú bankközi váltásoknak, melyekkel az árakat anélkül lehetne lenyomni, hogy a kormány bármilyen erőteljes beavatkozást végezne, illetve kényszerítene a bankszektorra.

Akik 90 napon túli tartozással rendelkeznek, azoknak már legalább másfél éve segítséget kellett volna nyújtani a folyamatos aktatologatás helyett. Ez az a menthetetlen réteg, amelyik képtelen finanszírozni törlesztőrészletét (akár 180 forintos árfolyamon is). Számukra és a társadalom számára a legköltséghatékonyabb és legmegnyugtatóbb megoldás egyértelműen az lett volna (az lenne), ha az állami eszközkezelő megkapná azokat a jogosultságokat és anyagi forrásokat, amelyekkel felvásárolhatná a súlyosan eladósodott emberek adósságát. Ezeket a követeléseket a bankoktól megvásárolja, amivel tulajdonjogot szerez az ingatlanokban. Viszont az embereket nem dobja ki az utcára, hanem először kedvezményes bérleti díj formájában maradhatnak, majd idővel lehetőséget kapnak az ingatlan visszavásárlására. 

A devizahitelesek másik rétege, melynek ugyan nehézséget okoz a megemelkedett törlesztőrészletek visszafizetése, de még megoldják. Számukra a feljebb említett devizapiac-nyitás egyértelmű előnyöket jelentene akár a mostani árfolyamgát adta lehetőségekkel. Az árfolyamgát a gyakorlatban 1-1,3 százalékos kamatcsökkentésnek felel meg. A piacnyitás által a piacra kényszerített kamatverseny révén viszont elérhető lenne a 2-3 százalékos kamatszintcsökkentés. Ráadásul ennek gazdaságpolitikai hozadéka lenne az állam szerepének mérséklése is, ami miatt nem érezné úgy a piac, hogy mindenbe beleszólva a kormány akar mindent irányítani, ráadásul az összes terhet direkt módon a pénzszektorra, a bankokra rakja. Ebben az esetben el kell fogadni és hinni kell a piac „öngyógyító” mechanizmusában.

A harmadik réteget is érdemes megemlíteni, de valószínűleg csak a kedélyeket borzolja, semmint makrogazdasági problémát jelentene. Ez az igazán jó adósok rétege, mely simán ki tudja fizetni a hitelüket, és melynek tagjai nem a mindennapi megélhetésért küzdenek. Ők azok, akiket a legjobban érintettek a kormányzati intézkedések (a 180 forintos árfolyamon való végtörlesztés), viszont soha nem jelentettek makrogazdasági kockázatot. Nem megerősített hírek szerint a devizarekorder egy vállalkozó volt, akinek a tartozása 2011 decemberében elérte az 500 millió forintot, ám a végtörlesztéssel élve elég volt 380 millió forintot kifizetnie! Ez persze több kérdést vet fel! Erre mi szükség volt? Ez a szegény ember, aki elvileg rászoruló, honnan varázsolt elő 380 millió forintot? Milyen mentőprogram az, melyben van, aki több százmillió forintot nyerhet? 

Viszont ezt a harmadik réteget is érintené a kamatverseny, tehát nekik sem lehetne okuk a panaszra. Szeretném hinni, hogy minél hamarabb eljutunk erre a pontra, ami egyébként kötelező lépés lesz valamikor a jövőben. Verseny nélkül nincsen piacgazdaság. A kormány pedig a folyamatos beavatkozásaival túllépte azt a bizonyos pontot, amikor még használ, és nem árt az egész gazdaságnak. A kérdés csupán az, hogy azok a bizonyos érdekek mikor fogynak el a jelenlegi irány mellől, és mikor csapnak át egy öngyógyító piaci mechanizmusba.

  ►►►►

Gyerekmegtakarításról szeretnél többet megtudni? Klikk

✰ ingyenesen letölthetsz egy hasznos pénzügyi eszközt:  Klikk

Segítsek neked vagy kérdésed van pénzügyekben? Akkor írj:

✰✰ szarvas.norbert@iflgroup.hu vagy

✰✰ www.iflgroup.hu 

Itt találsz meg minket, ahol további "csak itt megjelenő" egyedi tartalmakat is olvashatsz

 

Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű, szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul, nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.  

 

Ez a cikk 2017. április 22. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://iflgazdasag.blog.hu/api/trackback/id/tr85239083

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kzoltana 2013.04.23. 11:39:06

Eközben elfeledkeztek a felsővezetékről! Villamostéboly Debrecenben - EU-s pénzből.
www.vagy.hu/tartalom/cikk/4337_a_debreceni_remizrolo

Rwindx 2013.04.23. 11:48:07

Egyetértek azzal hogy a bankok pofátlan alkalmazott THM-je az oka a problémának és nem az árfolyam. Viszont közel sem biztos hogy ez a javaslat komoly versenyhelyzetet indukálna, hiszen a bankok nem hiszem hogy versenyeznének egymással a kockázatosabb adósok megnyeréséért, hacsaknem valamiféle kockázati szűrőt iktatnának be, és ezeket az embereket egy szeparált csomagba tennék, míg a kockázatosak megmaradnának az eredeti hiteljüknél és így THM-jüknél.
Ez tömören azt jelenti hogy a 2. réteg járna jobban, míg ha a 1. réteg nem lép be egy állami mentőcsomagba, akkor nem várható számukra változás.

Miután leírtam, arra a konklúzióra jutottam igen, tényleg ez lenne a legjobb megoldás, azaz teljesen egyetértek :)

Szelid sunmalac 2013.04.23. 12:41:23

Nos, a kerdes az volt, hogy hogyan mentsuk meg a hiteleseket? Szeretnem, ha vegre valaki velem is foglalkozna, es mindenfele mentocsomagot dolgozna ki nekem az adofizetok penzebol, foleg, hogy jomagam is az vagyok. En ugyanis elolvastam a szerzodeseket, megfontoltam a dolgokat, es forinthitelt vettem fel. Mar akkor is rengeteget "vesztettem" ezen, es joval tobbet fizettem, mint a devizahitelesek, arrol nem is beszelve, hogy mindegyikuk az orrom ala dorogolte, hogy most epp autot vett, meg lakast, meg mosogepet, meg TV-t. En nem dorgoltem semmit az orruk ala, de ugy tartom fairnek, ha az elorelato, a csaladjat, magat es tagabb ertelemben a gazdasagot nem nyomorba donto embereket is legalabb annyira megbecsulnek (ha nem jobban!!!), mint azokat, akik nagykepuen szortak a penzt, aztan meg sirtak, hogy de hat en forintban kapom a fizetesem! Ha valaki ugyanis valutatozsdezik es veszit, nem szoktak nekik mentooveket dobalni.

AXERMIX Pertársaság · http://axermix.hu 2013.04.23. 12:53:15

@Szelid sunmalac-Elmeny designer:

Nem azon sírtak a devizahitelesek. Ha nem vagy képben devizahitelesek problémáival, akkor előbb tájékozódni kellene. (pl axermix.blog.hu)

Szelid sunmalac 2013.04.23. 12:54:35

@AXERMIX Pertársaság: Persze, hogy nem azon. Mert addig nem jutottak el. De kerlek, cafold meg, amit mondtam. Ha valaki, hat en tajekozodtam kedves blogtars! Talan a devizahitelesek voltak, akik nem.

Szarvas Norbert 2013.04.23. 13:03:00

Tudom nagyon nem lesz szimpatikus sokak számára, amit most mondani fogok de szerintem hozzátartozik az igazsághoz!

Anno mindenki azért vett fel CHF hitelt, mert lényegesen olcsóbb volt a havi törlesztője. Forint hitel esetében vagy kisebb hézat kellett volna vennie vagy pedig lényegesen magasabb (és elviselhetetlenebb ) lett volna a törlesztője. Senki nem gondolkodott, hanem a könnyebb utat választotta (tisztelet a kivételnek).

Az árfolyam és a kamat elkezdett elszabadulni 2009 környékén, de azt mindenki elfelejtette, hogy az azt megelőző 5-6-7 évben a CHF-es adósok lényegesen kevesebbett fizettek, mint HUF adós társaik. Körülbelül 2010 környékén egyenlítódött ki ez a szám, avgyis fizettek annyit a CHF-esek megemelkedett törlesztőjükkel, mint amennyit alapból fizettek a HUF adósok.

Bátran kijelenthetjük, hogy éveken át "kedvezményes" törlesztőt fizettek az emberek és csak az elmúlt két évben fizetnek többet, mint a HUF társaik, de még szerintem így is bőven kevesebbett fizettek be a legtöbben, mint amennyit forintos hitelnél kellett volna (persze itt a 4-5-6-7 éve felvett hitelekről beszélek).

Viszont ez a deviza helyzet azért probléma, mert túl sok ember érintett az ügyben, ráadásul nagyon komoly hatással van a gazdaságunkra.

A bankok védelmében mondanám, hogy ők csak azt cisnálták meg, amit a szabályozások megengedtek illetve nem szabályoztak. Lehet köcsög a bank, de ha a PSZAF és egyéb szervek már az elején elvégzik rendesen a munkájukat és leszabályozzák az átváltási kérdéseket illetve a kamat kérdéskörét, akkor nem valószínű, hogy ez a helyzet ilyen mértékben előállt volna.

Szelid sunmalac 2013.04.23. 13:06:15

@Szarvas Norbert: Koszonom Norbert. De ebben az orszagban csak a hulyekkel/felelotlenekkel foglalkoznak, a tobbi le van szarva. Mi tobb! Maradjon is csak szepen kussban! Igaz, hogy az allami segitsegbe bizony o is belead, de csak szepen fogja be!

Kotkodus 2013.04.23. 13:39:45

nekem az egészben a végtörlesztés szúrja leginkább a szememet. ha jól emlékszem lézerjani még javasolta is kezdetben, hogy a képviselők és állami vezetők ne használhassák ki, hogy a látszatát is kerüljék annak, hogy saját érdekükben szavazták meg. többszáz milliárdot fizettettek ki a bankokkal, hogy kiválthassák a gazdagok és nem rászorulók hiteleit, és a mai napig szarban hagyták az igazán rászoruló rétegeket. azóta sem olvastam cikket a képviselők (politikai oldaltól függetlenül) devizahiteleinek hirtelen megszűnéséről... varjú a varjúnak...

ha a bankokra bízzák a mentőöveket ők vélhetően a legrosszabb helyzetűeket mentik ki ebből a pénzből, amely ma a gazdaságban forogna (mert a szegények - sajnos - kénytelenek elkölteni).

emellett egyetértek @Szelid sunmalac-Elmeny designer: véleményével is! én évekig a szüleimnél, majd anyósomnál laktam, hogy ne kelljen hitelt felvegyek. engem vajon mikor jutalmaz meg ezért az állam?

fifibá55 2013.04.23. 14:08:00

"Hogyan mentsük meg a hiteleseket?"

Határozottan sehogyan.

mirx 2013.04.23. 14:15:12

@Kotkodus: a legszebb a végtörlesztésben az volt, amikor riportot forgattak valamelyik ellenszavazójával (karácsony gergely vagy gőgös zoltán vagy nem is tudom), aki büszkén magyarázta a kamerába, hogy hát ő ugyan ellene szavazott, de hát az IGAZÁN MEGÉRTHETŐ, hogy ő privátban igénybe vette. eközben forgott a kamera a 150 négyzetméteres csilivili lakás fícsörein.

ha ez nem az emberek arcul köpése, akkor nem tudom, micsoda.

lavór 2013.04.23. 14:42:36

"Hogyan mentsük meg a hiteleseket?"

A 22-es csapdájában vergődés tipikus esete.
Nem kell őket megmenteni. Munkahely és értelmes fizetés kell... De nem csak nekik.

kaes 2013.04.23. 14:56:12

Hogyan mentsük? Sehogyan. Miért is kellene a költségvetésből erre költeni? A kormány álljon a sarkára és hozzon törvényeket, amíg áll Luxemburgban az ügy, addig álljanak le a végrehajtások és a kilakoltatások.

nem várt fordulat 2013.04.23. 15:00:08

@Szarvas Norbert: szerintem pedig sokaknak szimpatikus ez a hozzászólás, akik úgy gondolkodtak, hogy nem vesznek fel hitelt, és most azt érezhetik, hogy velük fizettetik ki más emberek felelőtlenségét.

nem ugrálok örömömben, a nőverem vett fel hitelt, bebukta a házát, és egy cirka 20M forintos lyukat ütött ezzel a családi költségvetésbe.

ami szintén pofátlanság szerintem az az, hogy ha jelzáloggal terhelik meg a házam a hitelért cserébe, akkor a bank is vállaljon annyi kockázatot, hogy maximum a ház az, amit a hiteles bukhat, többet ne akarjon elkérni.

de mint mondtam, egyet értek.

Árpád Erdős 2013.04.27. 22:58:35

Devizahitelem van. Nem kérek "megmentést". De valaki magyarázza meg nekem, ki vagy kik miatt fizetek 7% feletti kamatot (a törlesztőrészletem közel kétharmadát(!) egy olyan deviza után, amelynek kamata jelenleg 1% alatt van. És hogy mi miatt lehetséges az, hogy a bank emeli a hitel kamatát, miközben a deviza kamata csökken.
Az olyan apróságokat, hogy (emelkedő árfolyamon) devizában fizetem az idők során több alkalommal megemelt kezelési költséget (ami most több, mint másfélszerese az 5 évvel ezelőttinek, holott a hitelem a kétharmadára csökkent) sem érzem saját hibámnak. Itt pl. a "rossz (deviza és forint) adósok" kockázatát terheli rám a bank.

Szarvas Norbert 2013.04.27. 23:02:03

@Árpád Erdős:

Kedves Árpád!

Ha gondolod vegyed fel velem a kapcsolatot először emailen és lehet találunk megoldást a hiteledre! Szívesen segítek!

szarvas.norbert@iflgroup.hu

Árpád Erdős 2013.04.27. 23:03:57

@Árpád Erdős: Még egy dolog: annak idején a Bank az én költségemen, de az általa választott szakértőkkel felbecsültette az ingatlant, "kockázati" szorzótényezőt alkalmazott, hogy eldöntse, elfogadja-e az ingatlant fedezetként. Ha tőlem elvárható, hogy a devzahitel-választás kockázatát álljam, mint saját döntésemét, szerintem elvárható lenne a banktól, hogy ő meg állja saját döntésének kockázatát, azaz amit felbecsült ingatlant, jelentsen teljes fedezetet a hitelre (legyen övé a lakás, nekem meg szűnjön meg a hitelem).

Reactor 2022.05.23. 02:05:11

Sehogy. Aki úgy vette fel, hogy azt hitte, ingyenpénz, az most fizetheti az árát.
süti beállítások módosítása